Csak az üzletek dohánytermék-árusításra elkülönített részein lehet a jövőben dohánytermékeket reklámozni – azaz a már eddig is szigorú szabályozás még keményebbé válik, nehéz volna például úgy értelmezni a szöveget, hogy ebbe beleférjenek a szupermarketek eddig cigaretta-hirdetésekkel tarkított pénztárai. A reklámok kizárólag a termék nevét és árát tartalmazhatják – semmi napon szárítás és hosszan tartó íz –, a név legfeljebb A/5-ös, az egész hirdetés pedig legfeljebb A/1-es méretű lehet. A reklámok emellett nem szólhatnak a fiatalokhoz és nem mutathatnak dohányzó személyt – Marlboro Man végleg csomagolhat.

Mindez szeptember 1-jétől, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új reklámtörvény hatályba lépésétől lesz így (a „gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény” az általános korlátozásokról, illetve a B2B reklámok esetén a megtévesztő és összehasonlító reklámok szabályairól szól). Megúszta viszont a direktmarketing-szakma: néhány korábbi változat szerint kizárólag olyan fogyasztók kaphattak volna reklámüzeneteket az otthonukba, akik ehhez előzetesen hozzájárulnak, ami könnyen megjósolhatóan az egész szektort hazavágta volna.

A törvény végül úgy szól, továbbra is lehet majd reklámküldeményeket postázni, azonban a hirdetők kötelesek biztosítani annak lehetőségét, hogy a címzett ingyen lemondja a levéláradatot, akár postai, akár elektronikus úton (ez a szabály a törvény más részeinél később, 2009 áprilisától lép életbe). Az e-maileknél marad a szigorú szabályozás és tilos marad a spam.

A gimikben már nem tilos
Megmaradt a törvény előző változatában szereplő, a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését védő, erőszakos vagy szexuális vonatkozású hirdetéseket tiltó passzus. Egyes témákat leszámítva reklámmentes övezetek maradnak az óvodák és az általános iskolák is, nem szerepelnek viszont a törvény tilalmakról szóló részében a középiskolák.

Sem gimnáziumokban, sem máshol nem lehet ugyanakkor szeméremsértő reklámokat közzétenni – különösen nemi aktust vagy nemi szerveket tilos ábrázolni –, és a szakboltokat leszámítva nem engedélyezett a szexuális segédeszközök reklámja sem. Szintén a gyermekeket védik az alkoholtermékek hirdetésére vonatkozó speciális szabályok: nem szerepelhet ilyen reklám külső újságborítón, gyermekműsorok közelében, mozikban este 8 óra előtt, illetve iskolák és kórházak 200 méteres körzetében kültéren.

Az ügynökség is tarthatja a hátát
A hirdető és a reklámot közzétevő médiafelület-tulajdonos mellett a törvény kitér a reklámok készítőinek („reklámszolgáltatók”), azaz az ügynökségek felelősségére is: mostantól mindhárom szereplő együtt tarthatja a hátát, amennyiben a reklám törvénysértő. Ez alól csak abban a – számunkra egyelőre nem pontosan értelmezhető – esetben van kivétel, ha a reklámozó egyértelmű „utasítására” készülnek törvényellenes reklámok.

Vélhetően szintén a felelősségvállalást erősíti az a kitétel is, hogy az outdoor médiatulajdonosok minden felületen kötelesek feltüntetni a cégük nevét és címét.

És ez csak egy a sokból
A reklámtörvénnyel egy napon fogadta el a Parlament a fogyasztóvédelmi törvény módosítását is, ez egyebek közt az ügyfélszolgálatok nyitvatartásáról rendelkezik. Törvénybe iktatták az európai uniós UCT (Unfair Commercial Practices), azaz a tisztességtelen kereskedelmi magatartásról szóló irányelvet is: ez az eladásról, a kereskedők kommunikációjáról, a fogyasztóvédelmi hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal közötti munkamegosztásról alkot szabályokat. A hirdetőkre ráadásul a tévés és rádiós reklámok esetében a jövőben is vonatkozik majd a médiatörvény is.

A Kreatív Online a hivatalos, részletes törvényszövegek nyilvánosságra kerülése után természetesen részletes összeállítást közöl a változásokról, illetve a szakmai szövetségek és az ügyfelek reakcióiról. A Kreatív áprilisi számának cikke iparági szereplőket megszólaltatva részletesen foglalkozik a tisztességtelen kereskedői magatartásról szóló törvénnyel kapcsolatos várakozásokkal.