Amikor a színház a menedék egy shakespeare-i királydráma közepén
Filmforgatásra alkalmas stúdiókat húzott fel a karanténidőszakra reagálva a Katona József Színház, ebbe a feladatba „menekülhetett” a színház videótár vezetője Török Marcell is, aki normál esetben diplomafilmjére készülhetne az SZFE-n. Szerinte még akár jó is kisülhet az egyetem körüli eseményekből, ha a jelenidőben megélt történelem a műveikben is lecsapódik.
„Nekem óriási szerencsém, hogy a Katonában dolgozhatok, és hogy nem nyomja semmilyen kompromisszum terhe a vállamat. Ha nincs ez a munka, akkor az Színház és Filmművészeti Egyetem körüli helyzet még nehezebben lett volna elviselhető.” A televízió- és filmrendező szak mesterképzését végző (pontosabban most ottani félévét épp passziváltató) Török Marcell tehát a munkába temetkezhetett, amikor egyre világosabb lett, hogy az egyetem körül zajló dráma egyben a képzés leállását is jelenti.
(A képre kattintva galéria nyílik)

Az eddig kisfilmekkel jelentkező, korábban a Bárkánál, a KOMA Bázisnál a színházi világba is belekóstoló Török Marcell a Katona József Színház videótár vezetőjeként munkatársaival példátlan feladatra vállalkozott. Amikor egyre világosabb lett, hogy nem csak egy fél évad sínyli majd meg a korlátozásokat, a Katona is a teljes digitális átállás mellett döntött, 2020 szeptemberének környékén. „Ennek az elhatározásnak köszönhetően jutottunk el oda a színházzal, hogy az összes játszóhelyen rendelkezünk egy streamingre is alkalmas stúdióval, olyan eszközeink vannak, amellyel akár filmet is forgathatnánk. Annak is nagyon örülök, hogy a klasszikus tévéjátékszerű színházi közvetítések helyett itt van lehetőség a kísérletezésre, formailag is rendkívül izgalmas, hogy egy új nyelvet kell létrehoznunk, mely egyszerre mozog a film és a színház határán, remélhetőleg megtartva mindkét műfaj előnyeit. De azt is ki kell emelni, hogy ez egy nagyon bonyolult átállási folyamat volt, amihez kellett a színház technikai stábjának, többek között a hangosítóknak, a világosítóknak a rugalmassága is.”
Marcell szerint a filmes, színházi múlt mellett a MOME media design szakán felszedett tudása is segítségére volt ebben a folyamatban, na meg az is, hogy a darabok kreatív stábja is nyitott volt az ötleteire, már a covid-időszak előtti „klasszikus” előadások esetében is. „Talán a Fullajtár Andrea által játszott Az átnevelhetetlen c. előadás az, amire a legbüszkébb vagyok, ott is már a rendezővel, Pelsőczy Rékával közösen gondolkodva alkothattuk meg a darab vizualitását. Máté Gábor Hát ha van is, én még nem találtam meg című előadásában pedig a Katonában először használtunk videomappinget (a díszlet projektoros „festését”), amit szintén nagyon jó volt csinálni.”

A színház számára az igazi kísérleti terepet a Máté Gábor által megálmodott K:ortárs sorozat jelenti: ehhez a projekthez kortárs magyar szerzők darabjait válogattak ki egy meghívásos drámapályázat keretében, amit aztán a stúdió adta eszközökkel eseményszerűen, tehát korlátozott ideig, felvételről streamelnek. Olyan darabokról van szó, amelyek nem csak a színészek, a rendezők, de Marcell által vezetett technikai stáb (ebben a sorozatban ő a technikai rendező) számára is teljesen új feladatot jelentenek valahol a kísérleti film, a színház és a képzőművészet határvidékén.
„Szerintem minden színház jól döntött, ha anyagi lehetőségeihez mérten beruházott a streaming-átállásra. Nem gondolom persze, hogy ezek a közvetítések kiváltják az élő színházi élményt, de én nagyon bírnám, ha hosszabb távon fennmaradna ez a műfaj is. Az én ismerősi körömben is vannak olyanok, akik valamilyen oknál fogva még soha nem jártak a Katonában, de egy ilyen közvetítésre már vettek jegyet. Azt se felejtsük el, hogy egy teljesen új réteg találkozhat így például kortárs magyar darabokkal, illetve a Katona életében is vérfrissítést jelentenek ezek az előadások” – vallja Marcell, aki annak külön örül, hogy két SZFE-s társa, Meister Natália operatőrként, Majszin Éva vágóként csatlakozhatott a K:ortárs-projekthez.
Lehet valami pozitívum is az SZFE-ügyben
„Igazából mi azt a lehetőséget vesztettük el az SZFE-vel történtek után, hogy szervezett keretek között diplomafilmet készíthessünk. Eddig erre elég támogatást kapott az egyetem, most ez nyilván nem áll rendelkezésre. De azért az osztályunk nem állt le a filmek előkészítésével, jelen állás szerint áprilisban segítséggel leforgathatjuk ezeket a filmeket.” A bizonytalanság tehát megmaradt, de mindenki abban bízik, hogy a FreeSZFE egyesület keretein belül folytatódhat az oktatás, egyben maradhatnak a tanár-diák közösségek. Marcell elmondása szerint a napi kapcsolat megmaradt a csoporton belül, jelenleg azon dolgoznak sokan, hogy a FreeSZFE-n belüli oktatás pontos kereteit megtalálják, amiért nagyon hálás osztályfőnökeinek, tanárainak és osztálytársainak.
„A negatívumok mellett azonban elképesztő dolgokat nyertünk és tapasztaltunk meg az elmúlt hónapokban. Nagyon ritka, hogy jelenidőben tudod, hogy egy pici történelem részese vagy: ezt nem nagyképűségből mondom, de egy szemünk előtt zajló shakespeare-i királydráma szereplői voltunk. Az a közösség, ami itt összekovácsolódott, vérszerződés erősségű, mint ahogy az is sok erőt ad, hogy nagyon sok szeretetet és támogatást kapunk a mai napig. Megerősödött a hitünk abban, hogy jó dolog a gerinc, főleg ha egyenes marad.”

Ez a közösségi erő, és a testközelből átélt történelemdarab a rendező szerint az alkotásokra is hatással lehet. „Talán elindul egy olyan gondolkodás a mi generációnkban is, ami nem technicista, és nem hatalmas pénzekből akar nagy kiállású filmeket. A filmes román újhullám is hibás kamerákkal, nagyon kevés pénzből indult. Én azt remélem, hogy akinek van egy víziója, gondolata, annak nem kell feltétlenül éveket várnia a támogatásokra, mert nagyon kevés eszközzel is lehet ma már értékes filmet csinálni. Ez a tudat felszabadító is – ha magamból indulok ki, eddig mindig akkor tudtam legszabadabban alkotni rendezőként, amikor nem bürokratikus keretek között kellett dolgoznom. Az osztályunkat tanító Hajdu Szabolcs ilyen szempontból is nagyon inspiráló, hiszen ő is teljesen szabadon, a saját szabályai szerint készíti a filmjeit.”