Peking 2008 - nyomás a szponzorokon
2008-03-27
A kiújuló tibeti zavargások nyomán nemcsak a szabad sajtó támogatói, hanem a szponzori szerződések etikai vonatkozásait figyelő szervezetek és hírességek is arra figyelmeztetik a Pekingi Olimpia szponzorait, hogy pénzükkel egy emberi szabadságjogokat semmibe vevő állam rendezvényét támogatják.
Lobbizik George Clooney színész, az ötkarikás játékokat támogató Omega reklámarca, a Dream for Darfur pedig etikai szempontok szerint állított össze egy szponzori ranglistát, amelyen a legrosszabb minősítést többek között a Swatch, a Samsung, a Staples, a Microsoft, a Volkswagen és a Visa kapta – írja a BrandRepublic.
George Clooney, az Olimpiákat 1932 óta folyamatosan támogató Omega óragyártó reklámarca nemrég azt nyilatkozta a BBC Sportnak, hogy körülbelül egy éve tárgyal az Omegával Kínáról, és a továbbiakban is kitart. Clooney ugyanis egy ideje a hevesen kampányol a többek között Kínához is kapcsolódó darfuri humanitárius válság okán, és ehhez kapcsolódóan az Omegára is nyomást kíván gyakorolni, hogy a svájci vállalat is szólaljon fel az emberi jogok megsértése ellen.
Az Omega azonban nem kíván változtatni az eddigi stratégiáján, és nem akar harcba szállni Kínával. Nick Hayek, az Omegához tartozó Swatch Group vezérigazgatója a BBC-nek azt mondta: a vállalat ugyan elfogadja Clooney elkötelezettségét, és hasonló állásponton vannak a darfuri válsággal kapcsolatban, de ennek ellenére nem kívánnak hivatalosan állást foglalni az ügyben. Mint fogalmazott: „Mi az atléták és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) partnerei vagyunk, nem a kormányoké, azért is vettünk részt például az 1980-as vagy 1984-es bojkottált játékokon is.”
Mint ismert, a szudáni Darfurban arab fegyveres csapatok vittek véghez etnikai tisztogatást a nem-arab lakosság körében, melynek során az utóbbi négy évben több mint 200 ezer embert öltek meg és további két és fél milliót üldöztek el lakhelyükről. Kína azonban – mint Szudán egyik legfontosabb kereskedelmi partnere – támogatja a kormányzatot és még az ENSZ-ben is megvétózta, hogy békefenntartókat küldjenek a régióba.
A darfuri válság miatt mondott le egyébként februárban Steven Spielberg is az Olimpiához kapcsolódó ünnepségek művészeti vezető pozíciójáról: amíg Spielberg lépett, addig viszont a szponzorok mindeddig ragaszkodnak ahhoz, hogy nem kommentálják az eseményeket.
Pedig egyre többen világítanak rá a szponzorok némaságának etikai vonatkozásaira: az amerikai Dream for Darfur csoport még 2007 novemberében minősítette e szempontok szerint az olimpiai szponzorokat, melyek között a például a Swatch is a legrosszabb minősítést kapó vállalatok közé került.
A Dream for Darfur szerint az Olimpia 19 főtámogatója a hallgatásával bűnrészessé válik. A csoport kidolgozott egy rendszert, melyben a szponzorokat aszerint minősíti, hogy a hallgatásuk mellett milyen humanitárius vagy lobbyakcióhoz járultak hozzá, mintegy kompenzálva némaságukért.
A legrosszabb, F osztályzat jutott 13 vállalatnak, a Swatch mellett többek között a Samsungnak, a Staplesnak, a Microsoftnak, a Volkswagennek és a Visának. A legjobb, C+-os osztályzatot a General Electric érte el azzal, hogy kétmillió dollárral hozzájárult a segélyekhez, és felvette a kapcsolatot Darfur-ügyben a NOB-al.
Az Adidas és a McDonald's is C osztályzatot kapott a német Külügyminisztériummal, illetve a NOB-al való kapcsolatfelvételért. A Coca-Cola, a Johnson & Johnson és a United Parcel Service D osztályzatot kapott, mivel a Coca-Cola például 750 ezer dollárt adományozott a Vöröskeresztnek és tervez egy fórumsorozatot a részvényesek körében, mely a háború sújtotta területeken folytatott üzleti tevékenységekről szól.
Ellen Freudenheim, a Dream for Darfur egyik vezetője elmondta: „Meggyőződésünk, hogy a multinacioális cégeknek venniük kéne a bátorságot hogy kinyilvánítsák Kína felé: a darfuri helyzet veszélyezteti a befektetéseket és az Olimpia reputációját, így ez nem csak morális, hanem üzleti probléma is egyben.”
A darfuri válságot követően a kiújuló tibeti zavargások is felerősítették a Kínát érő kritikákat, továbbá az Olimpia közeledtével újra reflektorfénybe kerültek az emberi jogok folyamatos megsértései, úgy mint a kínvallatás gyakorlata, a szólásszabadság korlátozása és a politikai nézeteikért fogva tartottak és üldözöttek ügye.
A reklámköltésekre vonatkozó előrejelzések egyébként azt mutatják, hogy a főszponzorok mellett a több hirdetőt sem hatják meg az etikai problémák: mint arról már beszámoltunk, a 2008-as Pekingi Olimpia nemcsak Kína, hanem az egész világ reklámköltését jelentősen, akár hárommilliárd dollárral is megnövelheti. Az első globális hírverést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezényelte le, és például az Adidas és a Nike is minden eddiginél nagyobb kínai kampányokkal készül az Olimpiára.
George Clooney, az Olimpiákat 1932 óta folyamatosan támogató Omega óragyártó reklámarca nemrég azt nyilatkozta a BBC Sportnak, hogy körülbelül egy éve tárgyal az Omegával Kínáról, és a továbbiakban is kitart. Clooney ugyanis egy ideje a hevesen kampányol a többek között Kínához is kapcsolódó darfuri humanitárius válság okán, és ehhez kapcsolódóan az Omegára is nyomást kíván gyakorolni, hogy a svájci vállalat is szólaljon fel az emberi jogok megsértése ellen.
Az Omega azonban nem kíván változtatni az eddigi stratégiáján, és nem akar harcba szállni Kínával. Nick Hayek, az Omegához tartozó Swatch Group vezérigazgatója a BBC-nek azt mondta: a vállalat ugyan elfogadja Clooney elkötelezettségét, és hasonló állásponton vannak a darfuri válsággal kapcsolatban, de ennek ellenére nem kívánnak hivatalosan állást foglalni az ügyben. Mint fogalmazott: „Mi az atléták és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) partnerei vagyunk, nem a kormányoké, azért is vettünk részt például az 1980-as vagy 1984-es bojkottált játékokon is.”
Mint ismert, a szudáni Darfurban arab fegyveres csapatok vittek véghez etnikai tisztogatást a nem-arab lakosság körében, melynek során az utóbbi négy évben több mint 200 ezer embert öltek meg és további két és fél milliót üldöztek el lakhelyükről. Kína azonban – mint Szudán egyik legfontosabb kereskedelmi partnere – támogatja a kormányzatot és még az ENSZ-ben is megvétózta, hogy békefenntartókat küldjenek a régióba.
A darfuri válság miatt mondott le egyébként februárban Steven Spielberg is az Olimpiához kapcsolódó ünnepségek művészeti vezető pozíciójáról: amíg Spielberg lépett, addig viszont a szponzorok mindeddig ragaszkodnak ahhoz, hogy nem kommentálják az eseményeket.
Pedig egyre többen világítanak rá a szponzorok némaságának etikai vonatkozásaira: az amerikai Dream for Darfur csoport még 2007 novemberében minősítette e szempontok szerint az olimpiai szponzorokat, melyek között a például a Swatch is a legrosszabb minősítést kapó vállalatok közé került.
A Dream for Darfur szerint az Olimpia 19 főtámogatója a hallgatásával bűnrészessé válik. A csoport kidolgozott egy rendszert, melyben a szponzorokat aszerint minősíti, hogy a hallgatásuk mellett milyen humanitárius vagy lobbyakcióhoz járultak hozzá, mintegy kompenzálva némaságukért.
A legrosszabb, F osztályzat jutott 13 vállalatnak, a Swatch mellett többek között a Samsungnak, a Staplesnak, a Microsoftnak, a Volkswagennek és a Visának. A legjobb, C+-os osztályzatot a General Electric érte el azzal, hogy kétmillió dollárral hozzájárult a segélyekhez, és felvette a kapcsolatot Darfur-ügyben a NOB-al.
Az Adidas és a McDonald's is C osztályzatot kapott a német Külügyminisztériummal, illetve a NOB-al való kapcsolatfelvételért. A Coca-Cola, a Johnson & Johnson és a United Parcel Service D osztályzatot kapott, mivel a Coca-Cola például 750 ezer dollárt adományozott a Vöröskeresztnek és tervez egy fórumsorozatot a részvényesek körében, mely a háború sújtotta területeken folytatott üzleti tevékenységekről szól.
Ellen Freudenheim, a Dream for Darfur egyik vezetője elmondta: „Meggyőződésünk, hogy a multinacioális cégeknek venniük kéne a bátorságot hogy kinyilvánítsák Kína felé: a darfuri helyzet veszélyezteti a befektetéseket és az Olimpia reputációját, így ez nem csak morális, hanem üzleti probléma is egyben.”
A darfuri válságot követően a kiújuló tibeti zavargások is felerősítették a Kínát érő kritikákat, továbbá az Olimpia közeledtével újra reflektorfénybe kerültek az emberi jogok folyamatos megsértései, úgy mint a kínvallatás gyakorlata, a szólásszabadság korlátozása és a politikai nézeteikért fogva tartottak és üldözöttek ügye.
A reklámköltésekre vonatkozó előrejelzések egyébként azt mutatják, hogy a főszponzorok mellett a több hirdetőt sem hatják meg az etikai problémák: mint arról már beszámoltunk, a 2008-as Pekingi Olimpia nemcsak Kína, hanem az egész világ reklámköltését jelentősen, akár hárommilliárd dollárral is megnövelheti. Az első globális hírverést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezényelte le, és például az Adidas és a Nike is minden eddiginél nagyobb kínai kampányokkal készül az Olimpiára.
Tófalvy Tamás
kultúrakutató, újságíró