Nemrégiben publikálta a Universal McCann médiaügynökség a Wave 5 című kutatásukat, amely 2006 óta azonos módszertannal készül. Az ügynökség kutatási részlege elsősorban azt vizsgálta a megkérdezettek körében, hogy miként viszonyulnak, hogyan használják a közösségi médiát a felhasználók.

Nagyobb képért kattintson!

Az ötödik éve készülő kutatásban évről évre többen és több országból vesznek részt, idén 54 országból 37 600 felhasználó válaszolt az ügynökség kérdéseire. A korábbi évek kutatásaival szemben, amikor elsősorban a különböző országok felhasználóinak szokásait vizsgálták, most a márkák közösségi médiás megjelenésére helyezték a hangsúlyt.

Bevonódás, de milyen szinten és miért?

„A márkák számára alapvető fontosságú, hogy tulajdonosaik megértsék, hol és miért találhatják meg azokat a felhasználókat, akik fogyasztóik is vagy azzá válhatnak. Nemcsak arról van szó, hogy a klasszikus médiatervezői szemlélet érvényesüljön azzal, hogy lássák, hol található az adott hirdető célcsoportja, hanem arról is, hogy valójában értsék meg, mi motiválja a felhasználókat abban, hogy részesei legyenek egy közösségi oldal vagy alkalmazás felhasználóinak” – szól a hirdetők, ügynökségek felé megfogalmazott intelem, amelyet a UM kutatásában kiemel.

2010-ben a közösségi oldalak használata jelentősen megnőtt. A kutatásban résztvevő aktív netezők kétharmada állította, hogy regisztrálta magát valamilyen közösségi médiás oldalon, alkalmazásban. Bár a 16-24 éves korosztályban a legmagasabb a közösségi oldalak elterjedtsége, a legnagyobb növekedést a felhasználásban mégis a 25-34 évesek körében tapasztalták a kutatást végzők. „Ha a mostani trend folytatódik, akkor a közösségi oldalakon lévő profilunk a telefonszámunkhoz hasonló fontosságú lesz majd” – áll a kutatásban.

Miközben a márkaoldalak, brand site-ok látogatottsága egyre csökken, folyamatosan nő a közösségi oldalakon felépített márkaoldalak népszerűsége. Az UM szerint pusztán azért, mert egy adott márka megtalálható egy közösségi oldalon, a felhasználók már önként és dalolva elköteleződnek iránta. A kutatás eredménye szerint a válaszadó aktív internetezők fele már csatlakozott ilyen csoporthoz, oldalhoz közösségi oldalakon.

A különböző termékkategóriák nem azonos módon vonzzák a rajongókat, ráadásul különböző területeken-országokban más és más módszerrel, indokkal.

A kutatás szerint négy lépést szükséges alaposan megvizsgálnia egy márka gazdájának, hogy megtalálja a megfelelő közösségi médiás élményt a márkája számára:

1. Megérteni az adott kategória közösségi médiás megjelenését.

2. Beazonosítani, hogy a fogyasztók hova illenek ebben a megjelenésben.

3. Beazonosítani, hogy a fogyasztóknak milyen közösségi elvárásaik, szükségleteik vannak.

4. Feltérképezni azokat a közösségi médiás megoldásokat, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy közvetíthessék a márka üzeneteit és a felhasználók igényeit.

Mihez kezdjünk, ha Facebookoznak?

A UM kutatása kiemelten foglalkozik a Facebookkal. Az oldalon eltöltött időnek gyakorlatilag csak a fejlesztők és a rendelkezésünkre álló 24 óra szab határt: minél több funkció található meg az oldalon, annál több időt töltenek ott a felhasználók.

Blogolás

A kutatás szerint a blogolás egyre kevésbé menő olyan értelemben, hogy az egyre kevésbé személyes élmények megosztására használt médium, ezzel ellentétben egyre inkább specializált felületekké, eszközökké válnak. A személyes hangvétel közvetítésére, mint azt tudjuk, ma már sokkal inkább a mikroblogolás a bevett eszköz.

Mobilhozzáférés

Hála az okostelefonoknak és az átalánydíjas mobilinternet-előfizetéseknek, a netezők egyre nagyobb százaléka már telefonjáról vagy más mobil eszközről csatlakozik, és online idejének nagy részét a közösségi oldalakon tölti. Az ilyen kütyükkel rendelkező felhasználók a kutatás szerint 18 százalékkal gyakrabban, 3 és félszer nézi meg oldalát, mint a nem mobilról érkező felhasználó.

A kutatás az alábbi linken letölthető, illetve a prezentációról készült videók megtekinthetőek: http://www.umww.com/global/knowledge/view?Id=128