A 444 tudna erősebb címeket is adni
2018-01-05
A Kreatív decemberi lapszámának címlapsztorija a 444 alakulásáról, elmúlt 4 és fél évéről, finanszírozási és utánpótlásmodelljéről, ellentmondásairól, szakmai megítélésról, politikai szerepéről szól. Illetve még ennél is többről, a 12 oldalas anyag két rövid részlete olvasható lent összeszerkesztve. A teljes verzió jelenleg is kapható az újságosoknál, erről a cikk végén található több információ.
A 444-et érő egyik visszatérő kritika, hogy aktivista újságírást folytatnak. Ez egyrészt azon szakmabeliek részéről hangzik el, akik a kiegyensúlyozottságot hiányolják a lapból, illetve annak szelektív szerkesztési gyakorlatát róják fel, másrészt a kormánykommunikáció is ebbe a szerepbe és narratívába helyezi a lapot, amikor arról beszél, hogy a média átvette az ellenzék szerepét, és saját jogon válik politikai szereplővé. A kormány viszont értelemszerűen ki is jelöli ezt a szerepet azáltal, hogy médiabirodalmat épít különféle sajtóorgánumok és portfóliók bekebelezésével, illetve amikor szűkíti a közéleti újságírás tereit.
„Aki szerint a 444 aktivista újságírást folytat, az vagy nincs tisztában a fogalom jelentésével, vagy - és sajnos ez a valószínű eset - egyszerűen bedőlt az Orbán-féle manipulációnak. Ez egy jól látható taktika: annyira a szélre tolja a politikai kommunikációt, hogy ahhoz képest még a legkívülállóbb és legsemlegesebb pozíció is túloldali szélsőségnek tűnik” - mondja Uj Péter.
A 444 az elmúlt pár évben sokat tett a magyar oknyomozó és elemző újságírás terén, Rényi Pál Dániel kormánymédiás, Magyari Péter a MET gázkereskedő cégről írt cikkei, vagy éppen a Quaestor-botrányt összefoglaló cikksorozat mind ebbe a kategóriába tartoznak, utóbbit Kasnyik Márton jegyezte. Az is fontos lépés volt, hogy a 444 a Direkt36 mögé állt, és felületet biztosított annak oknyomozó munkáinak. Ám mivel a 444 még a mínuszos MTI híreket is a saját szájíze szerint alakítja át, és üti vele a kormányt, ezért működése sokak számára aktivista újságírásnak tűnik.
A 444-et érő másik leggyakoribb kritika az, hogy bulvárt ír. November végén megjelent a 444-en egy rövid cikk, amely a Bors információira hivatkozva írt egy egykori valóságshow-szereplő eltűnéséről és állítólagos megkerüléséről, illetve prostitúciójáról. Az átvett hírt Bede Márton írta bulvárstílus-paródiaként, ami sokakat felháborított, ízléstelennek találták. Végül levették a cikket (pontosabban maga Bede), azért, mert az átvett információ nem bizonyult igaznak, és akkorra már annyira eszkalálódtak az indulatok a szöveg körül, hogy úgy érezte, egy update-tel nem tudna igazságot tenni ebben az ügyben.
Az anomália a 444 felépítésére és napi működési struktúrájára, illetve a hierarchia hiányára épp úgy rávilágít, mint a 444 ellentmondásos és megkérdőjelezhető formai megoldásaira. Mészáros Zsófia szerint leszedni egy cikket ritkán jó, ez pedig Bede egyéni szerkesztői döntése volt, nem előzte meg egyeztetés. Bede utál vicceket magyarázni, de azt belátja, hogy sokan a szerkesztőségben sem értékelték a humorát. Hozzáteszi, az eredeti Bors-cikk jelzőit és fordulatait ő sokkal undorítóbbnak találja. Mindenesetre az olvasók jelentős része feltehetően nem értette Bede paródiáját. Vagy ha értették, úgy érezték, ezzel nem kellett volna viccelni. Még szerencsétlenebbé tette az esetet, hogy később kiderült: a valóságshow-szereplő, aki a hírben szerepelt, gyilkosság áldozata lett.
A „bulvárosodás” kritikája egyébként a kétezres években az Indexszel kapcsolatban ugyanúgy megfogalmazódott. Uj Péter szerint, amikor elhangzik, hogy bulvár, ott be is fejeződik a dolgokról való érdemi beszélgetés, mert aki ezt érvként hozza fel, az nem érti a média működését.
„Az online az a műfaj, ahol folyamatosan látod, hogy mit eszik az olvasó, és ha nem eszi meg, akkor meghalsz. Ez egy stand-up comedy. Röhögnek vagy nem röhögnek. Felhozhatom persze a Vizoviczki- és a Questor-anyagot, azok nem számítanak ilyenkor. A Márk (Herczeg Márk) az ablakon kidobott szart is úgy tudja megírni, ahogy azt más nem tudja: abban van vicc, nem kell komolyan venni, kicsit fölé helyezheti magát az olvasó. A Szily meg a PI Paganinije, néha olyan dolgokat elgurít, hogy a fejem fogom tőle, de úgy tud írni, ahogy a teljes magyar újságírás, megszorozva kettővel. Zavar, ha nincs egy komoly téma, amivel odacsaphatunk, de az is, ha halálra unom magam. Az újság egy saláta. Abban kell lennie mindennek. Egy újság, amiben csak közélet van, az egy olyan orosz krémtorta, amiben csak orosz krém van. Próbáld megenni.”
„Lehet mondani, hogy szakmailag fontos dolgokkal akarsz kizárólag foglalkozni, de ha elfelejted, hogy a közönséged és a piacod is az olvasó, akkor nem lesznek olvashatók a cikkek” – mondja Uj arról, ahogy az oknyomozás öncélúvá és tetszelgővé hajlamos válni, és gyakran éppen az a hozzáállás veszik el belőle, hogy megértesse a dolgokat az olvasókkal.
Az önmaguk és az olvasók elszórakoztatása Magyari és Haszán szerint is fontos eleme a 444 újságkészítésének, Kardos pedig piaci szempontból is kiemeli ennek jelentőségét. „A 444 egy karakteres dolog. Nem csupán márkaként, mert az marketing, hanem tartalmilag. Ez egy nagyon markáns arcéllel bíró történet. Nem politikai arcélről van szó, hanem világlátásról, nyelvezetről, stílusról, témaválasztásról. A karakternek pedig természete, hogy megosztja a fogyasztókat. Ez egy médiaterméknél nem feltétlenül baj, sőt, erény” – mondja.
Magyari szerint a 444 karaktere abból ered elsősorban, hogy a hétköznapi nyelvhez áll közel az, ahogy írnak. „Az online lapok 75 százalékban ugyanazokat a híreket írják meg. A miénk harsányabbnak hat, mert más a nyelve” – mondja. Magyari ezt egyébként egy hosszabb folyamat részeként írja le, amelyet a Magyar Narancs kilencvenes évekbeli progresszivitása indított, ami aztán a kétezres években az Indexben folytatódott, majd annak „néplaposodásával, lekerekedésével, népszabisodásával” kikopott, most szerinte a 444 viszi tovább ezt a vonalat. Kérdés, hogy ebben ki lehet-e fáradni, illetve hogyan lehet ezen belül megújulni.
Haszán szerint fogynak a jelzők, és kezdenek fokozhatatlanná válni. „A Facebookon és a sajtóban, és főleg a kormánymédiában olyan szinten erős jelzőket pakolnak egy-egy sztorihoz, hogy sokkal jobb visszább lépni. Tudatosan nem lépünk vissza, de nem tudatosan szerintem igen.” „Tudnánk sokkal erősebb címeket adni, ha nagyon akarnánk” – teszi hozzá Magyari.
De minderről és még többről (illetve arról, hogy honnan van a pénz) bővebben a printszámban.
A 2017/12 szám február 7-ig kapható 1290 forintért a lenti újságosoknál. Ha inkább postán rendelnéd meg ezt a számot, előfizetnél magadnak vagy a cégednek, azt itt tudod néhány kattintással, online fizetéssel megtenni!
Ezekben a Relay és Inmedio üzletekben keresd a Kreatívot!
Budapest: Allée, MOM, Mammut, Hegyvidék Központ, Aréna, Savoya Park, Campona, budaörsi Tesco, óbudai és soroksári Auchan, Váci utca, Városház utca, repülőtér T2
Batthyány tér HÉV, Deák tér, Kálvin tér, Ferenciek tere, Árpád híd, Örs vezér tere, Déli pályaudvar, Klinikák, Népliget, Nyugati pályaudvar, Lehel tér, Blaha Lujza tér, Ferenc körút megállók
Debrecen (Malompark, Tesco, Árkád, vasút), Győr (Árkád és Győr Plaza), Kecskemét (Március 15. utca), Komárom (Igmándi utca), Miskolc (Tesco, Auchan), Nagykanizsa (pláza), Nyíregyháza (Korzó), Orosháza (vásárcsarnok), Pécs (Árkád), Sopron (Széchenyi tér, Tesco), Szeged (Árkád), Székesfehérvár (Alba Plaza, Auchan), Szolnok (Volán üzletház), Szombathely (vásárcsarnok, vasútállomás), Tatabánya (Vértes Center), Veszprém (Kossuth utca, buszpályaudvar), Zalaegerszeg (Tesco, buszpályaudvar)
Puskár Krisztián