Szívem szerint leginkább az Excellel kezdeném, illetve szívem szerint azzal is kezdem. Azért, mert nemrég voltam egy workshopon, ahová beírtam magam középhaladónak „ki, ha én nem?”-alapon, aztán negyed óra múlva nagyon picire ment össze az arcom, mert alapvető, és nagyon hasznos dolgokat nem tudtam megcsinálni vele.

Kicsit még leragadva az Excelnél: akik adatokkal dolgoznak, azoknak nagyon fontos lenne legalább néhány trükköt elsajátítaniuk, és néhány alapelvet következetesen betartaniuk, mert az Excel jó barát és segít a bajban. Ha ismerjük és teszünk felé néhány gesztust. A továbbiakban megpróbáltam olyan eszközöket összegyűjteni, amelyeket kipróbáltam, valamennyire ismerem is őket, és a legtöbb esetben ingyenesek is. Vannak benne kezdők számára készültek, és csúcsragadozók is, amiket inkább nagyon elszántaknak tudok csak ajánlani, nekem is beletört a bicskám néhányba, de ez nyilván nem jelent semmit sem. Ráadásul a gyűjtés egyáltalán nem teljes, szóval kommentben, emailben jöhetnek még ajánlatok. Lehet, hogy a cikknek lesz folytatása is. 

Grafikon, chart

Az Excel adatbázisépítésre és -kezelésre tényleg a legtökéletesebb program, számolni is lehet vele, de adatvizualizációban gyenge. Bár a legújabb, cloudban használható verzió már ismeri a beágyazhatóságot és interaktivitást is kínál, egyelőre a Microsoft a vizualizációban rendkívül el van maradva ezen a téren. De nézzük, mikkel lehet rajzolni és rajzoltatni. Itt meg olvasni róla ingyenesen. 

Infogr.am

Kezdőknek ajánlott az Infog.rammal kísérletezni, számos magyar médiacég (Hvg.hu, Átlátszó, 444, mi is) használja napi szinten, mert egyszerű és gyors. Csakhogy korlátozottan szabható személyre, és nagy adatbázisokat nem tud megmozdítani, egyszerűen összeomlik, mint Michael Douglas. Egyébként van kifejezetten suliknak szóló programsorozatuk. 

Plotl.y

Érdemes egy próbát tenni a cloud-alapon működő Plot.ly-val, amelyben majdnem az a legbosszantóbb, hogy ennek a nevében is van egy pont. Nem túl bonyolult, nagyobb adatbázisokat is tud kezelni, akár szép dolgokat is lehet vele csinálni. De kevéssé megbízható és lassú, a beágyazással is akadhatnak gondok, az ügyfélkiszolgálás pedig nem túl lelkes. Még mindig beta-verzióban van, vagyis később simán lehet sokkal jobb. 

Google Charts

A Google Charts részben tök alap, részben viszont tovább lehet programozni, de épp ezért kell hozzá némi programozói tudás, ami nem mindenkinek van meg. 

Dygraphs

Kezdünk kicsit durvulni, mert ehhez már azért középhaladó programozói tudás kell, viszont ha ez megvan, akkor a határ a csillagos ég. A program nyílt forráskódú. 

Wolfram

Egyáltalán nem szeretnék senkit sem azzal hitegetni, hogy ez egy könnyű nyelv, mert a Wolfram az egy programozási nyelv, amiről legjobb tudomásom szerint illik lelkendezni. Én három lépésig sem jutottam el, de ez csak rólam állít bármit is. Az biztos, hogy ha valaki megtanulja a nyelvet, akkor neki onnantól nem lesz akadály megcsinálni azt, amit elképzelt. A Wolfram Alphát meg külön érdemes szemügyre venni. A világ megméréséről szól.

D3.js

Azok a szerkesztőségek, amelyek nagyban nyomják az ipart (Guardian, Washington Post, New York Times felfelé), általában a D3.js-hez nyúlnak, Bentley-kategóriás infografikákat lehet vele készíteni. Sok szerencsét hozzá!

Tableau

Nem először kell elmondanom, de tényleg nem kapok pénzt a Tableau-tól azért, hogy istenítsem. Az én igényeimnek egyelőre ez a legmegfelelőbb adatvizualizációs eszköz, az ingyenes verziója is tökéletesen elég. Excellel jól használva bármi előállítható vele és gusztusos, szép lehet a végeredmény, ha valakinek van hozzá érzéke. Ez az a program, amelynek fejlesztése során talán gondoltak a mezei újságírókra is. Gyors, megbízható, beágyazható, óriási szabadságot ad, és szép. De lehet, hogy csak a marketingjük nagyon jó, szemben az IBM Many Eyes-projektjével, amely majdnem mindenben megegyezik a Tableau-val. 

 

Kapcsolati háló

Ez is valahol a D3.js-be torkollik, de itt is ugyanaz az alap, mint az előbb. Ha rosszul van felépítve az alap-adatbázis, akkor a büdös életben nem tudja egyetlen szoftver sem kezelni. Szóval előbb az Excellel, vagy más adatbáziskezelővel kell lepacsizni, és csak utána jöhet a magic, és százötven tutorialvideó megnézése.

Piktochart

Nem akarok igazságtalan lenni, mert valaha én is használtam és szerettem, de tényleg a kapcsolatiháló-készítők Infogr.am-ja. Ez dizájnban is látszik. Szabadkézi rajzolgatásra és kezdésnek ideális, de komolyabb, adatalapú gráfok készítését már nem ezzel fogjuk elvégezni. És sokszor már az is jobb, ha Photoshoppal állunk neki.

Vis.

Megint nem leszek igazságtalan, használtam, és pont arra tökéletes, amire kitalálták, ráadásul ismerem is a projektgazdákat. Kifejezetten újságíróknak készült, könnyen kezelhető, helyetted is tud néha gondolkodni. Viszont az 5 template az kevés szabadságot ad, ráadásul a program nagy hibája, hogy készítőként sokkal több lehetőséged van játszani vele, viszont kifelé már nem látszik, micsoda szenvedés volt összepakolni, mert statikus a program. Vannak nála ezerszer jobbak.

Gephi

Például a régóta létező Gephi. Amely nekem kicsit science-fiction, pedig alapból hasonlít picit a Tableau-ra, ugyanúgy desktopról működik, viszont mintha lemaradtak volna a programozásban. Nem túl felhasználóbarát és sok tanulást igényel. 

Cytoscape

Régóta létezik ez is, nekem viszont teljesen új volt, nem utolsó sorban azért került elém, mert azt láttam, hogy mintha hirtelen felkapták volna. Viszont amit csinálni lehet vele, az magáért beszél. Bevallom, egyelőre csak letöltöttem. 

A kapcsolati háló szoftverek használata és kezelése azonban ezen a szinten már komoly erőbefektetést igényel, érdemes arra készülni, hogy harmincadszorra sem lát az ember majd semmit, pedig mindent mintaszerűen kitöltött. Ahhoz meg azért drága a gép, hogy széttapossa dühében.

Térkép

Az átlátszós kollégák fél éve már pazarul összeszedték őket, most csak néhány dolgot tennék hozzá. Tapasztalatom szerint a Tableau térképkészítője a program mellékterméke, gyenge feature. Újságíróknak jelen pillanatban még mindig vagy az egyszerű Google Mapsengine, ami vagy megszűnt, vagy nem, mindenesetre én még tudom használni.

Google MapBuildr

Kizárólag a Google Mapsre rátelepedő layerkészítő program. Egyszerű, sok lehetőséget ad, és szájba rág. 

Mango

Bevallom, első ránézésre kicsit ovinak tűnt, de tényleg csodás dolgokat lehet vele készíteni.

MapBox/TileMill

Elképesztően jó dolgokat lehet vele csinálni akár online, akár offline (ez a TileMill program), interaktív grafikonok elhelyezésére is alkalmas. Igazából csak ízlés dolga, hogy valaki ezt, vagy a következőt választja-e. 

CartoDB

De mint minden kategóriában, itt is van kedvencem. Egyszerűen azért, mert az újságíró nem térképész, neki arra van szüksége, hogy a településeket, megyéket a program önmagától alakítsa át geolokációs kódokká. Innentől kezdve gyerekjáték nagyon szuper dolgokat csinálni, de addig kínszenvedés. Ráadásul a közép-keleti-európai helyek kódolásával azért mindegyik hadilábon áll, mindenesetre nekem most a CartoDB a meggyőző a sok lehetőség közül, pont annyira nehéz, amennyire még egy újságíró is boldogulhat vele. Ja, és az ügyfélkezelés egyszerűen imádnivaló.

Timeline-programok

Ezek azok, amelyekkel dátum szerint történeteket lehet elmesélni lineárisan. Arra mindenképpen jók, hogy nagyon átláthatóvá teszik az események egymásutániságát, és ha valakinek nincs kedve például végigolvasnia egy cikket, akkor csak végigpörgeti az idősort.

Timeline JS

Itthon is láttam több helyen már, nekem egyelőre ez fekszik a legjobban, mert nagyon logikusan épül fel és igazából csak egy Google Spreadsheetet kell hozzá akkurátusan és jól kitölteni. Csakhogy a személyre szabhatósága korlátolt.

Tiki-Toki

Ellenben van a vicces nevű Tiki-Toki, amely ugyanazt tudja, mint a Timeline JS (mindegyik ugyanazt tudja), csak sokkat többet lehet buzerálni, színezni, tényleg mennyország. Embeddelni azonban csak pénzért lehet :((((((((((((((((((((((((( De nem vagyok szűkkeblű, ez egy profitorientált vállalkozás, a Timeline JS-t meg csóró, vagy fizetni nem akaró újságíróknak fejlesztette a Knight Lab. 

Video

Ebben vagyok a legkevésbé jártas, nem is akartam ilyesmiről írni, viszont a legutóbbi élmény mégis ezzel kapcsolatban ért. Most kedden voltam egy előadáson a Független Médiaközpontban, ahol bemutatták ezt.

Wochit

Engem úgy, ahogy van, megvett a program, pedig én soha nem készítettem videót és aligha fogok (pedig például prezentációs videók készítésére is alkalmasnak tűnik). A szofvert olyan újságíróknak és szerkesztőségeknek találták ki, ahol nem igazán értenek a vágáshoz, feliratozáshoz, utómunkához, voiceoverhez, ám ezzel az eszközzel 2-3-5 perces hírösszefoglalókat akár hozott, akár saját anyagból is simán meg lehet csinálni úgy, mintha egy komplett csapat dolgozott volna rajta. 

Néhány tanács

Végezetül - ahogy a nagy szaktekintélyek szokták - leírnám, hogy milyen tapasztalatokat szedtem össze életem során ezekkel a programokkal. Fogadjátok meg őket, mert én tudtam üvölteni, anyázni programmal, ilyet utoljára 12 éves koromban éltem át a Doommal. Tehát:

• Ha elsőre valami bonyolultnak tűnik, akkor nem szabad feladni. Ha harmadjára sem megy, akkor hagyjuk a francba az egészet, mert nem éri meg több időt elfecsérelnünk rá. Ez nem azt jelenti, hogy az adott program jó, vagy rossz, csupán azt, hogy számunkra nem a legjobb.
  
  
• Ha van rá lehetőségünk, akkor olyan programoknál nyugodtan ültessünk magunk mellé egy programozót. Amit mi nem értük egy-egy open source programnál, html-kódnál, azt simán átláthatja helyettünk a fejlesztőkolléga. Akár közösen is érdemes szórakoznunk vele.
  
  
• Én annak a híve vagyok, hogy soha nem árt, ha a végeredmény önazonos a portálunk kinézetével.
  
  
• Nagyon nehéz, sokszor nekem sem sikerül, de törekedjünk az egyszerűségre és a közérhetőségre. 
  
  
• Mindig teszteljük az eredményt előbb a saját környezetünkben. Velem előfordult már, hogy egy céghálóm elkészítése után úgy vágtam hanyatt a székben magam, hogy annál nagyobb csúcsteljesítményt nem lehet ebben a témában, sőt, szakmában kihozni. Mindaddig így gondoltam, ameddig meg nem mutattam a kollégáimnak, akik a háromnegyedét nem értették. Az nem jó, ha szóban kell elmagyarázni, hogy mit kell látni a képen, vagy a grafikonon. Ha a kollégáink nem értik, akkor nagy valószínűséggel a felkészületlen olvasó sem fogja. Ilyenkor át kell gondolni az egészet újra. 
  
  
• Ne féljünk kísérletezni és játszani. Nyilván ha a végeredmény hibás, akkor arról mi tehetünk, ettől függetlenül szánjunk időt arra, hogy egy-egy grafikont, céghálót, térképet több színben, több színkombinációban is megnézzünk, esetleg ugyanazt az adatsort máshogy is megpróbáljunk ábrázolni. Sokszor nem az a legjobb grafikon, ami logikusnak tűnik, ráadásul egy másik típusú grafikon, piechart olyan összefüggést is feltárhat, amelyre addig nem is gondoltunk. 
  
  
• Az adataink, adatbázisaink ápolására, frissítésére, tisztítására mindig fordítsunk elég időt és energiát. Ha valami az alap adatbázisban nem stimmel, akkor a vizulizációnál a legtöbb esetben kibukik egyébként is. De mindig ellenőrizzük, hogy a cégneveink mindig ugyanúgy szerepelnek-e, az összegek mindig azonos pénznemben vannak-e megadva, vagyis törekedjünk következetességre. Akkor is, ha különféle adatbázisokban dolgozunk. Ez akkor válik egyértelmű problémává, ha adatbázisokat akarunk egyesíteni. 
  
  
• És a legfontosabb: Nem mindegy, hogy tíznél ütünk-e el egy nullát, vagy tízmilliárdnál!