A JWT New York-i központja komolyan vizsgálja az ügyet

Hétfőn derült ki, hogy a világ egyik legpatinásabb ügynöksége, a J. Walter Thompson (JWT, a WPP ügynökségi csoport tagja) budapesti irodája végzi majd a magyar kormány menekült- és bevándorlóellenes kampányának külföldi, Szerbiára, Macedóniára és Görögországra kiterjedő kommunikációs feladatait nettó 800 millió forintért. 

Időközben több forrásunk is megerősítette, hogy a JWT munkatársait váratlanul érte a hír, többen morális okok miatt a felmondásukat fontolgatják az ügynökségnél. Alighanem erre reagálva még tegnap este a rivális ügynökségi csoporthoz, a Publicishez tartozó Saatchi & Saatchi a JWT irodája előtt plakátokon üzent a jelenlegi munkatársaknak, hogy akik nem vállalják a menekültellenes kampányban való részvételt, azokat szívesen látják. Időközben megkerestük a JWT New York-i központját, valamint a WPP-t is, hogy kommentálják az ügyet. Egyelőre annyit válaszoltak, hogy csak tegnap jutott tudomásukra és komolyan vizsgálják az ügyet.

@KreativMag This issue was brought to our attention today and we are actively investigating the matter.

— J. Walter Thompson (@JWT_Worldwide) September 1, 2015

 A Facebookon többen is írtak a JWT budapesti irodájának, az egyik kommentelőnek válaszoltak is. Ezt:

 

"Mindig nehéz feladat egy olyan kérdésben pártatlannak maradni, ami ilyen volumenű és felelősséggel teljes megbízást érint, mint a jelenlegi. Úgy gondoljuk, hogy egy objektív kommunikáció, ami megfelelő hangnemben szólítja meg az ország területére érkező bevándorlókat, nem tekinthető negatívnak semmi esetre sem. A helyzethez felnőve, mind morálisan, mind szakmailag azon leszünk, hogy félreérthetetlenül adjuk át a kért üzenetet, és hogy ez ne formáljon téves képet Magyarországról, és persze rólunk. 

Üdvözlettel:
JWT"

Kaszás György kreatívigazgató a Facebookon közzétett véleményében pedig megosztja a JWT kreatívigazgatójának, Faragó Tamásnak a gondolatait is, amelynek nyilvánosságra hozásához Faragó hozzájárult. Faragó ezt írta Kaszásnak:

„Ha ez a kampány egy gyereket is megóv attól, hogy összeszurkálja magát a drótkerítésen, már megérte, hogy még idejében tájékozódott arról, hogy mi várja. Európába nem erre visz az út manapság, ezt mindketten jól tudjuk, sajnos. A korpás eszmefuttatás viszont méltatlan hozzád, te ennél sokkal jobb vagy.”

 

Miért fontos, mit mond a nemzetközi központ?

A kényes kommunikációs helyzetekben, tendereknél a nagy ügynökségi hálózatok helyi irodái általában, de nyilván nem minden esetben kikérik a nemzetközi vagy régiós központi irodák véleményét, állásfoglalását, útmutatását. Ilyenkor olyan kérdéseket vitatnak meg, hogy egyáltalán mennyire lehet szoros az ügynökség kapcsolata az állammal, kormányzattal, mi az, ami erkölcsileg is igazolható helyzet, nemcsak pénzügyileg (800 millió forintról van jelen esetben szó). De a legtöbb nemzetközi hálózatnak eleve nagyon szigorú belső üzletszabályzata van, amely természetesen számos esetben csak írásban bizonyul szigorúnak, a valóság és az üzleti érdek ezt gyakran felülírja. 

Jelen pillanatban egyébként sem tudjuk, hogy a JWT milyen kampányt készít, és annak milyen üzenetei lesznek.

A JWT honlapján saját magáról azt írja, hogy a világ legismertebb kommunikációs márkája. Az ügynökség a világ egyik legrégebbi, de minden bizonnyal a legrégebb óta fenálló reklámügynöksége. Az ügynökséget J(ames) Walter Thompson alapította 1878-ban Chicagóban (a logóban szereplő 1864-es évszám arra utal, hogy Thompson az 1864-ben alakult Carlton & Smith ügynökséget felvásárolva alapította meg a JWT-t), jelenleg az Egyesült-Államok legnagyobb reklámügynöksége és a világ negyedik legnagyobb ügynökségi hálózata, 90 országban 10 ezer embert foglalkoztatnak és 1200 ügyfél reklámjait készítik. Ügyeleik közé olyan márkák tartoznak, mint a Nestlé, az Unilever, a Johnson & Johnson, a Ford, a Kellog's, a Rolex, a Shell, a HSBC bank és a Bayer gyógyszergyár. 

Volt tender

Időközben a Miniszterelnökségnél is érdeklődtünk, hogy milyen körülmények között esett a JWT-re a választás, miért nem a Nemzeti Kommunikációs Hivatal intézte a közbeszerzést, és hogy miért nem volt nyilvánosan meghirdetett közbeszerzés?

A Miniszterelnökség sajtóirodája azt válaszolta, hogy a külföldi kommunikációs megbízások eleve nem tartoznak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá, továbbá, hogy rendkívüli sürgősséggel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki az ügynökséget. 

Ezekben az esetekben a gyakorlat általában az, hogy a közbeszerzés kiírója keresi meg a potenciális érdeklődőket és az eljárásban való részvételre meghívja őket. Arról egyelőre nincsen információnk, hogy mely más ügynökségekkel tárgyalt még a kormány ebben az esetben. 

A történet itt folytatódik.