A Kreatív Csoport etikai irányelveiMegjegyzés: A Független Médiaközpont Önszabályozó Etikai Kódexe alapján!Általános alapelvek1.A Kreatív Csoport médiumainak legfontosabb feladata, a kommunikációs szakmai közönség és a tágabb értelemben vett érdeklődő nagyközönség tájékoztatása, a szakmai és fogyasztói döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás elősegítése, a szórakoztatás és mindezeken keresztül a kommunikációs szakma és a társadalom önismeretének erősítése.A Kreatív kötelességének tekinti a legjobb szakmai meggyőződése szerinti pontos, méltányos és valósághű tájékoztatást.A Kreatív szerkesztőségi tartalmat és a hirdetési tartalmat külön kezeli: a szerkesztőségi tartalmat szakmai és az alábbiakban részletesen tárgyalt etikai szempontok alapján a szerkesztőség határozza meg, ezt semmilyen módon nem befolyásolja a hirdetési felületeken megjelent tartalom.
Témaválasztás
1.Az újságíró aszerint választ témát, hogy az milyen mértékben tart számot a szakma és köz érdeklődésére, illetve milyen mértékű szakmai- és közérdek fűződik a téma feldolgozásához. A közérdek annyit jelent, hogy minden fontos, szignifikáns információ nyilvánosságra kerüljön. Ilyeneket nem szabad elhallgatni, amennyiben mégis, az csak szerkesztési szempontok miatt lehetséges, célja pedig csak az lehet, hogy egy későbbi időpontban más információkkal kiegészítve, szakmailag megalapozottabban lásson napvilágot.
2.A tartalom előállításának célja mindig csak az események vagy folyamatok bemutatása és sohasem azok befolyásolása.Pontosság1. Az újságírónak mindig pontosnak kell lennie. Ennek érdekében a megjelentetni kívánt összes információt többszörösen ellenőrizni kell, azokat összefüggéseiben, azokkal az információkkal együtt kell közölni, amelyek érthetővé, értelmezhetővé teszik a közönség számára2. Az információk forrását minden esetben közöljük a közönséggel (A kivételekről lásd Az információszerzés és forráskezelés szabályai szóló fejezetet). A forrásmegjelölésnek tartalmaznia kell minden, az információt befolyásoló lényeges tényezőt, egy információ ugyanis csak annak forrásával együtt értékelhető. A pontosság érdekében minden egyes információforrást kritikával kell kezelni: az esetleges tévedésre nem mentség például, ha a téves információ valamely más médiumban már megjelent. 3. Ha téves információ jelenik meg, a hibát elismerjük és a lehető legvilágosabban, leggyorsabban kijavítjuk. Pártatlanság1. A pártatlanság követelménye a lelkiismeretes tájékoztatás egyik alapköve. Az újságíró – kortól, nemtől, vallástól, fajtól, szexuális beállítottságtól, politikai orientációtól vagy a társadalomban elfoglalt pozíciótól függetlenül – a közt és a nyilvánosságot mint egészet és annak sohasem egy részét szolgálja. 2. Módot kívánunk találni arra, hogy a társadalom sokszínűsége a tartalomban is érzékelhető legyen. Törekedünk arra, hogy minden eseményt és véleményt a jelentőségének megfelelő súllyal és terjedelemben dolgozzunk fel. 3. Tényműfajokban a különböző álláspontok mindig a jelentőségüknek megfelelő súllyal kapnak helyet. Megjelentetjük az összes szignifikáns véleményt és szempontot, anélkül, hogy jeleznénk a szerkesztőség saját véleményét, vagy viszonyát az elhangzottakhoz. A véleményműfajok ebben a tekintetben természetesen kivételt képeznek. Ebben az esetben mindig jelezzük a cikk környezetében, hogy véleményről van szó. A Kreatív szerkesztősége által írt blog szintén a véleményműfajba tartozik, az ott megjelentetett írásokra ezért a fenti szempont szintén nem érvényesíthető.4. Helyet biztosítunk nézetei kifejtésére annak, akire vonatkozóan valamilyen információt vagy véleményt publikálunk. Az információszerzés szabályai A Kreatív újságírói minden körülmények között újságíróként viselkednek. Ezért minden alkalommal közölniük kell a forrással, hogy milyen célból kérik az információt, és mikor és milyen formában várható annak közlése. Az újságíró felelőssége, hogy a forrása tisztában legyen a szabályokkal. Az újságírónak kérdés nélkül is közölnie kell, hogy nyílt interjút vagy háttérbeszélgetést szeretne, s a felhasználás módjáról is neki kell tájékoztatást adnia. A Kreatív újságírója nem „üzletelhet” az információkkal: nem ígérhet és fogadhat el anyagi vagy egyéb előnyt, nem adhat információért cserébe bizalmas információt, hiszen minden esetben a valósághű tájékoztatás érdekében jár el. Tilos tehát az információ megszerzéséért a forrásának fizetnie. A szerkesztőség ugyanakkor fizethet a tartalom előállításához szükséges szakértők vagy nyilatkozók személyes közreműködéséért. Kivételt ez alól a közfeladatokat ellátó személyek jelentenek, akik semmilyen formában nem részesülhetnek juttatásban.A Kreatív újságírója nem élhet vissza a nyilvánosság hatalmával olyan módon, hogy valakiből információt más információk elhallgatásának ígéretével kényszerít ki. Nem kényszeríthet ki információt senkiből olyan módon, hogy azzal fenyegetőzik: ellenkező esetben az illetőt rossz színben tünteti fel, vagy akár csak érzékelteti, vagy utal ennek a lehetőségére. A Kreatív újságírójának tilos az információ forrását megtévesztenie és kilétét nem felfednie, vagy bármilyen rejtett segédeszközt (kamerát, magnetofont) használnia, ha abba forrása nem egyezett bele, és nem tud róla. Ez alól a szabály alól kivételt csak az képezhet, ha az újságíró semmilyen más módon nem tud eleget tenni a valósághű tájékoztatás követelményének, és az ügy, amiről ilyen módon szerzi az információt, a közre tartozik. A szerkesztőnek minden ilyen esetről tudnia kell. A Kreatív újságírójának tilos minden olyan magatartásforma, amely az általános erkölcsi normákba ütközik. A Kreatív újságírója semmilyen körülmények között nem fedheti fel forrását, ha erre ígéretet tett, sem a közlés előtt, sem az után, sem kollegiális vagy egyéb informális vagy formális (pl. hatósági) nyomásra. Utóbbi esetben azonban a szerkesztőjét köteles tájékoztatni. A forrás kilétét csak akkor fedheti fel, ha az utólag ehhez hozzájárul. A Kreatív újságírója számára a források körét az összeférhetetlenségi szabályok korlátozzák. (lásd erről részletesen az Összeférhetetlenség című fejezetet) A Kreatív újságírójának felelőssége, hogy a rendszeres forrásaival való kapcsolattartás során bizonyos határokat ne lépjen át, és megtartsa azt a távolságot, amely munkája elvégzéséhez szükséges. A forrásmegjelölés szabályai A Kreatív újságírójának a pontosság szabályainak betartásával meg kell neveznie a forrásait, - akár közvetetten, akár közvetve a forrástól szerezte - ha azok korlátozás nélkül megnevezhetők. Ha a Kreatívos újságíró nem fedheti fel korlátozás nélkül az információ forrását, akkor aszerint kell eljárnia, ahogyan a forrásával megegyezett. Ha az információt olyan háttérbeszélgetés során szerezte, amelyen a forrás körülírásába az informátor belement, akkor a hitelesség érdekében a lehető legpontosabban le kell írni a forrást. Ha az információt forrásmegjelölés nélküli háttérbeszélgetésben szerezte, akkor nem hivatkozhat az információforrására. Ha a forrás, akit az újságíró megszólaltatni kívánt, visszautasítja a kérést, és ez a tény a valósághű tájékoztatás érdekében a közönség számára fontos lehet, akkor ezt jeleznie kell. Ha az újságíró információt vesz át más médiumtól, akkor arra pontosan hivatkozni kell (megjelenés pontos helye, ideje). Névtelen nyilatkozatok A Kreatív újságírói minden esetben arra törekszenek, hogy a cikkekben megszólalók névvel, beazonosíthatóan tűnjenek fel. Névtelen forrásokra csak abban az esetben támaszkodunk, amikor a az informátor megnevezése veszélybe sodorná az informátort és erről korábban az újságíró és a forrás megállapodott. Továbbá úgy ítéljük meg, hogy az információ nyilvánosságra hozása a köz érdekében áll és csak névtelen nyilatkozókra támaszkodva jelentethető meg. Az ilyen esetekben csak akkor tartunk hitelesnek egy állítást, amennyiben több egymástól független informátor is egybehangzóan állítja ugyanazt.Az interjúkészítés szabályai Az interjú lehet nyílt interjú (amikor az anyaggyűjtés során az újságíró olyan beszélgetést folytat, amelyre a megjelenő tartalomban az információ forrásának pontos megjelölésével hivatkozni lehet) és lehet kérdés-válasz formájában megjelenő élő vagy rögzített beszélgetés. Az újságíró felelőssége a szabályok tisztázása az interjú alanya felé. Az interjú az újságíró és az interjú alanya között minden körülmények között közszereplésnek és nem magánbeszélgetésnek számít.Az újságíró az interjúkészítés során a lelkiismeretes tájékoztatás szabályainak, s az információszerzés általános szabályainak betartásával jár el. Az újságíró a beszélgetés elején kéri a forrását, hogy a nem közlésre szánt mondandóját külön jelezze, ellenkező esetben az felhasználható a publikáláskor. A beszélgetést az újságíró rögzíti (jegyzet vagy/és hang illetve videofelvétel útján), a rögzítés formáját a beszélgetés elején tisztázzák. A rögzített anyagot az újságíró a megjelenés után megőrzi. Az újságíró az interjúalany szavait írásban, vagy a kép illetve hangfelvétel szerkesztése során pontosan, az interjúalany mondandójához hűen, közérthetően adja vissza. Az írott sajtóban az újságíró a sajtóról szóló hatályos törvény alapján jár el a megjelenő szöveg egyeztetése során, vagyis:
Összeférhetetlenség1.A Kreatív újságírói vigyáznak saját és szakmájuk jó hírnevére, ezért kerülniük kell a vélt vagy valós összeférhetetlenséget jelentő helyzeteket. Az ilyen helyzetekről vagy azok kockázatáról minden esetben értesíteniük kell szakmai feletteseiket. 2.A Kreatív újságírói tartózkodnak az olyan témáktól, amelyek feldolgozása során bármilyen magántermészetű (rokoni, baráti) vagy érzelmi kötődés, elfogultság vagy érdek miatt nem tudnak elfogulatlanul dolgozni. 3.A Kreatívos újságíró általános érvénnyel csak olyan egyéb megbízatást vállalhat, amely nem veti fel az összeférhetetlenséget vagy annak látszatát a médiumnál végzett tevékenységével, Minden megbízatás elvállalása előtt minden esetben tájékoztatást kell nyújtani a feletteseinek. 4.A Kreatívos újságírónak olyan szervezettől, cégtől, vagy személytől, amelyről/akiről bármilyen formában tudósítania kell, kellett vagy kellhet nem fogadhat el munkát, vagy egyéb megbízást, akár jár érte pénzbeli ellenszolgáltatás akár nem. Nem szerepelhet és más módon sem működhetnek közre reklám, vagy PR kampányokban. 5.A Kreatívos újságíró – amennyiben a szerkesztőség vezetőjével szándékát egyezteti – tanárként, előadóként közreműködhet az újságíróképzés és egyéb szakmai képzések különböző formáiban. Tilos ugyanakkor, hogy olyan kommunikációs oktatásban működjön közre, melynek célja bármely köz-, vagy magánszereplő felkészítése a médiában való szereplésre. 6.A kreatívos újságíró – a kiadó által biztosított költségtérítésből - saját fogyasztását, szállását, ellátását fizeti. Nem fogad el szóróajándéknál nagyobb értékű értéktárgyat, ajándékot vagy egyéb előnyt (beleértve utazást, ebéd- és vacsorameghívást, soron kívüli ügyintézést, különleges hivatali bánásmódot, „újságírói” kedvezményt) olyan szervezettől, cégtől, vagy személytől, amelyről/akiről bármilyen formában tudósítania kell, kellett vagy kellhet. Az információ megszerzésekor felmerülő indokolt reprezentációs költségek fedezésekor (kávé, munkaebéd stb) az ésszerűség és a jóízlés szabályai szerint jár el, de tiszteletben tartja a fent részletezett elvet. 7.A kreatívos újságíró nem lehet politikai párt vagy szervezet vezető tagja, nem vállalhat közhivatalt. Nem lehet tisztségviselő olyan szervezetben, amely bármiféle gazdasági vagy szervezeti kapcsolatban áll valamilyen politikai párttal vagy szervezettel. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem kaphat pénzt – legálisan, ellenszolgáltatásért sem – politikai párttól vagy szervezettől. Nem jelenhet meg politikai szervezet által delegált résztvevőként semmilyen rendezvényen.8.A kreatívos újságírónak tartózkodnia kell az olyan társadalmi szervezetnek végzett munkától, amely vélt vagy valós összeférhetetlenséget jelent. Köteles beszámolni a szerkesztőség vezetőjének bármilyen társadalmi szervezetben fennálló tagságáról.9.A kreatívos újságíró munkája során megszerzett különböző információkat, különös tekintettel a pénzügyi és gazdasági értesülésekre nem fordíthatja személyes előnyre, illetve azokat nem továbbíthatja harmadik félnek sem. A szerkesztőség vezetője felé transzparenssé kell tennie, ha személyesen vagy közvetlen hozzátartozókon keresztül olyan befektetésekkel rendelkezik, amelyekről bármilyen formában tudósít.10.Az újságíró munkája során nem foglalkozhat olyan céggel, melynek – akár áttételesen vagy kereszttulajdonlás útján – ő vagy az összeférhetetlenségi körébe tartozó személyek tulajdonosai vagy más módon haszonélvezői. Az üzleti érdekeltségbe beleértendők a különböző befektetések/üzletrészek is, esetleges összeférhetetlenség vagy annak látszata esetén haladéktalan tájékoztatást kell nyújtania a szerkesztőség vezetőjének. 11.Az újságíró nem vehet részt olyan pályázatokon, versenyeken, nem részesülhet olyan díjakban, amelyek odaítélésében részt vesznek olyan személyek/szervezetek/cégek, amelyekről a munkája során tudósíthat és nem is vehet részt ilyen díjak/pályázatok elbírálásában. Tilos részt venni olyan pályázatokon, díjakon, versenyeken amelyek hátterében politikai vagy állami érdek áll. Az újságíró köteles udvariasan elutasítani azokat az elismeréseket, amelyek a fenti szabályoknak ellentmondanak.Szerkesztőségi függetlenség, integritás, kapcsolat a médiavállalkozással 1.A szerkesztőség a médiavállalkozás része, munkája a médiavállalkozás üzleti céljainak figyelembe vételével a minél jobb minőségű tartalom előállítása.2.A médiavállalkozás elismeri a szerkesztőség függetlenségét és integritását, együttműködik a szerkesztőséggel az újságírás legmagasabb szintű etikai és szakmai szabályainak érvényesítésében. 3.A szerkesztőség integritása semmilyen módon nem sérülhet, a szerkesztőség munkatársai nem lehetnek kitéve semmiféle közvetlen vagy burkolt üzleti, kereskedelmi nyomásnak. A médium tartalmáért kizárólag a szerkesztőség a felelős, a hirdetők, szponzorok akár közvetlenül, akár a médiavállalkozás munkatársain keresztül semmiféle nyílt vagy burkolt nyomást a szerkesztőségre nem gyakorolhatnak. 4.A médiavállalkozás nem utasíthatja a szerkesztőséget vagy annak munkatársát konkrét tartalom (cikk, riport stb) elkészítésére vagy el nem készítésére, valamely információ közlésére vagy nem közlésére. 5.A médiumban a szerkesztőségi tartalmat a hirdetésektől egyértelmű jelzésekkel (szöveggel és vizuálisan) meg kell különböztetni. A szponzorált, de szerkesztőségi tartalom kritériumainak megfelelő tartalmakat is egyértelműen kell jelezni.6.A médiavállalkozás nem várhatja el a szerkesztőségtől, hogy a médiavállalkozást érintő negatív tartalmat elhallgassa, a pozitív tartalmat pedig jelentőségén túlmutatóan kezelje, ugyanakkor a szerkesztőségtől sem várható el, hogy a médiavállalkozást érintő negatív eseményekről versenytársait megelőzve elsőként számoljon be.7.A szerkesztőséget a szerkesztőségvezető irányítja. A szerkesztőség tagjainak szakmai tevékenységükkel összefüggő utasításokat csak ő, illetve az általa kijelölt szerkesztőségi vezető adhat. A szerkesztőség tagjainak felvételéről vagy munkaviszonyuk megszüntetéséről a szerkesztőségvezető dönt. KözszereplőkAz újságíró közszereplőnek tekint:
A közszereplők csak a közszereplői mivoltukkal összefüggő vagy arra érdemben ható cselekedetek esetében számítanak közszereplőknek a sajtó számára, így a közszereplői mivoltuk nem jelenthet okot a sajtó számára az életük minden rezdülésével kapcsolatos vizsgálódásra. (Erről lásd még részletesen A személyiségi jogok és a nyilvánosság védelme című fejezetet)Az újságíró általános érvénnyel nem tekinti közszereplőnek azokat, akik nem számíthattak a nyilvánosság érdeklődésére, illetve önhibáján kívül érdemelték ki azt. Így például nem tekinti közszereplőnek a balesetek szemtanúit, a közszereplők hozzátartozóit, a bűncselekmények áldozatait, a lottónyeremény nyerteseit, a katasztrófák túlélői stb. A köszereplőkkel való kapcsolattartás szabályai(Az itt felsorolt szabályok részben Az információszerzés szabályai, részben pedig az Összeférhetetlenség című fejezetben felsorolt elvek kiegészítéseként értelmezendők)
1. Az újságíró nem nyújthat vagy ígérhet publicitást közszereplőnek információ fejében.2. Az újságíró nem részesíthet újságírói szempontból különleges bánásmódban közszereplőt vagy nem ígérhet ilyesmit közszereplőnek információ fejében. 3. Az újságíró nem fogad el sem anyagi, sem egyéb természetű előnyt közszereplőtől. Az információ megszerzésekor felmerülő indokolt reprezentációs költségek fedezésekor (kávé, munkaebéd stb) az ésszerűség és jóízlés szabályai szerint jár el, de tiszteletben tartja a fent részletezett elvet. 4. Az újságíró köteles minden közszereplővel a társadalmi érintkezési normáknak megfelelve, udvariasan kommunikálni, tevékenységével kapcsolatos esetleges véleményét nem érzékeltetheti vele. 5. Az újságíró nem szolgáltathat közszereplőnek információt semmilyen, az újság munkatársai által folytatott tevékenységről, az általa képviselt médium üzletpolitikájáról, az újság munkatársainak fizetéséről.Más médiumokkal való kapcsolattartás szabályai1. Az újságíró más médiumok képviselőivel a kollegialitás szellemében, ám a saját cége érdekeit és az etikai kódex előírásait betartva érintkezik.2. Az újságíró más újságírók előtt, esetleges összedolgozás esetén is betartja az információkezelés, valamint a közszereplőkkel való kapcsolattartás szabályait. Nem fedi fel informátorát, nem él vissza információval, közös munka esetén – annak megkezdése előtt – tisztázza a szabályokat kollégáival. Betartja a korrekt hivatkozás szabályait. 3. A saját médiuma, cége belső életéről bizalmas, üzleti információkat nem ad ki.6.3.4. Az újságíró mindent elkövet, hogy a hírversenyben megelőzze versenytársait, tartózkodik azonban az előnyszerzés etikátlan formáitól. A hírversenyt elsősorban saját gyorsasága és ügyessége révén kívánja megnyerni és nem olyan módon, hogy másokat akadályoz az információk megszerzésébenA személyiségi jogok és a nyilvánosság védelme1. Az újságíró kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a munkája során bármilyen minőségben szereplő személyek emberi, személyiségi és állampolgári jogai ne sérüljenek. A szereplők külön kérése nélkül gondoskodik arról, hogy személyi adataik, magánéletük részletei ne kerüljenek sem a tartalomban, sem más módon a nyilvánosság elé, amennyiben ez bármilyen módon hátrányosan érintheti őket. 2. A szerkesztők feladata minden egyes esetben az is, hogy az adott szereplővel konzultálva eldöntsék, a személyiségi jogok védelme milyen konkrét formában valósuljon meg. Általános szabály, hogy személyiségi jogok körébe tartozó adatokat csak akkor indokolt közölni, ha azok a valósághű tájékoztatáshoz nélkülözhetetlenek - ezt még akkor is tartani kell, ha a szereplő esetleg hozzájárul a szélesebb körű közléshez.3. Az újságíró különös figyelmet fordít a balesetek, katasztrófák és bűncselekmények, különös tekintettel a szexuális bűncselekmények áldozatai személyiségi és kegyeleti jogainak érvényesítésére. 4. Az újságíró szigorúan tartja magát az ártatlanság vélelmének elvéhez: a bűncselekmények gyanúsítottjait a jogerős ítéletig akkor is csak legfeljebb vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel jelöli, ha más médiumban már napvilágot látott a teljes név; általában ehelyett is elegendő a név nélküli említés. A beszámolókban más, az érintett beazonosítására alkalmas részletet, képet, felvételt sem közöl. A gyanúsított illetve a vádlott beleegyezésével az anonimitása feloldható. 5. Fokozott személyiségi jogi védelem illeti meg a nyomozó hatóság munkatársait. A bírók közszereplők, enyhébb elbírálás alá esnek a személységi jogi kérdésekben, így nevük közölhető, amennyiben az ügyben eljáró bíróról van szó. 6.Az újságíró különös figyelemmel jár el minden olyan esetben, amelyben az érintett szereplő valamiért nincsen abban a helyzetben, hogy saját érdekeit teljes mértékben képviselje (kis- és fiatalkorúak, büntetésvégrehajtási intézetek lakói, értelmi fogyatékosok, Magyarországon tartózkodó külföldiek stb.). Kis- vagy fiatalkorú bűnelkövetők esetében a teljes név említése a bírósági ítélet után is tilos. Védelem illeti a bűncselekmények, balesetek kis- és fiatalkorú áldozatait. 7. Az újságíró a személyiségi jogok védelmét nem csupán magyar állampolgárok és élő személyek esetében tartja feladatának. 8. Az újságírónak szigorúan kerülnie kell az egyes személyeket, embercsoportokat sértő vagy más módon szélsőséges megnyilatkozások közlését. Indokolt esetben ugyanakkor helyt adhatnak szereplők ilyen jellegű véleményének: ekkor világosan jelezni kell, hogy az elhangzott véleménnyel az újság nem azonosul, s azt saját alapelveivel összeegyeztethetetlennek tartja. A szerkesztők feladata minden adott esetben eldönteni, hogy mi a jelzés legmegfelelőbb módja.A nyilvánosság jogainak védelme1.Az újságíró a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alapelvének tekinti, hogy a közszereplőket a személyiségi jogok védelmének szűkebb, de jól meghatározott köre illeti meg, mint a közszférában nem szereplő állampolgárokat. Mint azt a 6. fejezetben kifejtettük a közszereplők csak a közszereplői mivoltukkal összefüggő vagy arra érdemben ható cselekedetek esetében számítanak közszereplőknek a sajtó számára. A közszereplőkre is vonatkozik tehát a magánélet szigorú tiszteletben tartásának joga, ugyanakkor indokolt magánéletük, rokoni kapcsolataik vagy akár egészségi állapotuk egyes részleteinek nyilvános feltárása, ha a közérdek ezt követeli. A szerkesztők feladata megállapítani, hogy mikor és milyen mélységben szükséges behatolni egy-egy közszereplő magánéletébe. 2.Ha közszereplőt vádolnak bűncselekménnyel, az ártatlanság vélelme ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében indokolt és szükséges neve és funkciója közlése – éppen ezért más módon, de mindenképpen hangsúlyozni kell, ha ügyében jogerős ítélet még nem született.3.Az újságíró ugyancsak alapelvnek tekinti, hogy a közszereplőkre vonatkozó vélemények szabadsága szélesebb körű, mint az más esetekben általános. Indokolt esetben helyes tehát teret adni a közszereplőket illető kemény, akár szélsőséges megnyilvánulásoknak is, világossá téve, hogy a vélemény nem az újságé. Fontos ugyanakkor, hogy ha ezek konkrét tényállításokat tartalmaznak, ugyanúgy meg kell vizsgálni ezek valóságtartalmát, mint más információk esetében, s jelezni kell, hogy a lap cáfolni vagy alátámasztani tudja-e az elhangzottakat. Ezekre a helyzetekre is vonatkozik a pártatlan tájékoztatás követelménye: mindent el kell követni, hogy a megtámadott személy reagáljon az elhangzottakra.4. A nyilvánosság jogai fokozottan vonatkoznak a közszférában született döntésekre, dokumentumokra. Az újságíró mindent elkövet, hogy ezekről a hivatalos csatornákon keresztül – ha szükséges, a Sajtótörvény tájékoztatási kötelezettségről szóló részét vagy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályt érvényesítve – értesüljön, ugyanakkor fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy ha a hivatalos úton kudarcot vallott, informális csatornákon szerezze be az információkat. (Az erre vonatkozó szabályozást lásd Az információszerzés és forráskezelés szabályai című fejezetben)Budapest, 2009. július 15.
