A magyar gazdaság sikertörténete lehet a kreativitás
Egy kutatás arról, hogy mekkora Magyarország kreatívipara, mik az erősségei és milyen fejlődési utak állnak a szegmens előtt.
A kreatív ágazatok mai és jövőbeni hozzájárulása Magyarország versenyképességéhez – ezzel a címmel készített kutatást 2014-ben a Hétfa Elemző Központ a Design Terminál megbízásából. A kutatás első eredményeit múlt héten, a Kreatív Budapest konferencia második részén mutatták be, erről mi is beszámoltunk.
A kutatás során interjúkra, szakértői konzultációra, a szakirodalom áttekintésére, valamint a KSH, a NAV és az NFSZ releváns adatbázisainak statisztikai elemzésére támaszkodtak. Az alábbiakban a kutatás legfontosabb eredményeit összegezzük, a teljes kutatás pedig ősszel könyv formájában jelenik majd meg.
Mi a kreatívipar?
A kutatást végzők kreatíviparként határozták meg azokat a tevékenységeket, amelyek egyidejűleg teremtenek üzleti és kulturális értéket. Arra az eredményre jutottak, hogy a magyar kreatívipar egyik részét a globális piac dominálta ágazatok (terméktervezés, technológia, grafika, divattervezés stb.) alkotják, amely ágazatok szereplői a világpiacra termelnek, itt nincs is önálló hazai piac, a magyar piac csak a világpiac egy szeglete.
A másik rész a magyar nyelvre és kulturális hagyományokra épülő kereslet által meghatározott szegmens. Itt a hazai kereslet és a közösségi megrendelések szervezik a piacokat. Ezeknek az ágazatoknak (például zene, tartalomszolgáltatás, reklám stb.) a nyelvi kötöttségek vagy a szabályozás viszonylagos védettséget adnak a globális szolgáltatókkal szemben. A legdinamikusabban növekvő kreatívipari terület 2008 és 2012 között a dizájn, vagyis a termék-, grafika- és divattervezés voltak, itt a bruttó hozzáadott érték közel háromszorosára, a vállalkozások száma pedig közel két és félszeresére nőtt.
Jobban teljesít, mint a gazdaság
Az eredmények szerint a kreatíviparban dolgozik a foglalkoztatottak 4,4 százaléka, a tevékenységük pedig Magyarország gazdasági teljesítményének 3,7 százalékát adja. Az ágazat teljesítménye majdnem ötször, exportja közel kétszer gyorsabban nő, mint a gazdaság egésze. Viszont a hazai piacra termelő szegmens – ahová a média és a reklámpiac nagy része is tartozik – szerepe 2008 és 2012 között a legtöbb érintett ágazat esetében csökkent. A globális piac dominálta szegmens viszont dinamikus növekedést tudhatott maga mögött.
A kreatívipar más országokhoz hasonlóan nálunk is a fővárosban koncentrálódik. Budapesten egyszerre meghatározók a kreatívipar technológiai képviselői és a kultúrára épülő tevékenységek, illetve adottak a nagyvárosi élet szolgáltatásai és az élhető környezet is. Ezért a kutatás készítői szerint Budapest eséllyel indul az európai nagyvárosok közötti kreatívipari pozíciókért folytatott versenyben.
Mire kell vigyázni
A kreatívipar fő erősségeként a fejlődés dinamikáját, a jó adottságokat és az erős ambíciót említi a kutatás. A szektor kihívásai ugyanakkor az ágazat belső szervezettségének hiányosságaiból és a piacokkal, finanszírozókkal való kapcsolatok kiépületlen voltából következnek. Probléma az is, hogy alacsony a hazai dizájnkereslet, a tőke és a vállalkozások találkozása nehézkes, sokszor a művész-attitűd érvényesül, azaz nincs megfelelő üzleti tudás.
Probléma, hogy a kreatívipar cégei nem kapnak megfelelő kezdeti finanszírozást. Ha önerőből eljutnak addig, hogy kockázati tőke bevonására alkalmassá váljanak, akkor van csak esélyük a pénz megszerzésére. Nagy teher számukra az adózás, mind mértékében, mind adminisztrációban, emiatt a vállalkozások több mint fele részt vesz a szürkegazdaságban is.
Lehetséges célok
A Hétfa szerint a problémák és a lehetőségek figyelembe vételével reális cél lehet, hogy a kreatívipar fejlődése a következő évtizedben meghaladja az országos növekedés dupláját és hozzájárulása a nemzeti termékhez elérje a GDP 5 százalékát, 10 év alatt pedig az ágazat foglalkoztatása 33 százalékkal, azaz 55 ezer foglalkoztatottal nőjön, az exportja megduplázódjon.
Ehhez az ágazat hátterének, üzleti környezetének és működésének javítására van szükség. Megfelelő gazdaságfejlesztési intézkedések, az üzleti környezet javítása, a növekedési korlátok oldása és intézmények – mint például kommunikációs platformok, tőkefinanszírozási kínálat – megerősítése vezethet egy jövőbeni a sikertörténethez a Hétfa szerint.
A kutatás eddigi legteljesebb összefoglalója innen tölthető le, a teljes anyag majd könyv formában ősszel érkezik.
