Ha nem is sok. Meglepően kevés pr-ügynökséget találni, amelynek tevékenysége kizárólag egy, a fővároson kívül eső régióra korlátozódna. Ennek egyik oka nyilvánvaló: olyan jelentős üzleti vállalkozás is kevés van, amelynek csupán egy területen lenne érdekeltsége. Ha mégis van ilyen, gyakorlat, hogy az ügyeket – így a kommunikációt is – Budapestről irányítják. Vannak még országosan érintett cégek is, de – szinte kivétel nélkül – fővárosi központtal.

Így maradnak a helyi kis és közepes vállalkozások, illetve egyes régiók jelentős cégei vagy közigazgatási szervei. Nem véletlen, hogy a nem túl sok vidéki pr-ügynökség ügyféllistáján helyi önkormányzatok gyakran felbukkannak.

Kis konkurencia
A szűk vidéki piac eredményeképpen csupán néhány ügynökségnél koncentrálódnak az ügyfelek, ez azonban mégsem jelent magasabb árakat. Az általunk megkeresett ügynökségek vezetői állítják, a vidéki tarifák 40-50 százalékkal alacsonyabbak a budapesti áraknál.

Vidéken az ügyfélkör bővítését nehezíti a viszonylag kevés tender, az ügyfelek ugyanis szokatlanul hűségesek, meglepően magas a – pályázat nélküli – szerződéshosszabbítás. A tévhitekkel ellentétben ez nem jelenti azt, hogy a vidéki ügyfelek kisigényűek lennének.

A Ferling Communications eddigi élete sikertörténet. Az 1991-ben alakult, eredetileg hírügynökségként működő Ferling Press utódja 1995-ben indította el ügynökségi tevékenységét. Pécs és környéke leginkább a sajtómunkát és a lobbit igényelte, így a Ferling is ehhez igazodott. Az évek során számos ügyfelet szereztek az energetika területéről, később más irányba is terjeszkedtek.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vállaljunk el egy megbízást, még akkor is, ha piaci áron alul kell dolgoznunk. A megbízóink ugyanakkor nagyon szigorúak: mérhető sikert akarnak. Sokat küszködünk a hatékonyság mérésével, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ez előbb oldódik meg nálunk, mint Budapesten, mert nagy szükségünk lenne rá” – nyilatkozta a Kreatívnak Ferling Józseg, a Ferling Communications ügyvezetője.

Kevés megbízás lévén vidéken gyakran előfordul, hogy az ügynökségek szolgáltatási köre szélesebb: egy pr-ügynökségnek ugyanúgy otthon kell lennie a kreatív vagy a médiavásárlói területen is. Így az sem meglepő, ha egy kreatív ügynökség időnként pr-feladatokat is vállal.

Irány Budapest?
A közelmúltban egy, a szakmában elismert vidéki pr-ügynökség helyezte át székhelyét Budapestre. A Moana PR Szegeden működött, de egykori vezetője nemrégiben a fővárosba költözött, és a Cafe PR keretein belül dolgozik tovább. A Moana azon kevés ügynökség közé tartozott, amelynek budapesti székhelyű ügyfele is volt: évekig intézték a Magyar Kajak-Kenu Szövetség kommunikációját. Balaton Anita, a Moana PR egykori és a Cafe PR jelenlegi vezetője úgy látja, hogy a vidéki piac telített, talán Győr térsége bírna el még egy profi pr-ügynökséget.

A Székesfehérváron működő Lénia2 ügynökség egész éves bevételéből mindössze 10-15 százalék származik pr-tevékenységből.

„A Lénia2 nem klasszikus pr-ügynökség, hiszen foglalkozunk reklámmal és rendezvényszervezéssel is. Legnagyobb ügyfeleinknek teljes körű szolgáltatást nyújtunk, mert vidéken a cégek többsége nem engedheti meg magának, hogy minden egyes területet más-más ügynökségre bízzon” – mondta a Kreatívnak Posch Ede, a Lénia2 vezetője.

Az ügyfél-megbízói viszony tekintetében a vidéki pr-ügynökségek a kisebb fővárosi ügynökségekhez hasonlítanak. A multinacionális cégek térnyerésével elterjedt szigorú követelményrendszer arra kényszeríti az ügynökség dolgozóit, hogy a nap 24 órájában készen álljanak az ügyfél részére.

„Mivel kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy pr-re áldozzanak, a számonkérés nagyon szigorú és tételes a vidéki ügyfelek esetében” – véli Ferling József.

A pr-ben majdnem minden a kapcsolatokon, leginkább pedig a személyes kapcsolatokon múlik, logikus, hogy a helyi ügyfelek előnyben részesítik a helyi viszonyokban jártas ügynökséget. Ugyanilyen súllyal esik azonban a latba a költségvetési tervezet: ha olcsóbb a másik, a kevés pénzzel gazdálkodó ügyfél inkább azt választja.

„A székesfehérvári önkormányzat által hirdetett tenderen nem élveztünk előnyt amiatt, hogy mi is ott dolgozunk. Ha ugyanilyen jó tervvel, de kisebb költségvetéssel pályázott volna más, azt választották volna” – állítja Posch.

Pr-eszközök
Vidéken a public relations is némileg más képet mutat, mint a fővárosban. Bár a sajtómunkát minden ügyfél fontosnak tartja, vidéken nem nagyon lehet válogatni a médiumok között.

„Egy vidéki nagyvárosban általában egy jelentős napilap, egy rádió és egy televízió van. Ha mindegyikből van még egy-egy kísérlet, az már kész szerencse. Budapesten sokkal jobban lehet szegmentálni, ugyanakkor egy vidéki napilapnál szinte garantálható, hogy a lakosság 65 százaléka azt olvassa. Mindezek okán, vidéken a különböző pr-akciók nagyobb hangsúlyt kapnak, ezekkel pedig jobban fel lehet tűnni, mint Budapesten, ahol nagyobb a figyelem szórása” – fejtette ki Balaton Anita.

A vidéki pr-ügynökségeknek mindenesetre nincs miért szégyenkezniük, a legutóbbi BBJ-listán a Ferling az előkelő kilencedik, míg a székesfehérvári Lénia2 a 14. helyet szerezte meg a 2001-es iparűzési adó alapján.