Egy, kettő, három, négy

Januártól komollyá vált a helyzet a sportcsatornák piacán. Eddig három magyar nyelvű sportadó létezett: a Sport1, a Sport2 és az Eurosport. Ezek egymástól könnyen megkülönböztethetőek voltak: az Eurosport közvetítette azokat a sportágakat, amelyeknek a jogait nem adják el különböző országoknak – például a kerékpáros körversenyeket vagy a nagy tenisztornákat –, aki pedig rangos focimeccseket akart látni, annak a Sport1-re vagy a Sport2-re kellett kapcsolnia.

Január 2-án azonban az RTL Klub kisebbségi tulajdonosa, az IKO Kábeltévé elindította a Sport Klubot, amely kétségtelenül legnagyobb versenytársa, a Sport1, illetve a Sport2 babérjaira tör. Erre utal legalábbis, hogy a beharangozó szerint az új csatorna nagyjából ugyanazt tudja majd kínálni nézőinek, mint a kettő közül a nagyobb testvérnek számító Sport1 közvetítheti majd például az Arsenal és a Liverpool meccseit. A másik nagy ígéret, hogy az új adó műsorán láthatóak lesznek a futball-világbajnokság (vb) mérkőzései is.

A Sport1 vezetése szerint a Sport Klub által beharangozott tartalmakban számos csúsztatás van: a nemzetközi meccseket sokszor csak 24 vagy 36 órával a mérkőzés után sugározzák majd, és kizárt, hogy a vb mind a 64 mérkőzését leadhatnák élőben. Kökény Tamás, az IKO ügyvezetője ezt magánvéleménynek tekinti, hiszen „a Sport1 nem ismeri a szerződés tartalmát”.

Ennek ellenére kérdés, hogy a Sport1 meg tudja-e tartani a vezető pozícióját akkor is, ha az RTL Klub saját felületein is erőteljesen támogatni kezdi a Sport Klubot?

Pénzről van szó
A helyzet január végén még nem volt kiélezett. A Sport Klub az év első hónapjaiban 650 ezer háztartásba jut el, ami nem túl sok ahhoz képest, hogy a Sport1-et egymillió 600 ezer, a Sport2-t pedig egymillió család nézheti. Legfeljebb akkor fordulhat a kocka, ha az új csatorna lényegesen növelni tudja a nézőszámát, ami egyelőre nem megy zökkenőmentesen.

A Sport Klub az elosztók közül már megállapodott a Matáv kábellel, a Fibernettel, az Antenna Mikróval, az Egyesült Magyar Kábeltelevízióval és több kisebb szolgáltatóval is, de a legnagyobbal, a mintegy egymillió háztartásba eljutó UPC-vel lapzártánk idejéig még nem sikerült szerződést kötnie.

Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója szerint ennek egyik oka, hogy az új csatorna akkor bukkant fel, amikor már elvégezték előfizetői felméréseiket, összeállították 2006-os kínálatukat, és a változtatásokat be is jelentették a hatóságoknak és a nézőknek. „A Sport Klub elég szerencsétlen időpontot választott az indulásra, hiszen a többiekkel legkésőbb szeptemberben megkezdtük a tárgyalásokat. A másik ok az, hogy a műsorról a mai napig nem kaptunk hiteles és teljes körű tájékoztatást. Általában akkor veszünk be egy új csatornát a csomagunkba, ha új tematikával jelentkezik, a Sport Klub esetében viszont erről nincs szó” – magyarázta a UPC kommunikációs igazgatója. „A UPC-t mindjárt induláskor megkerestük, és azóta folyamatosak a tárgyalásaink” – reagált erre Kökény Tamás.

Hogy miért kell ilyen szigorúnak lenniük az elosztóknak, Rajkai László, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke világítja meg: az analóg rendszerben már nem növelhető a kábelelosztók kapacitása, tehát ha egy adót beillesztenek a kínálatba, akkor előtte egy másikat ki kell venni. „Ezt a lépést csak akkor teszszük meg, ha biztosak vagyunk abban, hogy a korábbinál jobb tartalmat tudunk adni a nézőinknek” – tette hozzá Szűcs László.

A UPC-s hajó tehát látszólag elment: a csomagokat – éppen a gyakori változtatások miatt panaszkodó nézők kérését teljesítve – évente egyszer módosítják. Létezik azonban egy kiskapu: ha „fontos előfizetői érdekek” azt kívánják, akkor az elosztó felülvizsgálhatja korábbi döntését, és a csatorna műsora mégis bekerülhet a csomagjába. „Elképzelhető ez a lépés, ha például kiderül, hogy kizárólag a Sport Klub sugározza a futball-vb legfontosabb és legérdekesebb mérkőzéseinek többségét, hiszen ez sok embert érdekel” – mondta Szűcs László.

Ügynökségi szemmel
A kábelcsatornák bevételeik meghatározó részét a kábelelosztótól kapják, a rangsorban a második helyen a szponzoráció áll, a harmadikon helyen pedig a szpotértékesítés. Adat csak az utóbbiról áll rendelkezésre: a Sport1 reklámbevétele a TNS Media Intelligence kutatóintézet listaáras adatai szerint 2004-ben valamivel több mint 1 milliárd forint volt, ami 2005-ben körülbelül a kétszeresére nőtt – igen dinamikus szegmensről van tehát szó. Horvát János, a Sport1 elnöke elmondta, hogy a csatornánál a szpotértékesítés és a szponzoráció bevétele együtt mintegy 600 millió forint. Ennek 70 százaléka a szponzorációból származott.

A szponzoráció és a szpotértékesítés esetében a médiaügynökségeket kell meggyőzni arról, hogy érdemes számolni a Sport Klubbal. Számukra legfontosabb a nézettség, még akkor is, ha tisztában vannak az AGB kutatóintézet mérésének a korlátaival. Bognár Tamás, a PanMediaWestern médiaügynökség ügyvezető igazgatója hozzátette: fontos, hogy a nézettség legalább bizonyos műsorok környezetében stabilan ugyanakkora legyen, mert csak így lehet vele tervezni.

A kábeltelevíziók általában csak kiegészítő elemként jelennek meg a médiamixekben, de a Sport1-en az Aegis Media médiaügynökség is helyez el például hirdetéseket, mert a csatornát bizonyos célcsoportok és termékek esetében kifejezetten hatékony médiumnak tartják. Statev Melinda, az Aegis Media tévés tervezője és vásárlója elmondta, hogy éppen ezért kíváncsian várják a Sport Klub első adatait.

A sport mint tematika gyakran kötődik a sörmárkákhoz, ezért megkerestük a Borsodi Sörgyárat is. Fehér Imre kommunikációs igazgató lehetségesnek tartotta, hogy támogassanak egy műsort az új csatornán. „A sörgyár a Borsodi Ligát és a jégkorongbajnokságot szponzorálja. Akkor kezdenénk műsorszponzorációban gondolkodni, ha lennének ehhez a két területhez kapcsolódó műsorok” – magyarázta Fehér Imre. Erre elvileg van is lehetőség, hiszen a bajnoki és a válogatott meccsek közvetítésének joga az RTL Klubé. Az alacsony nézettség Fehér Imre szerint nem probléma, hanem árcsökkentő tényező. A szempontok között ott van a csatorna imázsa is, bár ez a Borsodi kommunikációs igazgatója szerint eleve lecsapódik a nézettségben, másrészt a Borsodi számára ma nincs vállalhatatlan sportcsatorna Magyarországon.

Hely a tetőn
„Akárhányan elférnek a piacon” – mondta Horvát János. – „Ha egy csatorna más típusú tartalmat nyújt, és elég nézőt talál ehhez, több adó számára is van hely.” A Sport1 elnökének véleménye elég optimista tehát – de Bognár Tamás nem tartja valószínűnek, hogy három sportcsatorna tartósan meg tudna élni a magyar piacon, bár Csehországban éppen ennyien vannak, míg Romániában és Szerbiában két-két sportcsatorna működik.

A magas színvonalú sport olyan tartalom, amely sok „értékes” nézőt vonz. Adatok egyelőre csak a Sport1-ről állnak rendelkezésre; a csatorna a sportközvetítésekkel öt-hatszázalékos részesedést ér el a 18-49 éves, magas jövedelmű férfiak kategóriájában, és ezzel bármely más kábeltévé bármely más műsorát megelőzi. A százezres nézőszám átlagosnak tekinthető, kiugró sporteseményeknél pedig ez három-négyszázezer is lehet. Az AGB felmérései szerint a nézők között egyre több a nő” – mondta Horvát János.

„A valódi kérdés most nem az, elfér-e egy újabb sporttévé a piacon, hanem az, hogy az egyik adó milyen helyzetbe tudja hozni, és mire tudja rávenni a másikat: arra, hogy békét kössön vele, vagy arra, hogy lépjen ki a piacról” – értékelte a helyzetet Horvát János. – „Most nem ellenfél a Sport Klub, de nem tudni, mi lesz négy-öt év múlva” – tette hozzá.

A jövőt tehát egyelőre homály fedi. Arról, hogy milyen évet zárt tavaly a Sport1 és a Sport2, az elnök diplomatikusan nyilatkozott: öt-hét év kell ahhoz, hogy pénz kezdjen termelődni egy kábelcsatornánál. A Sport1 most ötéves, a Sport2 most múlt egyéves, és a tulajdonosok elégedettek az elért eredményekkel, a Sport2 esetében azzal, hogy elfogadottá vált a márkanév. Kökény Tamás szerint a Sport Klub öt év múlva válik nyereségessé.

Bár a Sport1 és a Sport2 több mint 400 ezer háztartást ér el, fogható Szlovákiában és Csehországban is, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az újonc Sport Klub megszerezte a sugárzási jogot Szerbiára és Horvátországra, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben 1,6 millió embert ér majd el. Ha pedig már megvetették a lábukat valahol, vagy bekerültek egy elosztó csomagjába, akkor sok minden történhet.