Jó-e a magyar site-oknak, hogy a Facebookról olvasóik érkeznek, mit hoz nekik, ha van saját oldaluk a közösségi site-on, és milyen adatokat oszt meg velük a platform üzemeltetője? – nagyjából ezeket a kérdéseket feszegették a Magyar Jogász Egylet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők a Budapesti Ügyvédi Kamara nagytermében múlt csütörtökön.

Nagyjából egy éve írtunk arról utoljára cikket, hogy átok, vagy áldás-e a Facebook a magyar tartalomszolgáltatóknak? Azt gondolnánk, hogy egy év alatt nem sok minden változik, ehhez képest Uj Péter, az Index főszerkesztője akkor még hevesen ellenezte a cikkeikhez fűzött facebookos ajánlásokat, „social plugin”-eket, azóta már nincs olyan tartalmuk, amit ne lehetne ajánlani ismerőseinknek.

Az online költések harmada globális szereplőkhöz megy

Az Ügyvédi Kamara kihangosítás nélküli nagytermében Novák Péter, az Interactive Advertising Bureau Hungary elnöke bevezetőjében arról beszélt, milyen üzleti hatása van a magyar piacon jelenlévő globális szereplőknek. Az évente összesített reklámbevételi adatokból az látható, hogy 2-3 év alatt alakult ki az a mai helyzet, hogy az online hirdetési piac nagyjából 30 százalékát külföldi, globális oldalakon költik el a hirdetők (Google, Microsoft, Facebook), ami évi 8-10 milliárd forintnak felel meg.

A (költői) kérdés az, vetette fel Weyer Balázs, az Origo volt főszerkesztője, a Főszerkesztők Fórumának szervezője, hogy a magyar tartalomszolgáltatók mit tudnak azzal kezdeni, hogy a felhasználók a gólyákhoz hasonlóan vándorolnak a divatoknak megfelelően, tudnak-e olyan gyorsan alkalmazkodni az új fehasználói szokásokhoz, hogy abból ne vesztesként kerüljenek ki?

Szigeti Péter, a Kreatív főszerkesztője elmondta, hogy olyan kisebb kiadóknak, mint amilyen a Kreatívot is kiadó Professional Publishing Hungary, a Facebook használata hatékony eszköz a forgalomnövelésre és a márkaépítésre, az olvasók jelentős része a Facebookon megosztott oldalakról érkezik. Ezzel szemben a nagyobb tartalomszolgáltatók számára továbbra sem jelentős tényező a Facebook, a Google keresési találataiból sokkal nagyobb a forgalmuk, mint a közösségi megosztásokból.

A beszélgetésen, amelyet Bodó Balázs, a BME oktatója vezetett, elhangzott: világos trend, hogy a tartalomszolgáltatói piac részben a Facebooknak is, de leginkább a 2008-óta tartó válságfolyamatoknak köszönhetően átalakul. A korábbi nagy szereplők összezsugorodnak, alig akad olyan kiadóvállalat, ahonnan ne küldtek volna el munkatársakat, ne csökkentek volna drámai módon a hirdetési bevételek és ne került volna egyre nehezebb helyzetbe a minőségi tartalom előállítása.

Facebook responsibly!

Weyer Balázs a Facebook tudatformáló-torzító erejére is felhívta a figyelmet, amit azzal ér el, hogy csupa olyan tartalommal találkozik egy felhasználó, amely vélhetően megegyezik a saját ízlésével, gondolkodásával, hiszen ismerősei posztjait látja, ezáltal belekerül egy burokba, amin kívülre nem lát, ha csak onnan tájékozódik. Az idegen emberek hírfolyamára való feliratkozás ezen némileg segít, így olyan embereket is tudunk követni, akik nem feltétlenül az ismerőseink, barátaink.

Cseh Gabriella, a Facebook kelet-közép európai szabályozási vezetője hozzászólásában elsősorban arról beszélt, hogy a Facebooknak milyen hatása van a tartalomszolgáltatók látogatottságára. Forrásként az Palo Alto-ban székelő Gigya nevű fejlesztő cég adataira hivatkozott.

Ezek szerint a Facebook plugineket használó oldalakon kétszer több oldalt néznek meg azok a felhasználók akik Facebookról érkeznek, mint azok, akik ezeket az alkalmazásokat nem használják. A kutatás szerint a plugineket használók 61 százaléka a Facebookot választja, 15 százalék a Yahoo-t, 12 a Google-t és csak 10 százalék a Twittert. Az adatok némileg csalókák, hiszen a felhasználók csak olyan belépést tudnak választani, amelyet a tartalomszolgáltató felkínál, az viszont figyelemreméltő következtetés lehet, hogy érdemes egy tartalomszolgáltatónak több lehetőséget is biztosítania, hogy több választási lehetőséget legyen a felhasználóinak.

A magyar tartalomszolgáltatókat foglalkoztató kérdések nem elszigeteltek, Cseh Gabriella elmondása szerint a világon mindenhol hasonló problémákkal néznek szembe a kiadók, ahol a Facebooknak erős a jelenléte. Állítása szerint ugyanakkor a Facebook-plugint használó európai tartalomoldalaknak egy év alatt átlagosan megduplázódott a Facebookból érkező forgalmuk.

Az egyértelmű, hogy a Facebook Insight adatait leszámítva, a platform nem nyújt más adatokat a Facebook oldalt üzemeltetőknek. Ahhoz, hogy a tartalomszolgáltatók több adathoz jussanak a felhasználókkal kapcsolatban, saját alkalmazást kell fejleszteniük – mondta el Cseh Gabriella. Több tartalomszolgáltató (Guardian, Washington Post, Mashable és mások) már alkalmazásaikon keresztül is elérhetővé tették tartalmaikat, a Guardian-nek már csaknem négymillió felhasználója van, akik a Facebookon keresztül olvassák cikkeiket.