Elhalasztva a rádiók országos hálózatba szerveződése

Rádió 1 – akár holnap

indulnának

„Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Rádió 1 fejrádióként hálózatot alakítson ki, hogy a hirdetők felé nagyobb ellátottságot tudjunk biztosítani. Ugyanakkor a helyi rádióknak is érdeke a hálózatba szerveződés, mivel ily módon csökken üzemeltetési költségük, és javulhat műsoruk minősége. Az ok: a fejrádió országos színvonalat tud nyújtani, közismertebb embereket képes megfizetni, segítséget nyújt a technikai fejlődés területén, és javul a vidéki társrádió promóciós megjelenése” – hangsúlyozta Márton Dávid, a Rádió 1 ügyvezető igazgatója.

Európában a hálózatos rádiózás egyébként a 80-as évek közepén indult el. Magyarországot kikerülte ez a folyamat, de a szomszédos országokban, így Csehországban, Szlovéniában, Romániában és Ukrajnában már létezik.

Márton Dávid egyelőre az üzleti titoktartás miatt nem kívánt információt adni arról, hogy mikor, mennyi rádió bevonásával tudnának elindulni, de hozzátette: az indulásnak elsősorban jogi akadályai vannak. Több vidéki rádió is szeretne a hálózathoz csatlakozni, mivel a helyi piacból nehezen tudják fenntartani magukat. A piac szűk, különösen olyan rádiók esetében, ahol helyben már van egy piacvezető konkurens adó.

A Sztár Rádió

programhálózatot akar

Takács István, a Sztár Rádió ügyvezető igazgatója úgy látja: a rádiók hálózatosodásánál kétféle törekvés bontakozik ki: a program-, illetve az értékesítési hálózat kialakítása. A programhálózat kialakítása azt jelenti, hogy az adók műsorát homogenizálják, azaz egységes programot sugároznak valamennyi hálózati adónál. A médiatörvény ugyanakkor előírja, hogy a helyi rádióknak naponta minimum négyórás saját készítésű műsort is adniuk kell. Arról azonban nem rendelkezik, hogy ezt az adást mikor kell sugározni. Ez az „erőteljes” helyi információszolgáltatás így elvileg lehetne akár éjfél és hajnali négy óra között is.

A másik változat: az értékesítési hálózat kialakításakor az egyes rádiók saját helyi programjukat adják, viszont a reklámok azonosak, és azokat ugyanabban az időpontban sugározzák.

„A Sztár Rádió a programhálózat irányába szeretne elmozdulni. Érdekeltek vagyunk a programhálózat kialakításában nem vásárlás, hanem a kooperáció útján. A vidéki értékes rádiók nem eladók vagy nagyon magas áron. Akik ma vásárolnak, inkább a kevésbé értékes rádiókat veszik meg, abban bíznak, hogy eljön majd az ő idejük is” – közölte Takács István.

Véleménye szerint ahhoz, hogy országos rádióhálózat jöjjön létre, a fejrádiónak feltétlenül budapestinek kell lenni, továbbá a megyeszékhelyek 60 százalékában és kisebb mértékben az üdülőterületeken is élniük kell. A most rendelkezésre álló frekvenciák alapján – elképzelése szerint – két, esetleg három új, országos rádió hálózat szerveződhetne. Azt már más kérdésnek tartotta, hogy Magyarországon ez üzletileg mennyire lenne kifizetődő.

Elméletileg elképzelhetőnek vélte, hogy egy helyi rádió non-exluzív szerződésekkel több hálózat tagja is legyen; ráadásul a vidéki rádiók sokkal több önálló bevételhez juthatnak, mivel a hálózati reklámokon kívül a helyi reklámozóktól is annyi hirdetést akvirálhatnak, amenynyit tudnak. Így piaci értékük megnövekedik.

A helyi rádióknak ezért nincs dilemmája abból a szempontból, hogy részt vegyenek-e egy hálózati rádióban. A gondot inkább az jelenti számukra, hogy melyik rádióhoz csatlakozzanak – vélte Takács István, aki szerint nyár végén, ősszel felpörögnek majd az események, komoly hálózati törekvések várhatók.

Juventus – első a szerződés

Lapzártánk után, március 22-én írták alá a Juventus Rádió 89,5 frekvenciára szóló hétéves frekvencia engedélyét. Még az aláírás előtt a Kreatívnak nyilatkozott Vadász Gaszton, a Juventus Rádió kereskedelmi igazgatója. Úgy vélte, pillanatnyilag számukra az aláírás a legfontosabb, jelenleg nincsenek hálózatalakítással kapcsolatos terveik, ugyanakkor hozzátette: remélik, hogy a médiatörvény által biztosított lehetőségeket a jövőben kihasználhatják.

A győri BMC Rádió és a veszprémi Radió Jam az átlagnál jobban prosperáló helyi rádiók sorába tartozik. A Radio Jam társaság három rádióadót működtet: Ajka, Veszprém és Balatonfüred városokban és körzetükben. „Célunk egy regionális helyi rádióhálózat kiépítése. Hamarosan kérvényezni fogjuk az ORTT-nél, hogy vegyék hálózati műsorszolgáltatásba a három rádióadót. Hogy kérésünket megtagadhatják-e? Nos, tudomásunk szerint még senki nem terjesztett be hálózatos kérelmet a testülethez. Nekünk elemi érdekünk, mivel hálózatként növelnénk a műsorunk gazdasági versenyképességét” – hangsúlyozta Mészáros Zoltán, a Radio Jam ügyvezető igazgatója. „Sajnos nincs szabad frekvencia a környékünkön, remény sincs rá, hogy ilyet valaha is kiírjanak. Csorna, Mosonmagyaróvár és Pápa városoknál egyszerűen nem létezik frekvencia. Így egyelőre nem tudunk regionális irányba elmozdulni” – mondta Ring Ferenc, a BMC Rádió ügyvezető igazgatója.

Egyébként hallott már a Rádió 1 kezdeményezéséről, de véleménye szerint a helyi hallgatótól független, fővárosból sugárzott műsor nem jelent igazi konkurenciát. Ugyanakkor jónak tartja, hogy a központi reklámokból több jutna a hálózatba szerveződött helyi adóknak.

Az ORTT nem lenne

felhőtlenül boldog

Az ORTT részéről Tímár János testületi tag, a téma szakértője úgy vélte: a testületnek tudomásul kell vennie a rádiók hálózatosodását, amennyiben az a törvény előírásainak megfelel. Ezek a hálózatba szerveződések ugyanakkor érinthetik az egész médiapiacot, így az ORTT-t is, azt a testületet, amelyik az országos kereskedelmi rádiókat pályáztatta. Nagy vételkörzetű hálózatok potenciális vetélytársai lehetnek a korábban nyertes rádióknak. Az ORTT-nek formális törvényi lehetősége nincs arra, hogy ezt megakadályozza, sőt helyi rádiók együttműködését a Műsorszolgáltatási Alap révén akár még támogathatja is.

A törvény szerint nincs moratórium. Az ORTT-nek azonban vannak eszközei arra, hogy befolyásolja, lassítsa a hálózatosodás folyamatát. Tímár János úgy vélte, idén semmiféleképpen nem alakulhat új országos rádióhálózat. Szerinte az egy-egy régióban kialakuló rádióhálózatok más kategóriát jelentenek. „Az ORTT azonban nem lenne felhőtlenül boldog, ha egy fővárosi központú rádió szeretne így országossá válni” – mondta Tímár János. Hozzátette: a két országos kereskedelmi rádiótól ezzel kapcsolatban nem érkezett semmilyen felkérés az ORTT-hez, de a piaci helyzet nyilvánvaló. Attól kezdve válhat érdekessé a dolog, ha a hálózatosodás kezd a rádióspiacot átrendező folyamattá válni.

Jogi aggály a módosításnál

A hálózatba szerveződéskor módosítani kell az ORTT-vel kötött műsorszolgáltatási szerződést is. Jogász szakértők véleménye szerint ez problémát jelenthet, ugyanis a médiatörvény nem rendelkezik arról, hogyha például az adott rádió 24 órás helyi műsorral nyerte el az adott frekvenciát, akkor milyen alapon akar a szerződés aláírását követően, mondjuk úgy szerződést módosítani, hogy abban csökkentett idejű saját műsorkészítést vállal. Ebben az esetben a korábban vesztes vetélytárs, amelyik mondjuk csak 18 órás műsorszolgáltatást vállalt (talán éppen ezért nem nyert), joggal támadhatná meg a szerződés módosítását az ORTT-nél és a bíróságnál.