A VNU 1964-ben alakult két lapkiadó vállalat egyesülésével. A rövidítés egy mozaikszó, jelentése: Egyesült Holland Kiadók. Azóta nemcsak hogy Hollandián kívülre helyezte tevékenységének nagy részét, hanem a lapkiadástól is eltért. A VNU mára a világ egyik legjelentősebb médiavállalkozásává nőtte ki magát. Éves árbevétele ötmilliárd német márka, 15 000 embert foglalkoztat a világon.

Globális terjeszkedés

Érdekeltségeik az Egyesült Államoktól Indiáig, Svédországtól Dél-Afrikáig terjednek, árbevételüknek kb. 40%-át teszi ki a lapkiadás. Ezen belül három nagy terület különül el. Az egyik a szórakoztató, a másik az üzleti lapoké, a harmadik terület a regionális napilapkiadás. Ez utóbbi csak Hollandiában működik, de ott piacvezető pozícióban. További 35%-ot nyernek az ún. marketinginformációs szolgáltató tevékenység révén, amelynek a domináns része egy földrajzi marketinginformációkat szolgáltató üzletág, amely a különböző üzleti és magánfogyasztói igényeket földrajzi terület szerint térképezi fel. Hat országban (Hollandia, Belgium, Portugália, Írország, Dél-Afrika, Puerto Rico) rendelkeznek a Yellow Pages kiadói jogaival, amely önmagában a VNU árbevételének a maradék 15%-át teszi ki.

Tőlünk északra a VNU csehországi érdekeltsége a piacvezető folyóirat-kiadó, a Mona. Itt, Csehországban csak női lapokat adnak ki, ugyanakkor Oroszországban a legnagyobb folyóirat-kiadó vállalat 35%-os tulajdonrészét birtokolják. A közelmúltban született döntés a romániai tevékenység megindításáról

Szabó György szerint az óvatos holland üzletfilozófia magyarázza azt, hogy csak a magyar piac hosszas mérlegelése után szereztek tulajdont hazánkban, a nemzetközi kiadók közül szinte legkésőbb. „Ez a kései bejövetel azonban szilárd alapot biztosított ahhoz, hogy a cég ma már az egyik legnagyobb lapkiadó legyen Magyarországon” – vélte az igazgató.

Rejtvényes magyar piac

Magyarországon 1992 januárjában kezdődött a VNU tevékenysége. Erasmus Press néven indult el vállalkozásuk, amely elsősorban rejtvénylapkiadással foglalkozott. Ennek az volt az elsődleges célja, hogy a cég piacot szerezzen Magyarországon, és olyan vállalatot építsen fel, amely képes lesz további portfoliók elnyerésére. E lapok középpontjában a Füles állt. Rajta kívül sorakozott kb. tíz többé-kevésbé ismert rejtvénylap, valamint a Fakanál és az Ifjúsági Magazin. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadótól vásárolták fel a sajtótermékek kiadói jogát. Miután a kiadó megszilárdította pozícióit e piaci szegmensekben, megérett a helyzet arra, hogy 1995-ben úgymond komoly lap indításába kezdjen. Ez volt a Meglepetés című női magazin. A kiadónak három évre volt szüksége ahhoz, hogy ezt az első önálló, nagy lépést megtegye.

„A prioritások tekintetében 1998-ig nem sok dolog változott. Deklaráltan a női lap kiadásban akartunk vezető szerepet betölteni” – jelentette ki Szabó György. A VNU le kívánja fedni az összes olyan piaci szegmenset a női magazinok terén, ami akár az olvasók, akár a hirdetők számára elsődlegesen fontos. 1999 januárjától az üzleti sajtócsoport (volt Figyelő Rt.) belépett a csoportba. Jövőbeni tervük az is, hogy a kiadót célzottan a legnagyobb üzleti kiadóvá fejlesszék. Így ez lett a szórakoztató lapok mellett a másik irány.

A prosperitást szemléltetve Szabó György elmondta: 1992-ben 45 munkatárssal, ma már 210 fővel dolgozik a cég. Érdekes, hogy a szervezet növekedésével nem dezintegrálódott, hanem éppen ellenkezőleg, az európai tudásanyagot sokkal könnyebben átvevő egységgé vált, mint amilyen 1992-ben volt.

A lappiac harca a tévével

A VNU normái magasak, és az egész világon azonos elvárások érvényesülnek a munkatársakkal és a termékekkel szemben. A legtöbb lapot Magyarországon a VNU adja ki, szám szerint huszonötöt, amelynek fele rejtvénymagazin. A VNU a rejtvénylap piac 55%-át fedi le. A rejtvénypiac azért rentábilis, mert ezek olvasói piacra készülő lapok. Az olvasottsági ráta kisebb, az eladott példányszám relatív magasabb, és nagyon olcsó az előállítás. „Véleményem szerint – érvelt az igazgató – a Magyarországon kiadott lapok egyáltalán nem tükrözik a közízlést. A magyar lappiac fejlődése ad hoc jellegű, éppen ezért körültekintő trend-elemzésre volna szükség. Objektív szempontok alapján úgy látom, a VNU Budapest magazinjai pozicionáltságának pontosságával relatív jobb helyzetben van a többi kiadónál. Ezt többek között azzal érjük el, hogy meglehetősen erős a piackutatási bázisunk. Négy-öt éven belül „teljes lefedettségű” lapportfoliót kívánunk létrehozni. Vagyis az olvasói és hirdetői igényeket integrálva csinálunk lapot.”

A Story magazin jó példa arra, hogy a nyomtatott és az elektronikus sajtó harmonikusan együtt tud élni. A holland know-how-t a VNU teljes mértékben integrálta a helyi piacba. Ebben a munkamódszerben nincsenek, nem is lehetnek nemzeti sajátosságok. A módszereknek meg kell egyezniük a nyugatiakkal, a bevett normáktól nem lehet eltérni.

Vertikális helyett horizontális terjeszkedés

Nem hiszünk a vertikalitásban – jelentette ki Szabó György. „Azt gondoljuk, hogy egy céget akkor lehet profi módon egy tevékenységre felállítani, ha a cégnek tiszta és viszonylag szűk a tevékenységi köre. Mi a horizontális fejlődésben hiszünk. Egyik lapot a másik után adjuk ki.”

A tulajdonosi állapotokról Szabó György úgy vélekedik, hogy a magyarországi médiatérkép korántsem végleges; itt még szerinte jelentős változásoknak lehetünk majd szemtanúi.