Sajtótájékoztatót tartott ma a Közép-európai Szabályozó Hatóságok Fóruma a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A második alkalommal megrendezett tanácskozáson a cseh, a szlovák, a román, a lengyel, a szerb és a magyar médiahatóságok vezetői, illetve a török és a szlovén szervezetek képviselői megvitatták az audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelv nemzeti jogrendszerekbe való átültetésének kérdéseit is.

Árulkodtunk Romániában

Egy rövid bevezető, valamint a kötelező „örülünk, hogy itt lehetünk” kör után Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta, hogy a hat ország részvételével zajló fórumot első sorban a határon átnyúló műsorszolgáltatásból adódó problémák hívták életre. De ilyen régióspecifikus problémaként merült fel a termékelhelyezések kérdése, a kiskorúak védelme, az egészségtelen élelmiszerek reklámozása és a közönségmérés is. „A németek furcsán néznek ránk, amikor elmondjuk, hogy a műsorszolgáltatók nem adják ki a termékelhelyezésre vonatkozó szerződéseket. Náluk ilyen nem fordulhat elő” – mondta az NMHH elnöke.

Szalai Annamária hat ország együttműködésének hasznáról azt mondta, hogy a szolgáltatók sokszor azért váltanak székhelyt, mert azt hiszik, hogy így ki tudnak bújni a hatóság szigora alól, és ha csak azért váltanak országot, hogy több jogsértő tartalmat tudjanak szolgáltatni, annak elejét kell venni. „Volt egy műsorszolgáltató, amelyik Romániába akarta áttenni a székhelyét, de mi értesítettük a román társhatóságot, hogy a szolgáltató nem fizeti rendesen a műsorszolgáltatási díjat és többször megsértette a médiatörvényt. A román kollégák ez után nem is adták meg nekik az engedélyt” – mondta az elnökasszony.

Csehország olcsó, hatósága jó

Csehországban jelenleg huszonegy olyan szolgáltató van bejelentkezve, amely Magyarországra is sugároz műsorokat, így joggal merült fel az újságírói kérdés, hogy mitől olyan népszerűek?

A cseh médiahatóság képviselője elmondta, hogy nincs műsorszolgáltatási díj, és egy éves regisztrációért mindössze kétezer eurót (560 ezer forint) kell fizetniük a szolgáltatóknak. A mi, esetenként több százmilliós/milliárdos műsorszolgáltatási díjunk ezzel nem tud versenyezni. Szalai Annamária erre reagálva úgy fogalmazott, hogy az új médiatörvénynek kedvezőbb feltételeket kell teremtenie a műsorszolgáltatók számára, ugyanakkor hozzátette: „De arra is ösztönözni kell őket, hogy minőségi magyar tartalmat kelljen előállítaniuk”.

Nem lesz a korhatárjelzésre

A sajtótájékoztató utolsó harmadában a gyermekek védelméről volt szó. A hatóságok képviselői leszögezték, hogy a szabályozás nem akarja majd helyettesíteni a szülőket, inkább partneri viszonyt szeretnének kialakítani a médiumokkal és a társadalommal. A technológiával, és a nem lineáris műsorszolgáltatással (IPTV-k) egyelőre nem tud mit kezdeni a szabályozás, és a cseh képviselő is elismerte, hogy száz százalékos megoldás nincsen a kiskorúak védelmére ezekben az esetekben. Leszögezte ugyanakkor, hogy „el fogjuk utasítani a korhatár-megjelölést” – utalva arra, hogy nem az online, illetve a nem lineáris televíziós tartalmak esetében nem lesz elegendő egy piros karika, ennél szigorúbb lesz a szabályozás.

Szalai Annamária annyit tett hozzá, hogy a hagyományos média szabályozásának normáit ki fogják terjeszteni ezekre a tartalmakra is. „Az, hogy az atombomba létezik, és tiltott, nem azt jelenti, hogy késsel lehet szurkálni” – fogalmazott.