A bőség zavara

Románia médiapiaca fejlődik a legdinamikusabban Közép-Kelet-Európában – legalább is ez derült ki a Business Standard, a bolgár Dnevnik, valamint a The Money Channel tévécsatorna közös októberi felméréséből [Forrás: Transindex 2007. október 2.]. A lendület az erdélyi magyar médiára is hatással van.

A romániai magyar médiapiac ráadásul nemcsak a történelmi Erdély területén működik. Jelentős magyar kisebbség él a Partiumban, Máramarosban és a Bánságban, vagyis azon a 102 ezer négyzetkilométernyi területen, amely önmagában nagyobb, mint Magyarország.

Elsőként a romániai magyar médiapiaccal foglalkozunk, majd összeállításunk további részében a többi Magyarországgal szomszédos ország magyar kisebbségi médiapiacát is áttekintjük.

Nyomtatott sajtó
A romániai magyar nyomtatott médiapiac meglehetősen telített. Számos nagy múltú napi- és hetilap, valamint más periodika van jelen a piacon, amelyek őrizték pozícióikat mindaddig, amíg meg nem jelentek az első komoly riválisok az ezredfordulón.

Az erdélyi magyar sajtó politikailag éppen annyira kettéosztott, mint az anyaországi politikai lappiac. Mivel januárig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt az egyetlen hivatalos politikai érdekképviselete az erdélyi magyarságnak a román parlamentben (ekkor hagyta jóvá a bukaresti bíróság a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét), ezért a Communitas Alapítvány (www.communitas.ro) révén az RMDSZnek oroszlánrész jutott a sajtótámogatások odaítélésénél.

A romániai magyar sajtótermékek példányszámának alakulásáról, olvasottsági mutatóiról nem született átfogó felmérés a 90-es évek óta. Ettől függetlenül kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megyei napi- illetve hetilapokat olvassák a legtöbben. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökének elmondása szerint a regionális napilapok példányszáma 13-16 ezer között mozog megyétől függően.

Az országos napilap jelzőt egyedül az Új Magyar Szó viselheti, méltán, mivel 30 megyében terjesztik és emellett Bukarestben szerkesztik, akárcsak elődjét, a Romániai Magyar Szót.

Erdély egész területén csak a heti rendszerességgel megjelenő, a 90-es évek elején debütáló Erdélyi Naplót és a Medgyessy-kormány idején létrehozott Erdélyi Riport hetilapot lehet kapni, míg a napilapok közül a Krónika bír még ekkora lefedettséggel, a már említett Új Magyar Szó mellett.

A napisajtóban elsősorban mobilszolgáltatók (Orange, Vodafone), autókereskedők (Opel, Fiat, Dacia), légitársaságok (Wizz Air), új bevásárlóközpontok, plázák (Carrefour, Iulius Mall, Auchan, Real), bankok (Román Kereskedelmi Bank, Transilvania Bank, BRD – Sociéte Generale, OTP) reklámoznak.

A legerősebb pozícióban az úgynevezett tömbmagyarságot kiszolgáló újságok állnak a Székelyföldön (Hargita Népe, Háromszék), illetve a nemrég itt indított konkurens újságok (Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Polgári Élet). Innen nézve nyugatabbra a marosvásárhelyi Népújság számít nagyágyúnak a Vásárhelyi Hírlap ostroma közepette, míg Kolozsváron a Szabadság próbál helytállni az Erdély-szerte terjesztett Krónika mellett.

Biharban és Szatmárban a debreceni Hajdú-Bihari Naplót is jegyző Inform Mediacsoport vetette meg a lábát. Így a hamar elbulvárosodott Bihari Napló és Szatmári Friss Újság mellett megjelentek itt is az alternatívák. Nagyváradon a román tulajdonban lévő Reggeli Újság látott napvilágot, Szatmárnémetiben pedig a Szatmári Magyar Hírlap lett a versenytárs.

Délebbre az Aradról szerkesztett és több dél-erdélyi megyébe eljutó Nyugati Jelen számít a legolvasottabb napilapnak. A szórványvidékeken főképp regionális hetilapok vannak jelen (Heti Új Szó, Bányavidéki Új Szó stb.), amelyek közül az Ambrus Attila szerkesztette Brassói Lapok viszi a prímet a maga 8 500-9 000-es eladott példányszámával.

Ami a havilapokat illeti, irodalmi kiadványokból nincs hiány, viszont nagy űr mutatkozik a magazinok szegmensében. A Napsugár gyermeklapon, az Európai Időn, az Erdélyi Nimródon és az Erdélyi Gyopár természetjáró folyóiraton kívül nem létezik magazin jellegű magyar sajtótermék pillanatnyilag az erdélyi piacon. Románia első mozifolyóirata, a több mint hetven lapszámot megélt Filmtett is nemrégiben költözött fel végérvényesen a világhálóra.

Az erdélyi magyar lappiacon számos magyarországi magazin és folyóirat elérhető. A legnagyobb hazai kiadók nemcsak előfizetés útján, hanem árushelyeken is terjesztik lapjaikat. A Sanoma termékei közül a kiadótól származó információk szerint a legnépszerűbb a Nők Lapja, ezt követi a Story, illetve a Színes Rtv. A Ringier, illetve az Euromedia érdekeltségébe tartozó lapok közül, szintén a kiadók adatai szerint a Romániában élő magyarok a Tinát kedvelik a legjobban. Az Axel Springer lapjai közül a Kiskegyed és a TVR Hét volt a legnépszerűbb a romániai magyarok körében 2007. második félévében – tudta meg a Kreatív az Axel Springer illetékeseitől. Online média A román online médiapiac legelőkelőbb helyét a Transindex.ro foglalja el. A Kolozsvárról szerkesztett portál az elsők között karolta fel a romániai magyar blogoszférát (www.egologo.ro), és nagyszabású Ki mit tud? versenyt is rendezett az erdélyi nagyvárosokban (www.mediabefuto.ro). A helyenként csípős, erdélyi-újhullámos stílus mellett még fontos megemlíteni a Transindex Erdélyi Magyar Adatbank projektjét is. Az adatbank. ro-n futó multimédiatárból többek között térképtár, helységnévtár, digitális szövegtár is elérhető.

A lassan tízéves Transindex a maga 25-30 ezres napi látogatottságával a 125. legnézettebb honlap Romániában, a hírportálok kategóriájában pedig továbbra is tartja pozícióját az első tízben a román oldalak között a Trafic.ro auditportál február elején megjelent, januári adatokat tartalmazó mérése alapján.

A virtuális ranglétra második fokáért az Erdély.ma verseng a Hírkereső.ro-val. Az előbbi, szintén régi hagyományokkal rendelkező portált a Székelyföldön szerkesztik. Tartalmát tekintve jellemző rá, hogy különösen nagy érzékenységet tanúsít az autonómia és a magyarság ellen elkövetett jogsértések nyilvánosságra hozatala iránt. A Hírkereső.ro a Transindex mellett a legdinamikusabban fejlődő portál, amely már az egész külhoni magyar médiát szemlézi Kárpátaljától a Délvidékig. Az alig egy éve üzemelő honlap megközelítette az erdélyi netlapoknál álomhatárnak számító napi ötezres egyedi látogatószámot a portál belső statisztikái alapján.

Az erdélyi médiumok legteljesebb online adatbázisa az erdélyi netkatalógusból érhető el (http://katalogus.transindex.ro). A legrégebbi romániai magyar linktár immár több mint 2000 erdélyi magyar vonatkozású virtuális elérhetőséget tartalmaz.

Rádiók, televíziók
A romániai magyar elektronikus médiapiac a fentiekhez hasonlóan meglehetősen színes. Pontos nézettségi és hallgatottsági adatok nem állnak rendelkezésre, van viszont egy összehasonlító felmérés, amit az RMDSZ készítetett.

A lefedettség méretéből adódóan a Marosvásárhelyi Rádió hallgatottsága messze a legnagyobb, ezt követi a Kolozsvári Rádió magyar adása, valamint a szintén a kincses városból sugárzó, magánkézben lévő Paprika Rádió. A sort a Szatmárnémetiből szerkesztett City Rádió folytatja.

Hargita megyében az újabb és újabb rádiók megjelenése miatt jelenleg káosz uralkodik, Kovászna megyében viszont egy új, ígéretesnek tűnő kezdeményezés kapott szárnyra, a Régió Rádió. Kakukktojás a marosvásárhelyi Erdély FM, amelyet abból a 300 millió forintból alapítottak, amit eredetileg az Erdélyi Magyar Televíziónak szántak. Az Erdélyi Magyar Televízió megvalósításáról 2003. november 14- én született megállapodás Markó Béla RMDSZ elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. 2004-ben viszont a magyar kormány megkurtította az elindításra szánt 1 milliárd forintos összeget, és mindössze 300 millió forintot különített el az erdélyi televízióra, ami épp annyira lett elég, hogy beindítsák belőle 2007-ben az Erdély FM rádiót. Ezt persze a jövőbeli Erdély Tv-t felügyelő Janovics Jenő Alapítványnál nem mindenki nézte jó szemmel, minden estre januárban újból szóba került a kuratóriumi ülésen, hogy a televízió 2008 második felében mégis elkezdheti a sugárzást.

A magyarországi csatornákkal nemigen versenyezhetnek az erdélyi helyi televíziók. A partiumi és a bánsági területeken egyszerű antennával fogható M1 mellett a Tv2 és az RTL Klub műsora, míg a Királyhágón túl, belső Erdélyben az egyre jobban teret nyerő, a magyarországi piacon is jelen lévő Digi Tv hálózat továbbítja a kereskedelmi műsorokat a háztartásokba. A Duna Televízió nagy népszerűségnek örvend, akárcsak a kábelszolgáltatók csomagjaiban újabban megjelent Hír Tv is.