Egyre több az illegális építési reklámháló
Egyre több az illegális építési reklámháló Budapesten. A szakmai szervezetek szerint hamarosan szigorú ellenőrzés várható. Még nem tudni, hogy kényszerbontás vagy a reklám jogszerűtlenségének jelzése, és ezzel a reklámozott márka stigmatizálása történik-e?
Egyre több az építési hálón elhelyezett reklám. Nem véletlenül: ez a médium jó a reklámozott márkának, jó az építkezőnek, mert nemcsak hozzájárulást jelent az építési költségekhez, és a járókelőknek is, hiszen sokkal szebb egy színes reklám, mint a szürke poros üres háló.
Az óriási épülethálók egy része azonban illegális. Szelei Szilárd a JCDecaux Hungary társ-vezérigazgatója és az Önszabályozó Reklámtestület közösen tenni akarnak az egyre súlyosbodó káosz ellen, ezért összefoglalták, mi a helyzet az épülethálós médiumokkal.
Szerintük sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az építési reklámhálók tekintetében a helyi (kerületi) önkormányzatok, illetve ott, ahol a főváros a tulajdonos, maga a Fővárosi Önkormányzat az általános reklámberendezésekhez képest rendeletükben speciális követelményeket állapítanak meg. Ha valaki nem tartja be ezeket az előírásokat – ideértve többek között a szükséges engedélyek hiányát, valamint az engedélyektől eltérő kihelyezést is -, úgy a reklámkihelyezés jogellenesnek minősül. A jogellenes kihelyezés következményeit a vonatkozó rendeletek egyértelműen rögzítik.
Miből látszik, hogy egy háló illegális?
„A szabályokat ismerők számára sok reklámról már első pillantásra kiderül, hogy melyik nem rendelkezik engedéllyel, ugyanis csak építési hálóra lehetne ilyen reklámot kihelyezni" - kezdi a probléma ismertetését Szelei Szilárd a JCDecaux Hungary társ-vezérigazgatója, és hozzátette: ahol nincs építkezés, csak a kifeszített reklámháló látható, ott bizony erős a gyanú, hogy valami nem stimmel.
Egyes szabálytalanságok azonban nem ismerhetőek fel egyből, hanem kizárólag a vonatkozó önkormányzati, hatósági követelmények ismeretében válnak egyértelművé. Emellett gyakran tapasztalható, hogy a reklám felületéül szolgáló állványzatot nem az előírásoknak megfelelő módon építik fel, vagy maga a reklám olyan helyre kerül , ahol az önkormányzati rendelet egyértelműen tiltja azt.
A reklámok kihelyezéséhez ráadásul nem elegendő, ha a közterület-használati engedély áll a médiacég rendelkezésére, ugyanis – mint azt a vonatkozó közterület-használati rendeletek is rögzítik – önmagában a közterület használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti, stb.) hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzését, bejelentések megtételét.
E körben is kiemelendőek az önkormányzatok településképi előírásai, melyek be nem tartása, így például a településképi bejelentés elmulasztása ugyancsak bírsághoz, illetve a reklám eltávolításához vezethet. Ezen követelmények ráadásul nem csak a közterületinek minősülő elhelyezések, hanem a magánterületen lévő táblák tekintetében is kötelező erővel bírnak.
"Úgy tűnik, hogy az ilyen reklámok mennyisége már oly mértékben szemet szúrt az önkormányzatnak, hogy szigorúbb ellenőrzés várható" – hívta fel a figyelmet Szelei Szilárd a JCDecaux Hungary társ-vezérigazgatója.
"Emlékszem, hogy néhány éve az engedély nélkül telepített táblákat az ingatlan tulajdonosa felülragasztotta – „jogszerűtlenül elhelyezett reklám” – felirattal. Mindegy tehát, hogy hol kerül a porszem a gépezetbe, vagyis hogy kerülhetnek ki az ilyen reklámok, a helyi építési hatóságok – helyi önkormányzat - engedélye nélkül, de mindenképpen a reklámozott márkára vetne rossz fényt egy ilyen felirat. Ezért feltétlenül fontos, hogy a márkatulajdonos kérje be az engedélyt még a reklám kihelyezése előtt" – figyelmeztet Fazekas Ildikó az ÖRT főtitkára.
"Mindent elkövetünk, hogy a jogszerűen kihelyezett óriásreklámok kihelyezési lehetősége megmaradjon, mert meggyőződésünk, hogy ez valóban egy mindenki számára kiváló lehetőség. Sok szép ház és így a város köszönheti a felújítás lehetőségét a reklámnak, arról nem is beszélve, hogy az építési háló egyedi, kreatív megfogalmazást tesz lehetővé, amit mindenki szeret, a reklámozó és a fogyasztó is" – tette hozzá Szelei Szilárd.
Mi történik az illegális épülethálókkal?
Az első lépés az, hogy az illetékes hatóság felszólítására - az általa szabott határidőn belül - a jogellenesen kihelyezett reklámberendezést el kell bontani és az eredeti állapotot helyre kell állítani, amennyiben pedig ez nem történik meg, úgy a hatóság jogosult a bontást és a helyreállítást- természetesen a kötelezettségszegő költségére maga, vagy az általa megbízott társaság útján elvégezni.
A fentiek mellett még bírság kiszabására is sor kerülhet, amely a jogellenesség időtartama és súlya szerint akár az egyébként irányadó közterület-használati díjtétel tízszerese is lehet.
Sajnos az építési reklámhálók mennyiségi növekedése a jogszerűtlenül - a megfelelő engedélyek nélkül - kihelyezett reklámok elszaporodását is eredményezte, amely magukra a reklámozókra is hatással lehet. Mindamellett, hogy ha a hatóság megállapítja, hogy a kihelyezés jogellenes volt és eltávolítják a hirdetést, az esetleges negatív sajtóvisszhang is rombolhatja a reklámozó üzleti jó hírét.
