hirdetés
hirdetés

Reklámpiac - friss hús

2008-04-25
A bátortalan hazai reklámfilmeket a fiatal rendezők friss ötletei is kihúzhatnák a tespedtségből, de játékfilmes ismertség nélkül nehéz elérni, hogy a hirdetők megbízzanak a fiatalokban.
Négy évvel ezelőtt a Kreatív készített egy összeállítást az akkori új generációról [Lásd a Staféta című cikket a Kreatív 2004. júliusi számában! – A Szerk.]. Akkor a rendező Nyitrai Mártont, Herbai Máté feltörekvő operatőrt és Shrank Doma zeneszerzőt ajánlották a szakma figyelmébe a megkérdezett, már befutott reklámosok. Most újra megkértünk néhány, a szakmában jártas rendezőt, így például Pálfi Györgyöt és Vranik Rolandot, hogy ajánljanak új tehetségeket, akik az elmúlt öt-hat évben, vagyis őket követően tűntek fel. Senkit nem tudtak megnevezni. „Még talán nem telt el annyi idő, hogy jöjjön egy új generáció” – mondta ezzel kapcsolatban Pálfi.

A produkciós cégek és a reklámügynökségek egy része ugyanakkor már keresi az új embereket. „Állandó emberhiánnyal küzdünk” – mondta Turán Eszter, a Moviebar produkciós cég vezető producere, és hozzátette, hogy ők kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a fiatal tehetségek felkutatására. „A fiatalok képességeit, lelkesedését korántsem használjuk ki eléggé, mert félünk. Valójában azonban nem bennük, hanem saját magunkban nem bízunk” – mondta ezzel kapcsolatban az Argus Executive producere, Kovács Felicia Flóra. A helyzetet nehezíti, hogy bár az ügynökségek gyakran nyitottak lennének új emberek kipróbálására, az ügyfelek sokszor nem mernek kockáztatni, nem bíznak az ismeretlen, de esetleg izgalmasabb ötlettel előrukkoló rendezőkben.

Ennek legfőbb oka, hogy a tapasztalatlanság miatt az új arcok prezentációi, treatmentjei (rendezői elképzelései) nem olyan profik, mint a már több éve a szakmában dolgozó versenytársaké. „Hatalmas a különbség egy tapasztalt róka és egy új ember show reelje [bemutatkozó referenciaanyaga – A Szerk.] között is, ami az esetek többségében a fiataloknál kisfilmből vagy a szakmában kevésbé rangos, társadalmi célú hirdetésből áll” – mondta Jáki Miklós, az Ogilvy & Mather (O&M) producere. Az Argus producere szerint viszont egyszerűen bátortalanságról van szó: „a mese az első show reelről számomra mindig is kifogás marad” – mondta Kovács Felicia Flóra.

Rizikó nélkül
Az ügynökségek egy része nyitott az új emberek bevonására, ezért különböző eszközöket vet be a fiatal rendezők show reeljeinek feltupírozására. Az O&M például azokhoz a reklámokhoz, amelyeknél egy story board vagy animatik (animált story board) nem elég meggyőző, mert például a színészi játék viszi el a sztorit, tesztfilmeket szokott készíttetni, és ehhez sokszor kezdő filmeseket kér fel. „Ez jó lehetőség a fiatalok számára, és nekünk is kedvező, hiszen a tesztfilm költségeit nem tudjuk senkire áthárítani, a fiatalok viszont kevés pénzért is lelkiismeretesen elkészítik a munkát, tudva, hogy ez az út vezet a reklámos világba” – mondta Jáki. Az O&M producere azt is hozzátette: így került be a körforgásba például Benesch Ferenc, az O&M egykori art directora is.

Eltérő módszert alkalmaz a Moviebar. Ők a fiataloknak olyan kisebb megrendelésekre adnak megbízást, amelyeknek nincs komoly kockázatuk. „Így pszichés nyomás nélkül ki tudjuk próbálni egymást” – magyarázta Turán. Ilyen volt például, amikor Verebes Zoltán rendező – aki éppen most dolgozik első nagyjátékfilmje utómunkálatain – egy hangszerbolt számára készíthetett szpotot. Azonban egy-egy ilyen munka még nem jelent biztos utat a reklámos világba, hiszen a megrendelők a Moviebar producere szerint nagyjából tíz alkalomból egyszer választanak fiatalokat a tenderen indulók közül. Kovács Felicia Flóra szerint a gond igazából az, hogy egy új generáció akkor tud lépni egyet, ha vannak olyan véleményvezérek, akik vonzzák őket, ezáltal végre meg is mozdulnak. Az Argus producere bízik személyes vonzerejében és rábeszélőképességében. Mint mondta: „Ha van egy bevállalós, nagypofájú, provokatív producer (ez lennék én), aki, ha kell, elviszi a balhét is, akkor ez sikerülhet”. Így sikerült bevonni a körforgásba például Mártonffy Zoltánt, aki huszonegy évesen most az Argus junior producere, vagy Gosztola Ábris operatőrt, aki tavaly végzett a Filmművészeti Egyetemen, és az Arguson keresztül kapott lehetőséget operatőrként a CIB Bank cirkuszban játszódó, elefántos tévé szpotjában.

Műfaji különbségek
A megrendelők bizalmát egy új rendezővel szemben leginkább néhány nemzetközi vagy hazai díjat besöprő sikeres nagyjátékfilm hozhatja meg. Ez történt az előző „új” reklámfilmes generáció tagjai közül például Pálfi György vagy Török Ferenc esetében is hét-nyolc évvel ezelőtt. Egy jó elsőfilm továbbra is felkelti a szakma érdeklődését. Ezt jelzi például, hogy Kocsis Ágnest Friss levegő című filmjének tavalyi fesztiválsikereit követően több ügynökség is felkereste. A játékfilm sikerének köszönhetően készíthette el Kocsis például a DDB megkeresésére a Pöttyös Túró Rudi 2006 tavaszán futó villamosos reklámját, vagy egy orosz piacra készülő Libresse-szpotot, ami szintén DDBfelkérés volt, és a Moviebar gyártotta. „A Pöttyös-film esetében előnynek tekintettük, hogy a rendezőnek nem volt korábbi reklámos tapasztalata” – mondta Joanna Bakas, a DDB stratégiai tervezője.

Az idei filmszemlén Gigor Attila A nyomozó című filmjével hívta fel magára a figyelmet, azóta információink szerint több ügynökség is jelezte, hogy szívesen kipróbálná a közös munkát vele. A játékfilmes tapasztalat ugyanakkor nem mindig garantálja az ügynökségek vagy a megrendelők számára, hogy azt kapják, amire számítottak. A játékfilmes rendezők gyakran nincsenek tisztában a műfaji különbségekkel, hiszen ezzel kapcsolatban semmilyen képzést nem kapnak. Komoly nehézséget okozhat az is, hogy a játékfilmmel szemben itt folyamatos a kontroll. Turán szerint a rendezőknek nehéz eltalálniuk azt a kényes egyensúlyt, aminek eredményeként az alkalmazott műfaj szabályai mellett nem sérül a rendezői elképzelés sem.

Nem mindig könnyű
Az ügynökségek és a produkciós cégek számára komoly munkát jelent, hogy megtalálják a legmegfelelőbb új arcokat. „A profizmus egy producernél, kreatívigazgatónál ott kezdődik, van-e kellő érettséged, tapasztalatod, látsz-e annyira, hogy meg tudd ítélni, vállalod- e a fiatal tehetséget” – mondta Kovács Felicia Flóra. Egy új embert ajánlani, elérni az ügyfélnél, hogy indulhasson egy tenderen – sőt utána még meggyőzni arról is, hogy ő kapja a munkát – nagy felelősség és bizalom kérdése. „Sajnos nem mindig jön be, amit gondolunk” – mondta Turán Eszter.

Gyakori probléma, hogy a fiatalok valamilyen téves elvárásnak próbálnak megfelelni. Nem értik, hogy éppen azért hívták őket, hogy valami mást csináljanak, mint amit általában látni lehet. Turán szerint ilyen esetekben történik az, hogy hiába választottak ki egy fiatal rendezőt korábbi videoklipes vagy kisfilmes múltja alapján, a reklámfilmben nem lehet ráismerni a stílusára, mintha nem is ugyanaz az ember rendezte volna a filmet. Ugyanakkor minden nehézség ellenére – Turán és Kovács szerint is – ha egy fiatallal jól lehet együttműködni, friss, progresszív anyagok készülhetnek.

Milyenek a fiatal filmrendezők?
Rosszak mert:
  • nincs tapasztalatuk
  • csak a pénzért csinálják, nem kreatívak, mindenben megfelelnek az ügyfél kérésének
  • túl kreatívak, nem veszik figyelembe az ügyfél kérését
  • tévesen mérik fel az elvárásokat, és azoknak próbálnak megfelelni
  • nem merik megtartani a saját stílusukat, pedig éppen amiatt hívták őket
Jók, mert:
  • kreatívak
  • új, friss megközelítéseket, ötleteket hoznak
  • van bennük bizonyítási vágy
  • bátrak

Lakos Nóra

(forrás: Kreatív)
hirdetés
hirdetés