Az új jogszabály a korábbi konzervatív kormányfő, Janez Jansa idején elfogadott, sokat vitatott rádió- és televízióreformot hivatott kijavítani, amelyet nemzetközi színtéren is úgy értékeltek, mint kísérletet a fő közszolgálati csatorna politikai befolyás alá vonására.

2005-ben az akkori baloldali ellenzék kezdeményezett népszavazást, de csekély arányban veszített a reform híveivel szemben. A jelenlegi konzervatív ellenzék ezért úgy érvelt, hogy már csak a politikai tisztesség okán is az a helyes, ha a mostani törvényről is népszavazás dönt. Minthogy a képviselők több mint egyharmada támogatta a kezdeményezést, a parlamentnek ki kellett írnia a referendumot.

Megfigyelők alacsony részvételre számítanak, tekintve, hogy sok szlovén szerint felesleges a népszavazás, vagy nehezükre esik az urnákhoz járulni. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 44,7 százalékának nincs véleménye a rádió- és televíziótörvényről. A reform hívei 28,4 százalékot tesznek ki, csekély többségben vannak az ellenzőkkel - 26,9 százalék - szemben.

A törvénymódosítás lényege az RTV Slovenija legfontosabb döntési testülete, a programtanács összetételének megváltoztatása. A tanács eddig a parlament többségi viszonyait képezte le, amit a sajtó politikai befolyásgyakorlásként értékelt és bírált. A jövőben a testület 17 tagja közül kettőt az államfő, ötöt-ötöt a parlament és a civil szervezetek, hármat az RTV Slovenija munkatársai, kettőt pedig a kisebbségi népcsoportok (olaszok és magyarok) jelölnének. A konzervatív pártok ebben kísérletet látnak tartós baloldali többség létrehozására a rádióban és a televízióban. A civil szervezetek, az újságírók és a népcsoportok képviselőit ugyanis rendszerint a baloldalhoz közel állónak tekintik.

Majda Sirca kulturális miniszter ellenben azt hangsúlyozza, hogy az új törvény erősíti az RTV Slovenija autonómiáját és függetlenségét, mert az eddigi közszolgálati médium felértékelődik, "különleges kulturális és nemzeti jelentőségű jogi személyiséggé" válik.

A törvény első ízben szankciókat is kilátásba helyez, amennyiben az adó "közjogi feladatára alkalmatlannak" találtatna, például "túlságosan kommersz műsort" szolgáltatna. A kultuszminiszter - korábbi televíziós újságíró - a közszolgálati csatornánál kialakult viszonyok egyik legélesebb bírálójának számít. Az RTV Slovenija újságírói arra panaszkodnak, hogy a korábbi konzervatív kormány által kinevezett vezetés politikai nyomást gyakorol rájuk.

A népszavazási kampánynak nacionalista felhangjai is vannak. A jobboldali pártok bírálják azt a tervet, hogy a közmédium a jövőben más volt jugoszláv köztársaságokból bevándorolt állampolgárok számára is sugározna műsorokat. Ez szerintük az első lépés az albánok, bosnyákok, montenegróiak, horvátok, macedónok és szerbek kisebbségként történő elismertetéséhez. Ez idáig két hivatalosan elismert népcsoport létezik Szlovéniában, az olaszok és magyarok, akiknek egy-egy parlamenti képviselőjük van. Külön képviseletük van a romáknak is. Ezekhez a kisebbségekhez csak néhány ezer ember tartozik Szlovéniában, miközben a volt jugoszláv állampolgárok létszámát több mint 200 ezerre becsülik, ami az összlakosság egytizedének felel meg.