Az EU kész lecsapni a médiatörvényre
Az Európai Bizottság komolyan büntetheti Magyarországot, amennyiben a kormány elfogadja a médiatörvényt. De lehet, hogy előbb megvárják, hogy a kormány elképzelése működőképes-e.
Több szervezet tiltakozása után már az Európai Bizottság (EB) is komolyan foglalkozik az új médiatörvénnyel, amit a Fidesz-KDNP kormányzat valószínűleg július 22-én megszavaz. Az Origónak névtelenül nyilatkozó EB-tag szerint, ha jelenlegi formájában fogadják el a médiaszabályozásról szóló javaslatot, akkor Magyarország azt kockáztatja, hogy jogsértési eljárás indul ellene. A bizottsági forrás ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a bizottságban elfogadásáig nem tekintik lefutott ügynek a kérdést, látnak arra esélyt, hogy „jó törvény szülessen”.
Bírálatok és forgatókönyvek
Az Origo cikke szerint az EB „közelről figyeli” a magyar változásokat, de a törvény elfogadásáig nem alakíthat ki hivatalos álláspontot. Ennek ellenére nehéz elképzelni, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Újságírószövetség, illetve az Európa Parlament szocialista frakciójának bírálatai után az EB ne helyezne kilátásba szankciókat Magyarországgal szemben, ahogy jelenleg Bulgáriával szemben is teszi.
Nincsen legvalószínűbb forgatókönyv, de a testület sokszor szabad kezet ad a tagállamoknak, hogy bizonyítsák, működőképes az általuk elképzelt megoldás. Az uniós szabályok betartása felett őrködő EB jogsértési eljárást indíthat, amennyiben mégsem bizonyulna működőképesnek, vagy egyszerűen megsérti az uniós jogszabályokat. Az EB ilyenkor levelet ír a tagállam kormányának, és részletes választ kér az aggályaira. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, és a tagállam nem változtat a törvényein, akkor a bizottság az Európai Bírósághoz fordul. Ha a bíróság is megállapítja a jogsértést, a tagállamnak azonnal kötelező változtatnia a törvényén, és ha ezt nem teszi meg, akkor fix vagy időről időre befizetendő pénzbüntetést szab ki az államra.
A korlátlan szabadság vs. átláthatóbb intézményrendszer
A médiát felügyelő szervezetek átalakítása jelenleg is folyamatban van. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, Rozgonyi Krisztina június közepén jelentette be, hogy lemond elnöki tisztségéről, „a[z új] kormány megalakulásával megteremtődtek a média- és hírközlés világában tervezett intézményi, strukturális változtatások feltételei”, vagyis az akkor még csak tervezet szerint az NHH összeolvadna az Országos Rádió és Televízió Testülettel és egy médiát átfogóan szabályozó és ellenőrző csúcsszervként működne Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) néven.
Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja, aki sokak szerint a legnagyobb esélyese a csúcshatóság elnöki pozíciójának betöltésére úgy nyilatkozott korábban az origónak, hogy a médiaszabályozásban a véleménynyilvánítás korlátlan szabadságának biztosítása felé tolódott el a hangsúly az utóbbi időben a „közösség tájékozódáshoz fűződő jogával” szemben. Az elnök-aspiráns szerint a mainál világosabb, átláthatóbb intézményrendszerre van szükség.
