Vígh Gábor cikkei

A köztéri reklámozás történetének talán legnehezebb évét zárta. A cégeket lekötötte a más médiumokkal és az egymással vívott gyilkos konkurenciaharc. Elsősorban a kereskedelmi tévék árversenyével magyarázható a köztér tavalyi piacvesztése. A recesszió pedig még inkább arra ösztökélte a köztéren érdekelt társaságok vezetőit, hogy a mennyiségi szempontok helyett a minőségi fejlesztésekre koncentráljanak. Erre az évre a felületek jobb kihasználtságát és a tavalyinál nagyobb árbevételt várnak.

Kozmetikázott hirdetések
Kivethetnek-e rendőrök a médiára egymillió forintos bírságot pusztán azért, mert a hirdetésben közölt telefonszámon egy bordély recepciósa jelentkezik be? Úgy látszik, igen. Ebből viszont az is következhet, hogy elvileg a lapkiadóknak ezentúl ellenőrizniük kellene, hogy a hirdető valójában mit is árul.

A Philips Magyarország Kft. elnök-vezérigazgatója, Willem J. van der Vegt kapta „Az Év Vállalkozója” díjat. Irányításával a holland konszern magyarországi cégcsoportja öt év alatt mára mintegy 9 ezer főt foglalkoztató, 15 különböző érdekeltséget magában foglaló vállalatcsoporttá nőtte ki magát. „Ekkora cég kizárólag akkor működhet jól, ha részévé válik a társadalomnak” – hangsúlyozta a Kreatívnak adott interjújában Willem J. van der Vegt.

A frekvenciapályázatok lezárultát követően az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) alig kötött szerződést a helyi rádiókkal, máris nagy piaci nyomás nehezedik a testületre. Több, a fővárosban nyertes rádió vidéki adókkal hálózatba szerveződve kívánja bővíteni lefedettségét. Ám a Danubius és a Sláger Rádió tulajdonosainak egyelőre nem kell újabb fronton megnyitott piaci versenytől tartaniuk. Az ORTT a kialakult magyar rádiós piac alapvető átstrukturálódását hosszabb távú folyamatként képzeli el.

A kiadók bőkezűen osztogatják ingyenes példányként lapjaikat, ha azok megfelelő politikai-gazdasági környezetben találnak olvasóra. Nem véletlen, hogy az Országgyűlés egy-egy ülésnapján a képviselők roskadásig telt asztalokról válogathatnak a megyei és országos napilapok és magazinok között. Emellett a kiadók egy része presztízskérdésnek tekinti, hogy lapja felkerüljön a Malév járataira. A MÁV közel sem ennyire népszerű: az Intercity járatokon mindössze háromféle újsággal találkozhatunk.

A „Budapesti lap” idén januárban jelent meg először. A havi lapot a „Párbeszéd Budapestért Alapítvány” adja ki, amelyet baloldali önkormányzati képviselők alapítottak öt évvel ezelőtt.

Mindazoknak, akik kíváncsiak arra, hogy idén mekkora és milyen mértékű az agrárgazdaság állami támogatása mondjuk a szőlőültetvények felújításától a vágósertés minőségi termelésének intervenciójáig.

Két éve még a kemény vízzel is használható mosószer számított a legnagyobb marketingötletnek, ma a gyártók az élénkebb illatot és a megnövelt mosóhatást hirdetik. A mosópor-márkamenedzselés titkairól beszélgettünk Váradi Józseffel, a Procter & Gamble customer marketing menedzserével.

Adóbevallásában a magyar állampolgárnak nyilatkoznia kell arról is, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket; talán hatékonyabban szeretnék behajtani a megemelt üzembentartási díjat (!). Jelentősen drágultak a kábel programcsomag-tarifák is. A kábeltársaságok műszaki fejlesztéseit jórészt a fogyasztók finanszírozzák, miközben a konfliktusok többsége a Gazdasági Versenyhivatal szintjére tolódik.

Január elsejétől a napi 18 órás műsoridő felében szinkronizált filmeket sugároz a kábeltelevíziókon látható National Geographic Channel, immár 630 ezer háztartásban. A teljes 18 órás műsoridejében magyarul szóló Spektrum TV 900 ezer, míg a főleg angol nyelvű Animal Planet és a Discovery Channel 600 ezer háztartásban nézhető.

Márciustól országszerte szólnak az új helyi rádiók. A nyertesek vélhetően lapzártánk után megkötötték a Hírközlési Főfelügyelettel és az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) a hét évre szóló koncessziós szerződést, és ezt követően elindították 24 órás adásukat. Ezúttal a reklámügynökségek szakembereit kérdeztük az átalakult rádiópiacról.

A keresztrejtvények a hazai sajtópiac egyik legérdekesebb részét képezik. A népesség mintegy fele havonta legalább egyszer rejtvényt fejt. Több mint 70 rejtvényújság közül válogathatunk, emellett szinte mindegyik sajtótermékben találunk szellemi játékokat.

Hirdetése eltűnik a reklámok szürke tengerében? Jól ismert márkájukhoz illő, kellően feltűnő megjelenést keresnek? Valami különlegeset, extravagánsat? Nos megkaphatják: béreljenek az autópálya mellett gigantikus óriásplakátot, festessenek ki hiányos vakolatú belvárosi tűzfalat, rakassanak egy lakótelepi épületre további két szint magasságú táblát, feszítessék ki műanyag vitorlaposzterüket, vagy köztéri fényszoborként formáztassák meg terméküket.

Alábbi összeállításunkban a Szonda Ipsos Közvélemény- és Piackutató Kft. segítségével azt vizsgáljuk meg, hogy az elektronikus média, ezen belül is a televíziózás technikai fejlődését hogyan tudja követni maga a célcsoport, vagyis a televíziózók, ezen belül is a kábeltelevíziózók köre. Ezen a területen azonban jelentős szempont lehet a nézők számítástechnikai parkjának felkészültsége is, hiszen a korszerűsítés jegyében az Internet és a kábeltelevíziók kommunikációs csatornája sok helyütt már egy és ugyanaz. Ezért a Szonda Ipsos felmérései nyomán rendelkezésünkre álló adatok közül az új kommunikációs technikák felhasználása, illetve az üzleti kommunikáció bizonyos területei szempontjából vizsgálunk meg néhányat.

Március végével lezárultak az év eleji szokásos banki image-hirdetések. A pénzintézetek célja egyértelmű volt: az adóbevallások előtt növeljék népszerűségüket, hogy a szolgáltatásaik kelendőek legyenek. Áprilistól következnek a banki termékhirdetések. Különösen éles piaci versenyre számíthatunk a lakossági piacon.

Fodor István, az Ericsson Távközlési Rt. vezérigazgatója nyerte el az Év Menedzsere ’98 díjat. Lepsényi István, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke elmondta: a díj odaítéléséről döntő zsűri kiemelten vizsgálta, hogy a jelölt milyen módon járult hozzá az általa irányított gazdálkodó szervezet működéséhez. Figyelembe vették vezetői képességeit és emberi tulajdonságait is. Lepsényi Istvánnal beszélgettünk.

Az építkezési, illetve térelválasztó palánk olyan hirdetéshordozó, amelynek alkalmazása egyaránt érdeke a helyi önkormányzatoknak, a kivitelezőknek és a köztéri reklámcégeknek. A szakemberek szerint jelenleg több mint ezer óriásplakátot használnak Magyarországon a készülő bevásárlóközpontok, irodaházak építkezési palánkjaként, vagy a célból, hogy a forgalmas útvonal melletti üres telkeket eltakarják.

Az országos kereskedelmi televíziók kezdeményezésére egyre jobban globalizálódik a hazai médiapiac. Az RTL Klub és a tv2 szorosabbra fűzte kapcsolatát a vezető kereskedelmi rádiókkal és a bulvárlapokkal. Az együttműködés a jelek szerint mindegyik médium számára gyümölcsöző.

A tervek szerint jövő tavasszal már öt különböző férfi életmódmagazin közül válogathatunk. A tavaly nyáron indított Max, az idén októberben debütált QG, a novembertől kapható CKM után januárban várható, hogy újra megjelenik a magyar nyelvű Playboy, márciusban pedig a Mister magazin. Kínálatban így nem lesz hiány: a lapok között csemegézhetnek az olvasók és a hirdetők egyaránt.

A Pesti Est az Open ingyenes heti programmagazin megjelenésével minden eddiginél keményebb ellenfélre akadt. A Peti Est és az Open kiadói elszántak, ádáz konkurenciaharcra számítanak. Közben elindult a mozifilmekre koncentráló Free Guide is, és immár túl az első félévén a Metropolisz műsorfüzet.

A kávézókban, éttermekben, sörözőkben, pizzériákban, mozikban elhelyezett mintegy ezer ingyenes reklám-képeslap (freecard) állvány, tízezer rekeszéből, hetente átlagosan 4-500 ezer darab (havi 1,5-2 millió!) lapot vesznek el a fiatal, 18-30 év közötti vendégek. A közép- és nyugat európai tapasztalatok azt mutatják, hogy míg más média kedveltsége csökken, a reklám-képeslapokat a célcsoport egyre jobban szereti. A hazai freecards piacon két cég, a Boomerang és a Gondolap versenyez a hirdetők és a fogyasztók kegyeiért.

A PricewaterhouseCoopers (PWC), a világ legnagyobb könyvvizsgáló és tanácsadó cége új sajtóimage kampányba kezdett, amely a visszafogottnak, konzervatívnak tartott szakma marketingjében sajátos, élénk színt hozott. A mamutcég idén alakult meg a Coopers & Lybrand (C&L) és a Price Waterhouse (PW) fúziójával. Az egyesülés – az ügyfeleket és a szélesebb közvéleményt célzó külső image kampány mellett – szorgos belső marketing munkát is igényelt, mivel a két cég munkatársai korábban a piacon egymás vetélytársai voltak, ezért fel kellett oldani az üzleti titkolózás és gyanakvás légkörét. A fúzióról és a PWC új marketingstratégiájáról Hajdu László marketing- és kommunikációs igazgatóval és Simárdi Tamás sajtófőnökkel beszélgettünk.