November 19-én terjesztette a parlament elé Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt a javaslatot, amely eltüntetné a köztéri reklámok mintegy tizedét. Az „egyes közlekedésű tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat nagy pofont jelent az ügynökségeknek és a közterületi médiacégeknek is, eszerint ugyanis tilos a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

Dulin Jenő közlekedéspszichológus szerint nem lehet különbséget tenni a különböző útmenti hirdetések között abban a tekintetben, hogy melyek zavarják jobban vagy kevésbé a vezetők figyelmét. A legnagyobb probléma, hogy minden ilyen üzenet egyedi, kontextusból kiragadott, ami még jobban megtöri a vezetők koncentrációját. A közlekedőknek nagyjából 0,7 és 1 másodperc közötti időbe telik, mire egy-egy ilyen üzenetet az agyuk feldolgoz. Ezalatt az idő alatt könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, ami balesethez vezethet, ezért Dulin egyetért a törvénymódosítás szándékával.

Zsugorítás és távolodás

Ha a módosítás életbe lép, tilos lesz elhelyezni – a járda, a gyalogút, a kerékpárút, és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út tartozékán, közvilágítási, villany-, telefon- és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést.

Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik majd a négy négyzetmétert meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett, cégjelzést és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a közvetlenül a közút mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást szolgálják – áll a rendelkezésben. Lehetnek tehát az utak mellett reklámtáblák, de csak a közúttól ötven, az autópályától pedig száz méterrel távolabb, méretük pedig nem haladhatja meg a négy négyzetmétert, ami viszont jóval kisebb a közterületi cégek által használt standard méreteknél.

A minisztérium törvénymódosító javaslatához 68 módosító indítványt nyújtottak be a pártok képviselői, és ezekről még nem döntött az illetékes bizottság, így még nem lehet tudni, hogy a törvénymódosítás milyen formában kerül végszavazásra.

Ha a törvénymódosítást eredeti formájában szavazná meg az országgyűlés, úgy a minisztérium kellemetlen helyzetbe hozna több közterületi céget, amelyek tábláinak nagy részét le kellene bontania vagy olyan távolságra és olyan méretben kellene elhelyeznie az úttesttől, ami kérdésessé teszi azt, érdemes-e egyáltalán a táblákat kihelyezniük. Ha ezt nem teszik meg, a közlekedési hatóság annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelynek területén a tilalmat megszegik, a reklámhordozó eltávolítására és ötszázezer forint összegű bírság fizetésére kötelezi, úgy hogy a bírság ráadásul ismételten kiszabható lenne.

A törvénymódosítás ugyanakkor nem csak közterületi médiacégeket érintene kellemetlenül, hanem olyan speciális helyzetben lévő hirdetőket is, mint például az útmenti vendéglátókat, szállodákat, amelyeknek ezek a hirdetések életfontosságúak.

Tisztulás vagy leértékelődés?

Információink szerint az ügy miatt múlt héten elnökségi ülést tartott a Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ), azonban arról, hogy milyen álláspontra jutottak az érintett cégek vezetői, egyelőre nincsenek információink, mivel a szövetség elnöke, Somogyi Miklós többszöri megkeresésünk ellenére sem tudott részleteket mondani a döntéssel, állásfoglalással kapcsolatban. [cikkünk megjelenése után kaptuk meg a szövetség hivatalos közleményét az üggyel kapcsolatban, erről a cikk végén olvashatnak! - A szerk.]

A mostani törvénymódosítás ugyanakkor a szövetség által már korábban meghirdetett tisztulási folyamatnak egyfajta törvényi szabályozásaként is értékelhető lenne, mivel az MKMSZ ősszel tartott szakmai napján már beszélt arról Somogyi, hogy a közterületi média felértékelődéséhez szükség van arra, hogy lebontsák a rossz minőségű és / vagy tisztázatlan hátterű táblahelyeket. Úgy tudjuk, a szövetség közel 48 ezer felületet tart nyilván, és a minisztérium törvényjavaslata nagyjából 2-3 ezer felületet érinthet, ami újabb tíz százalékkal csökkentheti a közterületi felületek számát. Azzal kapcsolatban ugyanakkor nem áll rendelkezésre adat, hogy a törvénymódosítás által érintett felületek és a korábban említett rossz minőségű, illetve tisztázatlan jogi hátterű táblahelyek között mekkora az átfedés.

A Világgazdaság Online arról ír, hogy a minisztérium által beterjesztett törvénymódosítás negyedik paragrafusa szakmai becslések szerint 3000-5000 hirdetőfelület megszüntetését jelentené, amely érzékenyen érintheti mind a 23 céget, amely Magyarországon ma kültéri reklámokkal foglalkozik, főképp azok után, hogy a válság miatt már tavaly is harmadával esett a reklámköltés a közterületi reklámfelületeken. Az MRSZ adatai szerint 2009-ben a 162,02 milliárd forintra rúgó reklámtortából 14,34 milliárd forint jutott közterületi hirdetésekre. Ez csaknem harminc százalékos csökkenés 2008-hoz képest, miközben a teljes reklámtorta húsz százalékkal zsugorodott.

A szakmát nem kérdezték

A Napi Gazdaság szerint további probléma lehet, hogy a módosítás által vélhetően csökken az áthelyezett felületek értéke, pedig a piacon ez a szegmens eddig – a csökkenés ellenére – jelentős volt: 2010-ben, októberig bezárólag 26,3 milliárd forint volt a köztéri reklámköltés a Kantar Media listaáras adatai szerint, ami a reklámtorta 5,3 százalékát jelenti. A tervezet ugyanakkor beavatkozna a cégek szerződéses viszonyaiba is, hiszen a reklámfelületek értékesítői általában többéves bérleti szerződést kötnek a terület tulajdonosával.

Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a Világgazdaság Online megkeresésére elmondta, támogatnak minden olyan intézkedést, amely a közlekedés biztonságát szolgálja, ám fontosnak tartják a tájékozódás szabadságát is, a köztéri reklámok ugyanis ez utóbbit szolgálják. Mezriczky nehezményezte azt is, hogy a javaslat előtt nem egyeztettek a szövetséggel.

[update] Az MKMSZ reagált 

Az MKMSZ szerkesztőségünkhöz e cikk megjelenése után  eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, hogy jelen formájában a törvény tervezete nem teljes. Javasolják egy előzetes közúti hatásvizsgálat elvégzését, amely alapján maguk a közterület média tulajdonosok is önszabályozó módon tudják tábláikat bontani vagy újakat kihelyezni.

A szövetség közleményében azzal érvel a törvénymódosítás pontosításának szükségessége mellett, hogy Magyarországon több ezer közterületi eszköz bérleti díja sok családnak nyújt rendszeres bevételt, mely után igen jelentős személyi jövedelemadó, az eszközök bérbeadása után pedig ÁFA, társasági adó, iparűzési adó stb. folyik be a költségvetésbe.