Apró lépések

A hazai piac
A szakértők nemzetközi tendenciák alapján általában 25 százalék körülre teszik azt a kritikus penetrációs szintet, amelyre szükség van ahhoz, hogy az internetes gazdaság hatékonyan betölthesse szerepét.

A KÓD Gazdaság- és Médiakutató Intézet 2001 augusztusában és szeptemberében készült, 10 ezer háztartásra és 30 ezer főre kiterjedő lakossági adatfelvétele szerint a hazai felnőtt lakosság 18 százaléka, azaz 1,48 millió fő fér hozzá valamilyen módon az internethez, ami azt jelenti, hogy a hazai internetpenetráció mintegy 7 százalékponttal elmarad a kritikus szinttől. Bár a világhálós csatlakozások többsége még mindig munkahelyi vagy iskolai, a korábbi évekhez képest számottevően növekszik az otthoni internetelérés szerepe. Napjainkban a háztartások 7 százalékában található internetcsatlakozással ellátott számítógép, ez a telefonos lakások 9 százaléka. A becslések szerint ma 260 ezer háztartás fér hozzá a világhálóhoz.

A TGI Magyarország 2001. július-szeptemberben 4230 fő bevonásával készített felmérést, amely a 14-69 éves lakosságra nézve nem, kor, lakóhely alapján reprezentatív. Az eredmények némiképp eltérnek az előbb említettektől, a tendenciák hasonló képet mutatnak. Ezek szerint 2001 harmadik negyedévében a 14 és 69 éves lakosság 11,5 százaléka, azaz mintegy 859 ezer fő internetezett, ez némi emelkedést jelent az előző negyedévekhez képest.

A KÓD 500 vállalati döntéshozóra kiterjedő vállalati informatika és internet monitoring kutatása szerint az elmúlt években jelentős növekedés zajlott az üzleti internetszolgáltatások piacán, ahol ma már a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok 68 százalékában megtalálható a világháló. A nagyvállalati szektor gyakorlatilag telítődött, a közepes cégek 82 százaléka, a kicsik kétharmada (62 százalék) csatlakozott a netre. Összességében mintegy 21800 vállalkozásról van szó.

Az internetelőfizetések száma a tavalyi év végén körülbelül 217 ezerre volt tehető, ez 58 százalékos bővülést jelentett az 1999-es év utolsó hónapjaihoz képest. A KÓD szakértői az idei évre ennél alacsonyabb, megközelítőleg 32-33 százalékos növekedést prognosztizálnak: úgy vélik, az előfizetéssel rendelkezők száma az év végéig legfeljebb 290 ezerre nő. A kutatásokat végző szakemberek véleménye szerint e növekedés 8-10 százaléka származik majd új vállalati ügyfelek csatlakozásából.

A kutatók azt is megállapították, hogy az ISP-k internetszolgáltatásból származó árbevétele is dinamikus bővülést mutatott az elmúlt évben, mintegy másfélszeresére nőtt, az 1999-es 9-10 milliárd forintról 14-15 milliárd forintra (átlagban 54 százalékos növekedés). A legnagyobb árbevétel-növekedést (elsősorban az ügyfélszám bővülésből következően) az Axelero (MatávNet) realizálhatta az elmúlt évben – e cég piaci részesedése a bevétel alapján is a legnagyobb. A kutatók idén az internetpiac növekedési ütemének lassulására számítanak, bár a forgalomnövekményt így is 35 százalék körüli értékre teszik.

Internetelőfizetők száma a lakossági és az üzleti piacon
	Lakossági piac	Arány	Üzleti piac	Arány
PSTN dial up	187500	72%	7848	36%
ISDN dial up	54000	20%	10155	46%
Dial up összes	241500	93%	17963	82%
Bérelt vonal	0	0	3100	14%
Kábel modem	18000	7%	150	1%
DSL	500	1%	400	2%
Egyéb	0	0	200	1%
Összesen	260000	100%	21813	100%
Forrás: KÓD 30 ezer fős lakossági és 500 üzleti interjú 2001. augusztus

A magyar netpopuláció
A KÓD felmérése szerint az internet-hozzáféréssel rendelkezők 31 százaléka odahaza, 35 százaléka a munkahelyen, 25 százaléka pedig az iskolában használja az internetet, a netpopuláció 10 százaléka pedig egyéb helyeken (pl. internetkávézók, barátok, rokonok) éri el a világhálót. A TGI Magyarország adatai szerint pedig 2001 harmadik negyedévében az internetezők 37,6 százaléka a munkahelyéről, 34,2 százaléka az iskolából, 31 százaléka pedig otthonról böngészte a világhálót.

A magyar internetezők szociodemográfiai adatait illetően több kutatócég számadatai is hasonló tendenciákra utalnak. A KÓD szerint a hozzáféréssel rendelkezők aránya a férfiak között még valamivel magasabb (20 százalék), mint a nők körében (16 százalék). Az iskolai végzettség szerint szignifikáns különbségek figyelhetők meg. A diplomások 42 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, az érettségizetteknek már csak 26 százaléka, a szakmunkás-bizonyítvánnyal és nyolc osztállyal rendelkezőknek pedig csak 12 százaléka. Az életkor szerint a fiatalok vannak előnyben, a 15–24 évesek körében a legmagasabb a hozzáféréssel rendelkezők aránya (51 százalék), a 25–34 évesek körében 30 százalék, a 35–44 éveseknél 18 százalék, az ennél idősebbeknél pedig 10 százalék alatt van.

A TGI Magyarország adatai szerint 2001 harmadik negyedévében a férfiak körében valóban nagyobb volt az internetezők aránya, mint a nőknél (12,6 százalék 10,5 százalékkal szemben). A 14–17 éves korosztály közel 37 százaléka internetezett, és az életkor növekedésével fordított arányban változott az internethasználat aránya, a kutatási eredmények szerint a 40 év feletti korcsoportban már 10 százalék alatt volt. A TGI Magyarország szerint is a főiskolás/egyetemista diplomások körében a legmagasabb az internetezők aránya, lakóhely tekintetében Budapest és a megyeszékhelyek vezetik a sort (15,7, illetve 15,6 százalék), bár az egyéb városok is közel 13 százalékos eredményt produkálnak.

Internet-hozzáférés néhány társadalmi-demográfiai csoportban

Forrás: KÓD Internet alapkutatás (30 000 fő), 2001. augusztus– szeptember

Az internetpopuláció jellemzésének egyik fontos szempontja az online aktivitáshoz szükséges eszközök – számítógép, modemek – birtoklása. Az NRC Kft. a TGI Magyarországgal közösen, 70 magyar weblap bevonásával indított Visitor Lifestyle Research elnevezésű online kvantitatív életstílus felmérése szerint a hetente többször internetező hazai felhasználók közel 67 százaléka rendelkezik odahaza legalább egy számítógéppel, 9 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben vásárol gépet, 4 százalékuk azonban egyáltalán nem gondolkodik vásárláson. Az otthonukban több számítógéppel rendelkezők (13 százalék) elsősorban a 40–49 éves korosztályba tartoznak, házasságban élnek, férfiak, felsőfokú végzettségűek és általában vezető beosztásban dolgoznak egy vállalatnál. A számítógép-vásárlást elvetőkről (4 százalék) elmondható, hogy többségük a 20–29 éves korosztályba tartozó, egyedülálló nő.

Érdekes és több szempontból is fontos adat az internethasználat gyakorisága. A KÓD felmérése szerint a hozzáféréssel rendelkezők ötöde használja napi rendszerességgel a világhálót, közel 50 százalékuk heti rendszerességgel, 25 százalékuk pedig heti egyszeri alkalomnál is ritkábban. A felmérés figyelemre méltó adata, hogy a hozzáféréssel rendelkezők 15 százaléka szinte egyáltalán nem él a lehetőséggel.

A Visitor Lifestyle Research adatai szerint akik használják az internetet, többnyire meglehetősen gyakran teszik: a válaszadók közel négyötöde ugyanis legalább heti rendszerességgel böngészi a webet. A hetente többször (vagy akár naponta) netezők aránya a teljes mintán belül mintegy 55 százalék. a gyakori internetezők több mint egyharmada naponta használja a világhálót. A szakemberek azt is megállapították, hogy az internetezés gyakoriságával egyenes arányban nő az egy alkalomra jutó átlagos internetezési idő is.

Internetszolgáltatók piacrészesedése ügyfélszám szerint
	Internet szolgáltatók	Dial up előfizetők 2001	Bérelt vonali előfizetők 2001
Matávnet		46%	33%
GTS-Datanet		10%	13%
PSInet-Elender		16%	11%
Pantel-Euroweb		2%	10%
Egyéb		26%	33%
Összesen		100%	100%
Forrás: 1200 fős lakossági és 500 üzleti interjú 2001. augusztus

A kínálati oldal
A KÓD idén szeptemberben megkérdezte az ISP piac 30 vezető vállalatának döntéshozóit, hogyan látják a hazai piacot, és miként vélekednek a közeljövő fejlődési útjairól. Az interjúk tanúsága szerint a szolgáltatók többsége az utóbbi másfél éves időszakot a ,,kínos stagnálás” idejeként élte meg.

A szolgáltatók változatos módszerekkel igyekeztek úrrá lenni a nehézségeken, a felmérés azonban azt bizonyította, hogy általános trendnek tekinthető az ISP-k elmozdulása a lakossági szegmens felől a vállalati szegmens irányába, ahol rendkívül éles verseny alakult ki. A szakértők általában arra számítanak, hogy a kisebb ISP-k maradnak a lakossági szegmensben – elsősorban dial-up lehetőségeket kínálva –, míg a nagyobb szereplők a vállalati piacot célozzák meg bérelt vonali és ADSL-szolgáltatásokkal.

A kutatók állítása szerint általános vélemény volt a megkérdezettek között, hogy a nagyobb szolgáltatók egy évvel ezelőtt még futottak a piaci igények után, ma viszont már ők diktálják ezeket. Van egyfajta átrendeződés a piacon, de ez inkább a szolgáltatásstruktúrát érinti, és nincs különösebb hatása a piaci részesedések alakulására. Ez azonban a jövőben könnyen megváltozhat, hiszen az eredmények szerint jelenleg közel 100 ISP működik az országban, ám az interjúalanyok a szám csökkenését jósolták: a legtöbben azon a véleményen voltak, hogy 10-nél több ISP nem tudja túlélni a jelenlegi kiélezett versenyt.

A KÓD 2001 májusában végzett felmérése szerint jelenleg az előfizetői piac közel 5-6 százalékát teszik ki a széles sávú technológiák. Ezek közül a kábel a legelterjedtebb és a legversenyképesebb megoldás. A kutatóintézet becslése szerint jelenleg a lakosság egynegyede érdeklődik a széles sávú internet iránt.

Internetezők megoszlása lakóhely szerint (százalékban)

Forrás: TGI Magyarország

E-business
Az információs társadalom és az e-business hazai kiépítettsége gyerekcipőben jár. Bár a parlament igen jelentős törvényeket fogadott el a közelmúltban (pl. az elektronikus aláírásról), ezek piaci hatásai csak 2-3 év múlva válnak mindenki számára érzékelhetővé.

A KÓD felmérései szerint egyelőre az e-commerce sem hozta a várt eredményeket, bár a volumene egyre nő. A hazai bankok egyre-másra vezetik be a különféle internetes banki szolgáltatásokat, azonban ezekkel csak az ügyfelek töredékét sikerült elérniük. Bár az intézet adatai szerint a 10 főnél többet foglalkoztató cégek 70 százaléka rendelkezik interneteléréssel, a világháló használata általában kimerül a levelezésben és az egyszerű böngészésben. Az 500 vállalati vezetőre kiterjedő országos felmérés szerint e vállalatok 45 százaléka rendelkezik saját honlappal, ám alig 8 százalékuk tesz lehetővé internetes rendelést vagy tranzakciót a vállalati website-on. Az internet a hozzáféréssel rendelkezők körében elsősorban információszerző és kommunikációs eszköz, az egyéb összetett megoldások – vállalati portál, CRM, intranet – elterjedtsége csupán néhány százalékra tehető.

A KÓD szakemberei szerint nem várható az e-business villámgyors fellendülése, mivel a megkérdezett vezetők mindössze 8 százaléka jelezte, hogy a következő évben beruházást (honlapfejlesztés, szervervásárlás) tervez ezen a területen. Az internet stratégiai fontosságának hiányáról árulkodik az az adat is, hogy a vizsgált vállalati kör alig 3 százaléka tud felmutatni írott e-business elképzeléseket.