hirdetés
hirdetés

Sebességélmény

MOL Tempo új szpotja
2002-06-28
Sebességmániás filmek esetében kézenfekvő, hogy számítógépes trükkök segítségével fokozzák a sebesség látványát, amelyet leggyakrabban a jelenetek felgyorsításával és a háttérképek áthúzásával vagy összemosásával érnek el.
Újabb darabbal bővültek a MOL Tempo-reklámfilmek. A téma ezúttal a repülés volt. A két nap alatt forgatott szpot csupán zenéjében tér el az eddig látott Tempo-filmek jellegétől. A film ezüstös színvilága az új brand színeihez igazodik.

A 28 snittből álló, 30 másodperces, keretes dramaturgiájú szpotban a szokásos trükkök helyett a snittek dinamikus vágásával érték el a gyorsaság érzetét, bár egy rövidke jelenetben felbukkant egy apró trükk is. Mielőtt Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok a képzelt repülése után az autójában találná magát, gépe a kamerába „repül”.

Paczolay Béla nem rajong a trükkökért, ezért a rendező a lehető legkevesebb trükk felhasználásával készítette el „tempós” filmjét. A jelenet végén látszódó repülőgép és a rotor forgása trükk alkalmazásával készült, bár alapja natúr forgatott anyag.

Ezt a dramaturgiapontot a tempós zenébe csempészett repülőgépzaj is kiemeli, amely egyébként a részek dinamikai meghatározásáért is felelős. Amíg a repülés élményének kezdetén a feldübörgő, de egyre halkuló gépzaj fokozza a tempót, addig a képzeletbeli visszatéréskor, az egyre erősödő, majd a vágás pillanatában hirtelen elhaló zaj visszavesz az iramból. Ezt a szándékos lassítást teszi hangsúlyosabbá a vágást követő jelenet, amelyben a gyors megérkezést, az autót szemből mutató, egyre távolodó kamerakép fékezi le.

A lassulással ellentétes irányú és szándékú vágóképek vannak a film első harmadában, amikor a gyorsulásé a főszerep. A sebesség maximális elérését az autó sebességórájának kiakadása, valamint a repülőgép belső műszerfalának, botkormányának vágóképe fejezi ki. Az autó a kifutón repülőgéppé változik, ami ismét csak a vágás és nem trükk eredménye.

A szpot hármas egységét a kameramozgások is jelzik. A reklámfilm első és harmadik részében több vízszintes irányú, közeledő és távolodó kameramozgás figyelhető meg, míg a középső, repülésélmény-részben szinte kizárólag forgó mozgások kaptak helyet. A repülőgépet kívülről ábrázoló, az óramutató járásával megegyező képi forgást a gép belsejéből látott ellentétes földmozgás teszi izgalmassá. Az első részben érezhető természetes kameraremegés szintén a sebességélményt fokozza.

A harmadik rész nemcsak hoszszabb jelenetei, szélesebb kameramozgásai miatt más az előzőeknél, hanem a korábban megszokott Tempo-koncepciótól is eltér. Itt a repülés élményére a repülőgép kabinjának és az autó bukócsövének hasonlósága utal.

Bauer László

hirdetés
hirdetés