A NAV honlapján közzétett tizenegy oldalas füzet eddig nem ismert, vagy csak sejtett részleteket is tartalmaz a reklámadó befizetésével kapcsolatban. Múlt héten összefoglaltuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunknak elküldött tájékoztatása szerint kinek és miért kell majd a reklámadót fizetnie, most pedig az új részleteket mutatjuk be, és további kérdéseket teszünk fel. A pénteken felkerült füzetre a Taxrevolutions adótanácsadó-cég hívta fel a figyelmünket, ők is írtak egy összefoglalót.

Érdekesség: az államnak is kell majd reklámadót fizetnie

- A füzet első oldalának végén az szerepel, hogy „az adókötelezettség szempontjából azonban nincs annak jelentősége, hogy a közzétételt esetleg jogszabály írja elő…” – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor a közzétételről nem mi döntünk, hanem törvény szerint kötelező valamit megjelentetnünk, az már adóköteles tevékenység. Ilyen lehet például olyan uniós fejlesztésű projekt, amely keretösszegének egy részét kötelesek vagyunk tájékoztatásra fordítani. Így számos uniós vagy állami fejlesztési projekt lehet a reklámadó szempontjából érintett. Ez azt jelenti, hogy az állami szektort is érinti a reklámadó.

Mi a nyomtatott anyag? Mi  van a névjeggyel, a focimezzel?

- A nyomtatott anyag, mint reklámeszköz tekintetében új kiegészítés, hogy „ha valamely vállalkozás, illetve munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése (kvázi közzététele) nem eredményez adóköteles tényállást. Ilyen eset például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, de ide értendő az is, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg”. Ez felveti azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha például egy fuvarozócég ponyváján esetleg a cég reklámszlogenje is megjelenik? A törvényt szó szerint értelmezve ez már a reklámadó hatálya alá esik.

- A nyomtatott anyag a reklámadóról szóló törvénynek eddig is kérdéses pontja volt, de kérdés, hogy mi a helyzet például egy focicsapat mezének gyártójával? Illetve ha a mez mondjuk hímzett Nike- vagy Adidas-logót mutat, akkor már nem válik adókötelessé, ellentétben azzal, ha egy mezre szitával van nyomva a logó?

Nocsak, két helyről is beszednék az adót!

- A közzétevő adókötelezettsége a nyilatkozatadástól függetlenül fennáll. Ha ad nyilatkozatot, úgy az adókötelezettség csak őt terheli, míg a nyilatkozat elmulasztása esetén mind a közzétevő, mind a megrendelő a reá irányadó szabályok szerint köteles fizetni. Ez azt jelenti, hogy azok a külföldi közzétevők (pld. Google, Facebook), amelyek nem nyilatkoznak, nem bújhatnak ki az adókötelezettség alól azzal, hogy a náluk reklámot megrendelők kifizetik a rájuk szabott adót. Ha ez így lesz, akkor ezek a külföldi közzétevők folyamatosan adócsalók lesznek a magyar jogszabályok szerint.

Kell-e adóznia az ügynökségeknek, ha a Google-nél vásárolnak médiát?

- A reklámadóról szóló törvény nem magyarázza túl a reklám közzétételének megrendelőjét, így azt a személyt (szervezetet) kell annak tekinteni, aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére. Amennyiben a reklámügynökség más nevében rendeli meg a reklámokat, akkor nem kell fizetnie. Igen ám, de legtöbbször az ügynökség (főleg a médiaügynökségek) nem a megbízója, hanem a saját nevében vásárol médiát, hiszen nagyon sok ügyfele van. Azért vásárol így, mert így tudja érvényesíteni a mennyiségi kedvezményeket. Vagyis ennek köszönhetően tud olcsóbban hozzájutni a hirdetési helyekhez. Amennyiben a közzétevők nem nyilatkoznak, és az ügynökség saját nevében rendelte meg a közzétételt, akkor nincs mese, fizetnie kell.

Erre az ügynökségek áremeléssel válaszolhatnak. 2,5 millió forint felett 20 százalékos az adókötelezettségük, valamint amennyiben a közzétevő nem nyilatkozik (Google, Facebook, stb.) akkor a médiavásárlás összege a társasági adóalapot gyarapítja, az ugyanis nem számolható el költségként. Vagyis sok esetben az ügynökségek 20-30 százalék feletti áremeléssel lesznek csak képesek túlélni, vagy arra biztatják az ügyfeleiket, hogy direkt szerződjenek a Facebookkal vagy a Google-lel, de az ügyfelek számára az is drágább lesz, hiszen akkor megrendelőként ők válnak az adó alanyává. Ráadásul, mivel egyenként nem tudnak olyan mennyiséget megrendelni, fajlagosan sokkal többet kell majd költeniük reklámra.

Ez a kitétel számos ügynökség életét megkeserítheti, és kérdéses, hogy milyen hatással lesz a médiavásárlással foglalkozó cégekre. 

Egyéb érdekességek:

- A saját célú reklám közzététele érdekében felmerült, az előállításhoz közvetlenül kapcsolódó költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó, ha az az adott ügylet kapcsán nem levonható. A közvetlen önköltséget (az előállítási költség egy egységnyi mennyiségre vonatkozó összege) elméletben le lehet vonni, de nem mindig. 

- A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózók üzleti évük kezdő napjától függetlenül 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszak adóalap-elemeit kell – a fentiek szerint – figyelembe venni a 2014. évi adóalap, illetve az adó kiszámítása során

- A kapcsolt vállalkozásnak (az adóév bármely napján fennálló kapcsolt vállalkozási viszony) minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a sávos adómértékekkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. Ez akkor is így van, ha időközben egy cég a kapcsolt vállalkozását eladta.

- Nem tiszta továbbá a törvény földrajzi hatálya. Mi van akkor, ha egy hirdető ezen túl úgy dönt, hogy a magyar közvetítőt kihagyja és direktben fog vásárolni? Számos cég van, amelyik nemzetközi központján keresztül is bőven 500 millió forint felett tudna reklámozni itthon. Ilyen esetben hogy fogják elérni, hogy a külföldi cég befizesse a reklámadót? És fordítva is igaz: számos magyar vállalat külföldön, külföldi médiumban is reklámoz, ilyen például egy fesztivál, vagy mondjuk egy külföldi leánycégekkel is rendelkező bank. Ebben az esetben hogy lesz az adó számítva?

Nyitóképünk a keddi Nemzeti Kézműves Hírek Napjára készült.