A magyar média kriminalizálja a romákat
Jelentősen növekedett a kriminalitás a romákról alkotott médiaképben. Ennyire negatív képat utoljára a rendszerváltás előtt mutatott a média a romákról. A témáról készült kutatást ma prezentálták.
"A médiakép nagyon erőteljesen kriminalizálódott" - fogalmazott Bernáth Gábor, a kutatás egyik vezetője, majd hozzátette, minden harmadik újságcikk arról szólt, hogy "a romák - nem az áldozati oldalon - valamilyen formában a bűnözés részesei".
Az öt hónapos kutatásban, amely 2010. november elejétől 2011. március végéig tartott, újságok (Népszabadság, Magyar Nemzet, Blikk, Vasárnapi Blikk, Új Dunántúli Napló, Észak-Magyarország), hírportálok (Origo, Index) és tévék (M1, RTL Klub, Tv2, Hír Tv) híradóit vizsgálták. A tartalomelemzésbe bevonták a televíziós képeket is. A vizsgált időszakban a tudósítások 37 százaléka érintette a bűnözést, és ennek nyolc százalékát adták azok, amelyekben nem roma volt a bűnelkövető.
A kutatás összegzése szerint számos kiemelt bűnügy bírósági tárgyalása zajlott a vizsgált időszakban, és voltak közülük, amelyekben romák voltak az áldozatok. Ezeket kiszűrve, azt állapították meg, hogy "a bűnözés tematikájának növekedése tehát elsősorban nem a roma áldozatokkal járó bűnesetek fokozott vagy nagyobb érzékenységgel történő bemutatásának következménye, hanem fordítva: a roma kriminalitás tematikájának növekedése".
Bernáth Gábor közölte, a korábbi évekhez képest romlott a helyzet, ilyen magas arányt legutóbb 1988-ban mértek.
Elmondta, kutatásuk szerint túlsúlyosak azok a híradások, amelyek a kormányzat és az önkormányzat romáknak nyújtott segítségekről számolnak be, ugyanakkor hiányoznak azok az anyagok, amelyek azt mutatnák be, hogy a cigányok tevékenyen részt vesznek az életük jobbra fordításában.
Bernáth Gábor szerint diszkriminációs esetek kiszorultak a híradásokból "a média nem találja ezt a témát", és ennek okai között említette azt is, hogy a korábban aktív jogvédő szervezetek megszűntek, vagy nagyon meggyengültek.
A szakember a képelemzések kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy kisebbségiek többször jelennek meg nem kisebbségi szerepben. A legsúlyosabbnak azt ítélte, hogy a cigány közösségről az a leggyakoribb vágókép, hogy a távolban, fényes nappal, egy tömegbe verődbe dologtalanul állnak. Nincsen más kép a cigány közösségről, ami ezeket a képeket ellensúlyozná - tette hozzá.
Négy trendet emelt ki: a kriminalizálást, az extremizálást, a bulvarizálást és a rasszizmus relativizálását.
Bernáth Gábor és Messing Vera kutatása a Partners Hungary Alapítvány és a Roma Produkciós Iroda Alapítvány együttműködésében, a Roma Sajtóközpont Egyesület közreműködésével, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló roma médiaprogramban készült.
