Az új kommunikációs technika feltételrendszere
Médiatrendek a számok tükrében
Az adatok a Szonda Ipsos/GfK Hungária közös médiahasználati adatfelvételéből származnak, és az 1998. II–III. negyedévi állapotot tükrözik. Az adatfelvétel a 15 éves és annál idősebb népességet reprezentálja. A mintanagyság a vizsgált félévben 10 290 fő.
Amint az a társadalmi rétegek sajátosságából is következik, a területi, beépítettségi viszonyok következtében a városiasabb településekre és lakókörnyezetekre jellemzőbb a televíziós kábelezettség. Azt, hogy azok közül kik élnek a lehetőséggel, akiknek a kábelrendszer kiépítettsége folytán módjuk van az igénybevételre, több tényező határozza meg (anyagi helyzet, családszerkezet, érdeklődés, a tévénézésre fordítható szabadidő mennyisége stb.). Mindenesetre az elmúlt év tavaszán-nyarán a vizsgált népesség közel felének (45%) háztartásában volt bevezetve kábeltévé. A városok különböző típusaiban élők között jóval kisebbek az eltérések a tévékábelezettség elterjedtségében, mint a városok és a községek között.
Más megközelítésből – amint az várható – az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő a tévékábellel rendelkezés aránya. Míg azok körében, akik a 8 osztályt sem járták ki, egynegyednyit tesz ki, a diplomásoknak közel kétharmada él kábeltévés háztartásban. Az életkort illetően azt tapasztaljuk, hogy ebből a szempontból kevésbé jelentős tényező az előzőeknél, mindössze az tűnik ki, hogy a legidősebb korcsoportok esetében szignifikánsan alacsonyabb az ellátottság.
A vizsgált népesség közel egytizede (9%), közel háromnegyed millió ember háztartásában találunk egyszerre kábelezettséget és személyi számítógépet is.
Személyi számítógéppel a vizsgált korú népesség 16%-a (kb. egymillió háromszázezer ember) rendelkezik otthon. A gépek minőségi paramétereiről nincsenek információink (azt mindenesetre tudjuk, hogy 450 000–500 000 ember tervezte, hogy beszerez vagy cserél számítógépet). Azonban a PC-vel rendelkezők viszonylag jelentős száma és a tény, hogy akár munkavégzés, akár hobbi okán hozzászoktak (hozzászoknak) a géphez, valószínűsíti a hosszú távú birtoklást, a cserét vagy bővítést.
A települési lejtőn lefelé haladva csökken a PC-vel rendelkezők aránya, az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan nő; meredeken megugrik az érettségizettek között, a diplomások esetében az affinitás már több mint két és félszeres.
A vizsgált népesség közel egytizede (9%), közel háromnegyed millió ember háztartásában találunk egyszerre kábelezettséget és személyi számítógépet is. A nagyvárosiak (budapestiek és megyeszékhelyen élők) arányaikban hasonlóak (15–15%), az egyéb városokban élők az átlagos arányban fordulnak elő, míg a falvakban élők közül csak minden harmincadik emberre jellemző ez.
A legszorosabb összefüggés természetesen az iskolai végzettség alapján mutatkozik. Az alacsonyan képzettek körében elvétve (2–5%-os arányban) található meg együttesen a két eszköz. A középfokú végzettségűeknek 15, a diplomásoknak 27%-a viszont el van látva mindkettővel.
