A panaszosok azt kifogásolták, hogy a közszolgálati Petőfi Rádió megszüntette az 50 éven felüliek érdeklődésének megfelelő ismeretterjesztő, tájékoztató, tudományos, kabaré, magyar nóta műsorszámokat, mert a jövőben a kereskedelmi rádiókhoz hasonló, ám értékes könnyűzenét közvetítő zenei rádió kíván lenni.

Az ORTT ennek nyomán vizsgálatot kezdett és azt állapította meg, hogy a Petőfi Rádió jelenlegi műsorszolgáltatása ellentétes az MR Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatának (KMSz) előírásaival. A szabályzat alapvető feladatai között említi, hogy az MR változatos műsoraival, a nézetek sokszínűségének bemutatásával kielégíti a hallgatók széles körének, a társadalom valamennyi jelentős csoportjának érdeklődését.

A testület álláspontja szerint az új műsorstruktúra nem tesz eleget a sokszínűségnek, igényes szórakoztatásnak és a hallgatók széles rétegét kielégítő műsorszolgáltatásnak, azaz a Petőfi adó jelenlegi tevékenysége ellentétben áll a szabályzattal.

A vizsgálatról az ORTT levélben tájékoztatja a közszolgálati adó vezetését, és információt kér arról, hogy a rádió milyen intézkedéseket kíván tenni a műsorszolgáltatása és a KMSz előírásai közötti tapasztalt anomália feloldására.

Az MR vezetéséhez még nem jutott el az ORTT tájékoztatása akkor, amikor kiadott egy közleményt. Eszerint a könnyű- és a komolyzene „a kultúra részét képezi, ennek nyomán ezek nyilvánossághoz történő közvetítése kifejezetten közszolgálati tartalomnak tekinthető”.
Az MR nem ért egyet azzal a felfogással, a közszolgálati műsorszolgáltatás kizárólag szavakkal, beszéddel, magyarázó szövegekkel lehetne megvalósítható, önálló zenei alkotásokkal pedig nem. Such György rádióelnök és Csillag János, a Petőfi Rádió főszerkesztője szerint a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió más-más módon és más-más közönséget megszólítva, de egyaránt a közt szolgálja.