Reklám nélkül soha!

Tudniillik az állításainak nincs értelme, illetve azokból nem következik, hogy MTV nélkül nincs Magyarország. Ilyet ír a jóember például, hogy ők a nemzeti önazonosság hordozói. Meg hogy a nemzeti nyelv és kultúra gyújtópontja, valamint a jelennek és a jövőnek dokumentálja a kort, amiben élünk.

Az ilyen levelekkel dokumentálja többek közt. Haladjunk sorban visszafelé: a kor dokumentálása hála istennek már nem azon múlik, hogy küld-e a helyszínre az MTV egy alulfizetett és rosszul felszerelt stábot. Vagy egymillió ember aktívan fényképez a mobiljával, másik jó csomó meg filmeket csinál a saját kamerájával, de még ha ezt mind hulladéknak tekintjük, akkor se kéne elfelejteni, amit bele tetszett írni amúgy a levélbe: van másik harminc csatorna. Azok is dokumentálnak vadul, ráadásul arra kényszeríti őket a piac, hogy véletlenül se vegyenek föl olyasmit, ami senkit sem érdekel.

Valamint a nemzeti nyelv és kultúra sem az, amit az MTV annak tart. A kánon nem azonos a kultúrával, csókolom. Mi több, a kánon rég feloldódott, szétszóródott, szétszedte a nemzet kis darabokra, mint a Sztálin-szobrot, sőt az önazonosságának fontos része, hogy nem fogadja el, és nem eszi meg, amit Rudi kollégái kifőznek neki. A magyarság túlnyomó részének semmi szüksége nincs magyar nótára, hanem például Jimmyre és Kozsóra van szüksége – és hadd ne kelljen külön elmagyarázni, hogy Jimmy dalai semmivel sem alábbvalók Szenes Iván vagy Karády Katalin slágereinél. A kor, amelyben élünk, megváltozott azóta, hogy Rudi Zoltánnak és kollégáinak a fejébe vertek valamiféle kultúraképet. Minőségben nem ugrott nagyot, amíg világ a világ, dallam, ritmus és közhely együttállása kelendő lesz, de az mégsem mindegy, hogy Karádyval vagy Jimmyvel ismeri ezt el egy televízió. Olyannyira nem mindegy, hogy utóbbit megnézik, előbbit meg nem.

Már megint kinevezte valaki magát nemzetnek, pedig tudja, hogy hazudik.

Rudi másik ötlete – el kell ismerni, rendszerben gondolkodik – az, hogy ők lemondanának a reklámról, ha kapnának fixpénzt helyette. Jaj, de kis ravasz. Lemondana az RTL Klub is a reklámbevételéről, ha megígérnék neki, hogy kap csilliárd forintot – aztán persze átállna a bújtatott reklámra, mert mindig jobb a több pénz a kevesebbnél. Sőt, minden más médium is vidáman lemondana erről az egész fárasztó huzakodásról, hogy népszerű tartalmat közvetítsen meghatározott célközönségnek, és ahhoz reklámozót szerezzen, nem is beszélve a kínos tárgyalásokról, ahol meg kell mondani a piacképtelen, alkalmatlanná vagy feleslegessé vált régi motorosnak, hogy viszontlátásra. Hát, hiszen ezt szoktuk meg évtizedekig, hogy gyártjuk kedvünkre, amit gyártani van kedvünk, terv szerint. Nincs is jobb a tervgazdaság langyos melegénél, lehetne ásítani meg nyújtózkodni egy jót, és csucsukálni békében. Esetleg meg kéne fontolni, hogy betiltsuk a többi csatornát, nem?

Nem kell természetesen bezúzni a nemzeti önazonosságtudat meg a nyelvkulturális közkincs dokumentumait. De nem is kell földi sugárzással, egy borzalmas hatékonyságú mamutszervezet szervezésében teríteni. Főleg nem kell és nem szabad olyasmit hazudni, hogy az MTV közösséget teremtene.
A közösség interaktív ugyanis. Az nem közösség, hogy százezren nézik ugyanazt a műsort százezer kis tévészobában. A közösség az, amikor az emberek utána megbeszélik az interaktív csatornákon, mennyire rossz volt az a műsor. Hát szóval nem, elvtársak, ez már nem így megy. Nemhogy ne mondjon le apanázsért a reklámról semmilyen médium, hanem kezdjen erősen barátkozni a gondolattal, hogy abból kell majd élnie. Az archívumot pedig, az eddig beleölt közpénz egyetlen eredményét, egyszerűen el kell kobozni, és feltenni a netre, ingyért. Az önazonosság meg a többi csuda dolog szabad hozzáférhetőségének szent nevében.