Az MTI által megkérdezett Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint nem kell számítani arra, hogy az Európai Bizottság a legradikálisabb bírósági eszközhöz nyúlna a médiatörvény ügyében, és azt állapítaná meg, hogy az ország megszegte az unió közösségi jogra vonatkozó értékeit.  Az elemző kiemelte, a bizottság médiaügyekért felelős biztosa és a kormány közötti párbeszédből arra következtet, hogy még az informális szakaszban lezárulhat a vita, mivel csak egyetlen pont, a származási ország elvére vonatkozó kifogás okozhat fejtörést, a többi probléma technikai módosításokkal orvosolható. A törvény lényegén szerinte nem változtat, ha az EU nyomására a kiegyensúlyozott tájékoztatás alól kikerülnek a lekérhető médiaszolgáltatások, vagy lazítanak a regisztrációs kötelezettségen.

A poilitológus ezzel lényegében Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter korábbi közleményét gondolta tovább, aki úgy értelmezte a médiaügyi biztos levelét, hogy abban pusztán technikai jellegű észrevételek vannak. Később nyilvánosságra került a levél teljes tartalma, amiből kiderül, hogy ennél jóval többről van szó. A héten aztán már Martonyi János Külügyminiszter és maga Schmitt Pál Köztársasági Elnök is úgy nyilatkozott, hogy a kormány végre fogja hajtani azokat a módosításokat a törvényen, amiket az Unió problematikusnak ítél.

Az MTI által szintén megkérdezett Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet munkatársa szintén úgy látja, hogy elkerülhető a kényszerítő bírság, mivel a magyar kormány „érzékelhetően meghátrált”. Ugyanakkor az sem valószínű, hogy a médiatörvény egészét visszavonnák, hiszen egyrészt komoly presztízsveszteséggel járna, másrészt az Unió sem szólíthatja fel erre a magyar vezetést. Filippov szerint a kormány még javíthat is hazai és nemzetközi megítélésén, ha nem az ellenzék, hanem egy magasabb tekintély nyomására kötnek kompromisszumot. Az elemző hozzátette, a várható módosítások nem érintik az új médiaszabályozás „egyik legérzékenyebb elemét”, a médiatanács tisztán kormánypárti összetételét. 

A lakosság médiatörvénnyel kapcsolatos véleményéről időközben a Nézőpont Intézet és a Medián is készített külön-külön felmérést. Az ezer fő bevonásával készült Nézőpont-kutatás szerint az emberek tíz százaléka tartja egyértelműen jónak a törvényt, 12 százalék teljes mértékben rossznak, míg a megkérdezettek 31 százaléka nem alkotott véleményt. A Nézőpont Intézet értékelése szerint a többség (57 százalék) a törvény hatályba lépés után is biztosítottnak látja a sajtószabadságot – ezen az állásponton van az ellenzéki szavazók harmada is. Azokkal a konkrét szigorításokkal, melyek a korhatárjelöléssel vagy a közéleti műsorok kiegyensúlyozottságával kapcsolatosak, 85-93 százalék egyetért.

A Medián ezerkétszáz fős mintájából azt állapította meg, hogy a törvénnyel való egyetértés átlagos mértéke a száz fokú skálán 45 ponton áll, egyedül a Fidesz szavazótáborában haladja meg az 50 pontot. A válaszadók 22 százaléka egyetlen konkrét törvényi változást sem tudott megnevezni, a többiek közül legtöbben a kiszabható bírságok mértékét és a bűnügyi hírek visszaszorításának tervét említették. Tízből hat válaszadó szerint a kormány elsiette a törvényhozást, és a válaszolók fele úgy gondolja, aggályos egy kormánytól függő médiatestület. A relatív többség, 46 százalék meglátása szerint a negatív külföldi visszhang árthat az ország tekintélyének.