Az országos napilapokat, online hírszájtokat maximum 25 millió, a hetilapokat 10 millió forintra büntetheti a Médiahatóság, a jelentős piaci részesedéssel rendelkező rádiókat, tévéket akár 200 millióra, a kisebbeket 50 millióra, amennyiben jogsértést követnek el. Szakértők szerint azonban nincs tisztázva, hogy mi számít enyhe és súlyos jogsértésnek, ennek eldöntése a Médiahatóság jogkörébe tartozik - írja a Népszabadság. De több gond is van.

Például a Médiahatóság összes döntése azonnal végrehajtható lesz, szemben az eddigi gyakorlattal, amely során a büntetéseket a bíróságon meg lehetett támadni, aminek halasztó hatálya volt és így nem kellett azonnal elsötétíteni a képernyőt vagy kifizetni a bírságot. A hírportálok esetében a szankciókat úgy próbálják betartatni, hogy akár az internetszolgáltatót köteleznék a jogsértőnek ítélt portál leállítására.

A törvénytervezetben nem tisztázott, mi minősül enyhe és súlyos jogsértésnek, ezt minden esetben a Médiahatóság döntheti el saját szempontjai alapján. Az általános – valamennyi médiumtípusra vonatkozó – tiltólistán szerepel a „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltése, nyílt vagy burkolt megsértése, kirekesztése; a magánélet és más, személyhez fűződő jogok megsértése is”.

"Ilyen mértékű hatósági kontrollra nincs nyugati példa" – nyilatkozta Polyák Gábor a Népszabadságnak. "Eddig bárki, aki úgy érezte, hogy megsértették a jogait valamely médiumban, bíróságtól kérhetett jogorvoslatot. Mostantól viszont nem is kell hogy az érintett érezzen sérelmesnek egy róla megjelent állítást, elég ha a Médiahatóság annak érzi."

A készülő médiatörvény leírja, hogy a médiumokat, illetve kiadókat a kötelező regisztráció után is kiterjedt, folyamatos, illetve egyedi adatközlésre kötelezhetik – még üzleti titkaikat is megismerheti a Médiahatóság. Ez azt jelenti, hogy ha egy lapban valamenyik tiltalom alá eső tartalom jelenik meg, és a Médiahatóság eljárást indít, akkor akár az újságíró jegyzeteit is lefénymásolhatja – különben jön a 25 millióig terjedő bírság.

A törvénycsomag másik újítása, hogy a szerkesztett blogokra is kiterjed, bár ez médiajogászok szerint értelmezés kérdése: elméletileg, ha ketten szerkesztenek egy blogot, és azon híreket is közölnek, akkor számon lehet kérni rajtuk is a szabályokat, és visszaélések esetén legfeljebb tízmilliós bírsággal számolhatnak.

"A Médiahatóság miniszterelnök által kinevezett elnökének a készülő törvény olyan jogosítványokat ad, amelyeket vagy fölösleges szabályozni, vagy normális esetben bírósági jogkörbe vagy a szerkesztői szabadság körébe tartoznak" – nyilatkozta a Népszabadságnak Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke. A szövetség kifogásolja, hogy a Médiahatóság az írott és az elektronikus sajtó egészére kiterjeszti a szabályozást. A MÚOSZ tagjai a kilátásba helyezett büntetéseket túlzónak tartják, mivel médiumok létét fenyegethetik, valamint elítélik, hogy a Médiatanács tagjai „hatósági jogkörben intéznek el ízlésbeli, tartalmi kérdéseket”.