Súlyosan jogsértőnek, a közbeszerzési törvény megkerülésének ítélte a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a BKV köztéri reklámhelyeinek hasznosítására kiírt pályázatát – derül ki a Közbeszerzési Értesítő honlapjára felkerült jogorvoslati határozatból. A KDB ezért kétmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a közlekedési társaságot, a határozat ellen azonban a BKV tizenöt napon belül fellebbezhet.

Bérbeadás vagy szolgáltatás?

A BKV reklámfelületeit eddig hasznosító Peron Kft. még november 28-án kérte a KDB-t arra, hogy állapítsa meg a BKV pályázatának jogsértését. Álláspontjuk szerint ugyanis az október 27-én kiírt nyílt pályázat tartalma a közbeszerzési törvény hatálya alá esik, így a nyertes ajánlattevő kiválasztására közbeszerzési eljárást kellett volna kiírnia a közlekedési társaságnak.

A január 25-én megtartott nyilvános tárgyaláson a Peron és az érintett félként megjelent Epamedia úgy érvelt, hogy mivel a pályázat tartalma szerint a kiíró egy szolgáltatást kíván igénybe venni, illetve hasznosítani akarja a felületeit, ezért a BKV-nak közbeszerzést kellett volna kiírnia. A BKV ezzel szemben azt állította, hogy a nyertestől semmiféle szolgáltatást nem vesz igénybe, pusztán bérbe adja felületeinek reklámcélú hasznosítási jogát, a szolgáltató fejlesztéseire pedig nem támaszt tulajdonjogot. A BKV ezt azzal támasztotta alá, hogy a nyertes csupán bérleti díjat fizet a felületekért, és a bérleti díj fejében a nyertes reklámcélra hasznosíthatja. Továbbá fenntartotta azt is, hogy a felületei száz százalékából tíz százalékot fenntart magának közcélú hirdetmények hasznosítására.

A KDB azonban megállapította, hogy a BKV állításával szemben számos olyan pont van a pályázati kiírásban, amely egyértelműen szolgáltatás igénybevételére, üzemeltetésre, rendszergazdai tevékenységre, koncesszióra és tulajdonosi jogok átruházására vonatkozik. A KDB erre a következtetésre a pályázati felhívás tartalmából eredő együttműködési konstrukcióból jutott.

Úgy látja ugyanis a KDB, hogy a pályázati kiírás nem csupán a felületek bérbeadásáról, hanem komplex reklámozási tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás megrendeléséről szól, amelyben nem csupán a reklámhelyek hasznosítása, hanem felületek létrehozása, értékesítési tevékenység ellátása, informatikai rendszer kialakítása is benne van. Ráadásul az informatikai rendszer kialakítása pontosan azért került rögzítésre, hogy a tevékenység szabályszerűségét és hatékonyságát nyomon kövesse, illetve ebből akár több bevétele is lehessen. Ez így egyben azt jelenti, hogy nem csupán a felületeit adja bérbe a BKV, hanem mindennemű hirdetési tevékenység teljes körű lebonyolításának jogát, amely a közbeszerzési törvény hatálya alá esik. A KDB a BKV érveinek egyetlen pontját sem fogadta el.

Jöhet a közbeszerzés

Bár a BKV még fellebbezhet a Fővárosi Törvényszéken (korábban Fővárosi Bíróság) a KDB határozata ellen, jelen esetben mindenképpen közbeszerzést kellene kiírnia egy ugyanilyen tartalmú pályázat esetében.

A korábbiak fényében szinte érthetetlennek tűnik, miért ragaszkodott a BKV a közbeszerzés mellőzéséhez, ugyanis a pályázat kiírása előtt pontosan egy hónappal a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén Tüttő Kata szocialista képviselő már jelezte, hogy szerinte közbeszerzést kellene kiírni a tárgyban. Akkor Bolla Tibor, a BKV vezérigazgató-helyettese a jegyzőkönyv szerint azt válaszolta, hogy több körben közbeszerzési tanácsadókkal is konzultáltak, és az ő véleményük az volt, hogy a pályázat nem volt közbeszerzés-köteles. Hozzátette továbbá, hogy egy közbeszerzési eljárásnál ugyanezeket a feltételeket írták volna ki, mely feltételeknek a vizsgálataik alapján szerinte 6-7 cég biztosan meg tud felelni, sőt megjegyezte: több ilyen cégről is tudnak.

Nem volt több ilyen cég

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a KDB csupán azt állapította meg, hogy a BKV beszerzése a közbeszerzés hatálya alá tartozik, azt nem vizsgálta, hogy a kiírás a HVG korábbi részletes cikke szerint súlyosan versenykorlátozó.

Mint arról korábban beszámoltunk, a január 13-i nyilvános ajánlattételre mindössze ketten adtak be ajánlatot, a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Publimont, valamint a Simicska fontos emberének tartott Fonyó Károly cége, az Euro-AWK a váci Servitum közterületi céggel közösen. Míg a Publimont nettó 56 millió forintos ajánlatot tett a felületek hasznosítási jogáért, az Euro-AWK-Servitum páros nettó 53 milliósat. Mindkét ajánlat kevesebb volt, mint amennyit a Peron fizet jelenleg a BKV-nak ugyanezen jogokért.