Építkezési palánk – mindenki nyerhet az üzleten
„Az Erzsébet téren folyamatosan tudjuk értékesíteni a reklámfelületeket. Ezenkívül egy másik forgalmas közlekedési csomópontnál, a Nyugati pályaudvar mellett épülő üzlet- és szórakoztató központ építkezésénél is mi biztosítjuk a palánkokat. A megbízást talán annak köszönhetjük, hogy a kivitelező cégekkel jó üzleti kapcsolatban vagyunk, mivel tudjuk, hogy beruházások nélkül ilyen helyszíneken képtelenség lenne ennyi óriásplakátot elhelyezni” – fogalmazott Hidvéghy Melinda, az Outdoor Rt. ügyvezető igazgatója.
A többi óriásplakátos cég is törekszik arra, hogy ápolja kapcsolatait a beruházókkal. A Multireklám Köztéri Reklámügynökség például olyan keretmegállapodásokat kötött több nagy építőipari céggel, amelyben szerepel, hogy a kivitelező tájékoztatja őket a leendő építkezések helyszínéről és várható időtartamáról. „Természetesen a keretszerződés és így a tájékoztatás sem kötelező, hanem önkéntes együttműködés. Mindenesetre szabályozza, hogy az adott helyszínen milyen költséggel, ki, mit vállal. Az együttműködéshez a kivitelezőnek is üzleti érdeke fűződik, hiszen a kötelező építési palánk felállításának és működtetésének költségét helyettük a köztéri reklámcégek állják” – fogalmazott Károlyi László, a Multireklám fejlesztési igazgatója.
A Multireklám több mint 400 építési palánktáblával rendelkezik, a fővárosban például az épülő Rózsadomb üzletháznál és a Fradi-pálya mellett. Vidéken többek között Veszprémben, Székesfehérváron, Békéscsabán, Nagykanizsán, Kaposváron, Salgótarjánban, Tatabányán, Siófokon és Pécsett, általában tehát készülő bevásároló központok környezetében.
Az építési palánk telepítése attól függ, hogy milyen reklámértékű helyen, mennyi ideig tart a beruházás. A köztéri reklámcégek csak kivételes (egészen kitűnő hely) esetében vállalják palánk építését hat hónapnál rövidebb időszakra, továbbá az építési palánkok kihelyezése általában 1–1,5 éves időtartamtól kifizetődő beruházás.
Az Europlakátnak évek óta 200–250 palánktáblája van. Jelenleg a Déli pályaudvar mellett, az egykori parkoló helyén folyó építkezésnél mintegy 50 darabot helyeztek ki. Ezenkívül jelen vannak a belvárosi egykori Hungarotex ház és az Ybl Miklós palota felújításánál, valamint számos VI-VII. kerületi helyszínen.
A szorosan egymás mellé elhelyezett táblák kínálják az ötletet, hogy a megrendelők és az ügynökségek kreatív módon, hosszú, akár 10–15 óriásplakátból álló szalagreklámot készítsenek. Hidvéghy Melinda elmondta, hogy ilyen ötlet már felvetődött, de a jelentős nyomdai költségek miatt nem valósult meg.
A kivitelezők többsége üzleti érdekük miatt megértő az építési palánkot állító köztéri reklámozókkal, probléma egyedül a rövid építési határidőből adódhat. Itt nyilvánvaló az ellenérdekeltség: az óriásplakátos cégnek az a jó, ha a beruházás elhúzódik, míg a kivitelező saját érdekében igyekszik a munkát határidőre befejezni – fogalmazott Csáktornyai Gyula, a Fodor & Társa Építőipari és Kereskedelmi Kft. termelési főmérnöke, majd hozzátette: „Az építkezés befejezése után mindig megpróbálunk a helyszínen hagyni egy-két óriásplakát táblát. Elsősorban olyan többhektáros fejlesztési ingatlanok esetében, ahol egy-egy már elkészült épületet, benzinkutat, gyorséttermet lehet így elválasztani a telek többi részétől.”
A palánkot a közterület foglalási vagy az építési engedély alapján lehet felépíteni. Az új építési jogszabály alapján a kivitelező kéri az összes engedélyt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az építési palánkra az önkormányzatok az engedélyt könnyebben megadják. Általában ezzel nincs probléma, mivel a helyi képviselők is tudják, hogy a reklámtáblákat csak ideiglenesen telepítik.
A fővárosi tulajdonú területeken a Fővárosi Önkormányzat várostervezési és városképvédelmi bizottságának hozzájárulása kell a táblák elhelyezéséhez.
Cselovszky Zoltán, a bizottság elnöke hangsúlyozta: a világ nagy városaiban a közterületi építkezésekkel kapcsolatos városképi elemeket ugyanúgy megtervezik, ahogy az épületeket. Ilyen ideiglenes építkezési palánkokkal városszerte, így a Belvárosban is folyamatosan találkozhatunk majd a jövőben, mivel felújítások, építkezések mindig lesznek, legfeljebb csak a helyszín változik. Az ideiglenes tehát végleges megoldás, ezzel együtt kell élni. Javasolta, hogy a belvárosi, műemléki környezetben a palánkplakátot a jövőben az adott építkezés népszerűsítésére is használják fel. Így például tartalmazhatna városképtörténeti fotót és közcélú üzenetet is a Bazilikánál, a Vörösmarty téren és az Erzsébet téren elhelyezett palánksor néhány eleme.
Hargitai Gábor, a Szonda Ipsos reklámkutatásokért felelős igazgatója örvendetesnek tartja a palánkokat, mert az építési törmelék helyett látványos képet nyújtanak, pozitívan befolyásolják a városképet, hirdetési szempontból viszont az egymás mellé helyezett plakátok részben kioltják egymást. Véleménye szerint építési palánksor esetében a legértékesebb óriásplakátnak a közúti forgalom haladási irányával megegyező oldalon elhelyezett utolsó plakát számít, ezután a legelső, majd az utolsó előtti plakát következik.
Horváth Sándor, a Fővárosi Önkormányzat közterületi alosztályvezetője hangsúlyozta: „A képviselők egy része óriásplakát-ellenes, ezért ők igyekeznek megakadályozni, hogy újabb táblák kerüljenek ki a közterületre. A képviselők többségének viszont az a véleménye, hogy a köztéri reklámcégek palánktelepítése jobb megoldás, mintha ehelyett az építkezéseknél rossz és veszélyes kerítések épülnének. Ez az európai nagyvárosokban is elfogadott gyakorlat. A bizottság ilyen megfontolások alapján adta ki az engedélyt többek között az Erzsébet térre.”
Budapesten az önkormányzat 60/1995-ös rendelete alapján a közterületet kiemelt, minősített és normál kategóriába sorolták. A kiemelt kategóriába tartozó közterületeken még építkezések esetén is tilos óriásplakátokat elhelyezni. Ide tartozik a Clark Ádám tér, a Duna-korzó, a Hősök tere, a Felvonulási tér, a Városliget, a Feneketlen tó melletti park, a Tabán, a Vérmező, a Margitsziget, a Roosevelt tér és a Vörösmarty tér.
A Fővárosi Közgyűlés idén szeptemberben fogadta el azt a rendeletét, amely megtiltotta, hogy a Világörökség részét képező budai Várhegyen óriásplakátot helyezzenek el. Talán ez az oka annak, hogy a Vár oldalában, a Fő utca mellett zajló ásatások eltakarásában már nem működhetett közre köztéri reklámcég. Így vaspalánkot telepítettek, melyet rövidesen apró, egyáltalán nem ízléses plakáterdő lepett el.
A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok az építkezéseknél – a teljes telepítési tilalom alá nem eső területeken – szívesen veszik a kulturált elkerítést, amely nem zavarja az építkezési munkálatokat, a közlekedést és a városképet. A palánk megépítése pedig egyaránt hasznos a kivitelezőnek és a köztéri reklámcégnek.
