hirdetés
hirdetés

Pszichés nyomást gyakorolt a TeleMedia

2010-09-30

Tízmilliós büntetést kapott az TeleMedia InteracTV Többet ésszel című játéka miatt. A Gazdasági Versenyhivatal szerint agresszív és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak a tévés betelefonálós játékkal.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a TeleMedia Többet ésszel című műsorának 2009. második félévi adásait vizsgálta. Az ATV-n 2006 óta futó műsorban a feladványok megfejtői pénzjutalomban részesülhettek. A fogyasztók emelt díjas (375 Ft/hívás) hívással kerülhettek műsorba. A telefonhívás nem garantálta a műsorba kapcsolást, tehát nem jutott minden telefonáló adásba, mégis kiszámlázták az ő hívásaikat is.

„Senki nem látja/hallja, hogy nem csörög a telefon?”
A játék a feladvány ismertetésével kezdődött, a műsorvezető elmondta a helyes megoldásért kapható pénznyereményt és a műsor telefonszámát, valamint azt is, hogy a hívásnak nem percdíja van és folyamatos az adásba kapcsolás.

A feladvány általában első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnt, azonban több lehetséges megoldása volt. A játékba beérkező hívásokat egy automata hanginformációs ügyfélszolgálati rendszer (IVR - Interactive Voice Response) fogadta és tájékoztatta a hívót arról, hogy bekerült-e az adásba vagy sem. A játékos adásba kapcsolását szintén számítógép végezte. Ha a hívónak sikerült adásba kerülnie, először egy automata közölte vele, hogy beszélgetését rögzítik és adásba kapcsolják, így a számítógépes kiválasztás és a stúdióba kapcsolás között átlagosan több másodperc telt el, amelyről más nézők nem tudtak, vagyis ezalatt is kezdeményezhettek hívást. Az adásba kapcsolt játékos abban az esetben nyert, ha bemondta a műsorban látott feladvány helyes megfejtését. Helytelen megoldás esetén a játékos nem jogosult a nyereményre és újabb játékosokat kapcsoltak be. A műsorvezető folyamatosan arra buzdította a nézőket, hogy telefonáljanak be, egyszerű pénzhez jutási lehetőségként beállítva ezt. A játékvezető többször jelezte, hogy „nem csörög a telefon”, „senki nem látja/hallja, hogy nem csörög a telefon?”. A játékot mindvégig különböző intenzitású, de folyamatos és erős hang-, illetve képi effektek jellemezték, illetve sokszor indítottak el visszaszámoló órát, ami az idő rövidségéről nyújtott tájékoztatást a nézőnek. Ezen túl a műsorvezető sokszor értetlenségét fejezte ki, hogy a nézők nem tudják megfejteni a feladványt. A képernyőn folyamatosan futó szövegben az előző hónapban elért nyeremény összegéről szóló tájékoztatást (pl. „Júniusban 3.585.000 forintot nyertek játékosaink!”) olvashattak a nézők.

Egy csomó szenvedélybeteg nézte a műsort
A GVH szerint a Többet ésszel műsor nézői között „nagy számban találhatók játékszenvedélytől fűtött, illetve a játékok iránt az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutató, s döntéseikben ezáltal még inkább befolyásolt fogyasztók”. Ezt igazolják azok az adatok, hogy számos néző van a 375 Ft/hívás díj ellenében akár havonta több száz hívást is kezdeményezett a műsorba. Ezért is vezetett be a TeleMedia bizonyos korlátozásokat, melyek szerint például a játékban egy adott telefonszámról naponta maximum 300 hívást fogadnak el, a napi 300 feletti hívásokat 2009. február 27-től pedig már nem is számlázzák ki. 2009 második félévében a hívók töredéke nyert, az ebben az időszakban lebonyolított 339 műsor során a játszó nézők nyereményeinek összege nem érte el a 20 millió forintot.

A versenyhivatal azt állapította meg, hogy a műsorvezetők alaptalanul közölték, sugalmazták, hogy szinte minden betelefonáló bekerül az adásba, hiszen a rendelkezésre álló adatok ezt nem támasztották alá. Ugyanez mondható el arra az estre, amikor azt sugallták, hogy bármikor, akár a következő pillanatban be lehet telefonálni és be lehet kapcsolódni a játékba, mivel a számítógépes rendszer nem garantálta a játékba való bekapcsolódást.

Eközben a fogyasztó ezt az állítást úgy értelmezte, hogy a „betelefonálás” nem a hívásindítását jelenti, hanem azt, hogy a hívó felet be is kapcsolják az adásba és lehetősége lesz elmondani az általa helyesnek vélt megoldást. Hasonlóan alaptalan volt az az állítás, hogy csak a fogyasztón múlik, hogy megnyeri-e a nyereményt, ugyanis a nyeremény megszerzése nemcsak a helyes megfejtés ismeretét feltételezte, hanem ennek a műsorvezetővel való közlését is, amelyre csak akkor nyílt lehetőség, ha a fogyasztó bekerült az adásba. Ez azonban nem kizárólag a hívásindítástól függött, hanem a számítógépes rendszer döntésétől is, amit viszont a fogyasztó már nem tudott befolyásolni.

További hibák
A műsor során több alkalommal az volt a műsorvezetői tájékoztatatás összhatása, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez telefonhívást. Nem kaptak tájékoztatást a nézők arról sem, hogy önmagában az, hogy adott pillanatban egyetlen fogyasztó sincs bekapcsolva az adásba, nem jelenti, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez telefonhívást, mivel a számítógépes rendszer nem minden hívást kapcsol be az adásba – sorolja a GVH közleménye.

Emellett nem felelt meg a valóságnak az a közlés sem, hogy a játék során folyamatos a kapcsolás. Amennyiben ugyanis a számítógépes rendszer az adásba kerülésre kiválasztott egy fogyasztót, akkor e kiválasztás és a műsorba történő bekapcsolás között több másodperc telt el, amely alatt más, ekkor telefonhívást kezdeményező fogyasztónak nem is volt lehetősége a bekapcsolásra. A fenti valótlan állításokon túl a játék során kiemelkedő szerephez jutott a fogyasztók sürgetése is.

Az adásba nem került fogyasztók ösztönzésének is sajátos technikája volt. Az IVR révén adott tájékoztatások valótlan közlésekkel törekedtek a nézőket újabb telefonhívások indítására buzdítani, hiszen - tekintettel az adásba bekerült, illetve a nyereményhez jutó fogyasztók csekély arányára - valótlan például annak közlése, hogy „majdnem Ön a szerencsés hívó”, „nagyon-nagyon közel járt a sikerhez”, „óriási esélye van, hogy Ön kerüljön a stúdióba”.

A GVH álláspontja szerint a fentiek együttesen alkalmasak olyan pszichés nyomásgyakorlásra, mely a fogyasztói döntési folyamat megzavarására képes. Ennek eredményeként a nézők esetleg akkor is a betelefonálás mellett döntenek, ha ilyen döntést a fenti nyomásgyakorlás nélkül – a korrekt információk ismeretében - nem hoztak volna.

A jogsértő magatartásért a GVH 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.
A vállalkozást idén már megbüntették hárommillió forintra, akkor a fogyasztók azt jelezték, hogy nem tudják a nyereményeiket átvenni.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
hirdetés