Nádori Péter megvizsgálja, hogy Edward S. Herman és Noam Chomsky propagandamodellje mennyire alkalmazható a 2016 végére kialakult magyar médiapiaci helyzetre. Spoiler: szinte 100 százalékig.

Már a civil életbe is leszivárgott rengeteg olyan technológia, amely az emberi testet módosítja – legyen az a lassan már az igazinál is jobban működő művégtag, vagy lenyelhető, beültethető bionikus kapszulák, rádiófrekvencia-vezérlésű azonosítóchipek. Mit kell ezekről tudni? Veszélyesek a társadalomra nézve, vagy tényleg megjobbítja az emberi életet?

"Rám férne pár sajtburesz" - mondta a medencéből kimászva a sportriporternek a friss bronzérmes pillangóúszó, Kenderesi Tamás. A spontán és őszinte mondat kiválóan alkalmas az ismeretlenségből felbukkanó és egyből érmet hozó úszótehetség személyes márkájának építésére: ott van benne egy mindössze 19 éves srác lazasága, egy profi sportoló embersége, néhány szó, amitől azonnal közel érezhetjük magunkhoz ezt a fiút. Hiszen amikor hajnalonként szárnyashajóként száguld a hideg medencében, azt tisztelni könnyebb, mint szeretni, na de a sajtburesz, az igen, az nekünk is megvolt, sőt ennénk belőle mi is egyet akár kimagasló sportteljesítmény nélkül is. Ám Kenderesi szimpatikus nyilatkozata a gyorsétterem-hálózatoknak is labdát dobott. Csak le kellett csapni. Az egyiknek sikerült, a másiknak nem. Rényi Ádám publicisztikája.

A lassan a feledés ködébe vesző hőskorban szegény internetnek kimondottan jó sajtója volt. Rengeteg lelkes szó esett a részvételes demokrácia szárba szökkenéséről, a tömegek bölcsességéről, a mindenkit eltartó hosszú farokról és így tovább. Aztán ugyanez 2.0-ban.

Az Országgyűlés a napokban fogadta el az adótörvények módosítási csomagját, amelynek része volt a reklámadó módosítása is. Eszerint a magyarországi tevékenységet folytató, de külföldön adózó cégek, illetve a reklámközzétételi nyilatkozatot elmulasztók komoly bírsággal sújthatók. Azonban Horváth Katalin ügyvéd szerint a törvénynek nem lesz alkalmas arra, hogy elérje a célját.

Váncsa István írása inspirációs forrásairól, a cikkleadási határidőről, valamint a karakterszám pontos betartásáról. 

Nádori Péter publicisztikája arról, hogy mit mondana annak az ismerősének, aki rettenetes hülyeséget oszt meg a Facebookon.

A harmadik alkalommal életre hívott kezdeményezésben idén is nyolc kiválasztott tanulhat a szakma krémjétől ingyen és bérmentve. Februártól májusig, szombat délutánonként zajlik a minőségi fejtágítás, a tehetséggondozás célja, hogy fiatalok könnyebben, gyorsabban jussanak be az ügynökségekhez. Az eddigi tizenhat végzettből ez nyolcuknak sikerült is.

Melyek a gasztroipar legfontosabb szakmai és laikus minősítései? Mire jó és mire nem, ha egy étterem listára kerül? Aczél László, a Young & Rubicam Group vezérigazgatója, a Foodpolice gasztroblog alapítójának, a Kreatív márciusi számában megjelent cikkéből sok más mellett ez is kiderül.

Kötcsei Csaba, az Isobar Budapest ügyvezetője Nagy Bálint hétfői véleményére reagált.

A napokban kirobbant botrányban az a szomorú, hogy elkerülhető lett volna. Ha lett volna PR-menedzsere az előadóművésznek, aki mediátorként kezelni tudja a helyzetet, és megfogalmazta volna a helyes üzeneteket, ha a telekommunikációs cég nem cselekszik elhamarkodottan, akkor a helyzet nem eszkalálódott volna. - Petrányi-Széll András véleménye az Ákos vs Telekom ügyről.

Mi köze a véleményszabadságnak a szponzorációhoz? Miért hisszük, hogy a támogatás kegyúri adomány? Ákos esete a Telekommal – marketingtanulságok kezdőknek. Rényi Ádám az Uniomedia tartalom és kreatív pr-megoldások igazgatójának írása.

Nem értem, miért látja Nádori Péter negatívan a médiapiac helyzetét egy olyan médiapiacon, ahol a dinoszauruszok által belakott, leapadt balatoni állóvizet az utóbbi években legalább két olyan terméknek - 444 és Cink - is sikerült némileg felkavarnia, akik rutinból és ösztönösen hozták azt, amit egy médiapiaci szereplőtől elvárható a 21. században. Bár a "miből él ez a lap" kérdése Magyarországon különösen homályos tud lenni, a jövendő trendeket örömtelinek és optimistán látom.

Juhász Péter, az ACG senior pr-menedzserének publicisztikája. 

Amikor 1945-ben a Queen for a Day című műsorral elindult a reality, azaz valós embereken és élethelyzeteken alapuló, nem előre megírt forgatókönyvvel dolgozó televíziózás, a szakemberek úgy néztek a vetélkedőre, mint a karácsonyi családi összejövetelen pantomim-előadással sokkoló Lacikára, aranyos a gyerek, öt percig még érdekes is, de inkább ne erőltesse, olyan sok szép szakma van még, pl. a kazánkovács.

Európai és saját gyártású produkciók jönnek – írja Kolosi Péter, az RTL Magyarország tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese. Az írás a nyomtatott Kreatív televíziós piaccal foglalkozó számában jelent meg november elején. 

Nádori Péter publicisztikája arról, hogy mire jó a médiaetika. A cikk a Kreatív októberi számában jelent meg.

Az Ármány a csatornában sorozat 7. részének ajánlója. Siposs Zoltán írása.