A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) tagjai idén nem tudtak megállapodni az ügynökségi rangsor felállításának alapelveiben és számítási módszereiben. Lista készült, de számos ügynökség nem járult hozzá a publikálásához. Viszont már dolgoznak rajta, hogy jövőre a tagok számára elfogadható lista szülessen.
 
Módszertani gubanc

Információink szerint a MAKSZ idén először szeretett volna egy olyan összesített rangsort publikálni, amely tartalmazta volna mind a reklám-, mind a BTL, mind pedig a médiaügynökségeket. A probléma azonban az ilyen listával az, hogy nincs olyan adatbázis, amiből ez egységes ismérvek alapján összeállítható lenne, ezért az ilyen lista lényegében nem azonos adatok alapján készült volna el.
 
„Az ATL és BTL szekció rangsorát a helyi iparűzési adóalap (HIA), és a teljesítményindex míg a médiaügynökségeknél ugyanezt egyszerűen a nettó-nettó forgalom alapján számítottuk eddig, amelyek összevetése teljesen torz számokat eredményezett volna” – mondta Simon Zsolt, a MAKSZ elnöke, és hozzátette:  „Mivel sokan jogosan kifogásolták a módszert, ezért úgy döntöttünk, hogy se összrangsort, se szekció rangsort nem publikálunk, annak ellenére, hogy a számok nem jelentek volna meg”.
 
A Kreatív Online úgy tudja, hogy sok tagügynökség eleve nem is szolgáltatott adatot, de amelyek igen, azok számait is némelyek kétségbe vonták.

Szintén nem sikerült megegyezni abban, hogy egyes cégcsoportok forgalmánál és HIA-számainál a cégcsoporton belül mely cégek adatait számolják be a rangsornál, hiszen cégcsoportonként előfordul, hogy egyes leányvállalatok nem is MAKSZ-tagok, vagy nem az adott szekció profiljába tartoznának. „Tisztázni kell a tagi viszonyokat, valamint, hogy mi minősül anyavállalatnak, mert jelenleg nem egyértelműek” – vélekedett Simon Zsolt.

Ettől függetlenül Simon Zsolt lát megoldást a felmerült problémára. „Az egyik lehetséges megoldás lehet a francia RECMA nevű médiaügynökségeket kutató és osztályozó kutatócég metódusa, amely minden piacra a kedvezményekkel csökkentett tarifák alapján számol bevételeket, ráadásul elég pontosan definiálja az ügynökségeket és a cégcsoportokat”. A MAKSZ elnöke még elmondta, hogy idén korábban, már tavasszal előveszik a témát, és a bővülő tagsággal korábban kezdik meg az egyeztetéseket.
 
Nem először

A MAKSZ 1998-ban publikálta (akkor még Magyarországi Reklámügynökségek Szövetsége néven) az első rangsort. 2002-ben azonban életbe lépett a Sarbanes-Oxley (SOX) törvény, amely megszigorította a New York-i tőzsdén szereplő nemzetközi ügynökségi hálózatok pénzügyi beszámolóinak közzétételét, amire a MAKSZ-rangsor is támaszkodott. A hálózatok magyarországi irodái ezért 2003-tól nem tették közre adataikat, közben pedig a MAKSZ új módszertant, az úgynevezett teljesítményindexet dolgozta ki.
 
Tavaly jelent meg újra a MAKSZ-rangsor [erről szóló részletes cikkünket lásd a Kreatív 2008. márciusi számában, Listára kerültek címmel – a Szerk.], amely három, különböző szempont alapján összeállított listát tartalmazott. Az egyik a teljesítményindex alapján, a másik az aktív alkalmazottak alapján, a harmadik pedig a reklámszakmai díjak alapján állt össze. Az utóbbi kettő számítási módszereiben nincsen vita. 
 

A tavalyi MAKSZ-listában szereplő ügynökségi csoportosulások: