ESOMAR W3 - számítanak a számok
2008. június 04. 10:56
Nem mindegy, mennyire kedvelik a nézők azt a programot, amit néznek, és kevés bolt eredményeiből is megjósolható, üzlettípustól függetlenül hogyan reagálnak a fogyasztók az in-store marketingtevékenységre – derült ki a Budapesten zajló ESOMAR Worldwide Multi Media Measurement (WM3) konferencia előadásaiból.
Tévé, rádió: a kedvenc műsorok számítanak
Van különbség aközött, ha valaki, aki egyébként is nézője egy programnak, tízes skálán mondjuk kilencesre vagy tízesre értékeli a műsort? James Holden, a BBC kutatási osztályának projektvezetője, és Nick North, a brit GfK médiarészlegének társ-ügyvezetője szerint van: miután hosszasan vizsgálták a 9/10-es és a 10/10-es vélemények közti különbséget a BBC nézői körében, arra jutottak, a „value”, az adott műsorok értéke a nézők szemében mérhető és fontos szempont – fejtették ki a budapesti ESOMAR W3 konferencián.
A szakemberek szegmentálták a közönséget az igazán kedvenc műsorok alapján, és a gyakorlatban is hasznosítani tervezik az adatokat – például a BBC „Building a digital Britain” kezdeményezése keretében, ahol a tévénézési szokásokból és a kedvenc programokból fognak következtetni arra, hogy a még nem internetező csoportok számára milyen online tartalmakat kell létrehozni ahhoz, hogy rákapjanak a netre.
In-store: tervezhető, jósolható
„Az in-store marketing jelentős médium” – ezt már Mike Hess, az OMD Worldwide kutatási igazgatója jelentette ki a konferencia közönségének, egy amerikai boltokban lefolytatott, többek között a 3M, a Coca-Cola, a Disney, a Kellogg’s, a Miller és a Clorox támogatta kutatás eredményeit ismertetve. A legfontosabb megállapítás szerint elhelyezkedéstől és üzlettípustól nagyjából függetlenül általánosítható és megjósolható a vásárlók viselkedése, és az, hogy mi számít „forró” és mi „elhagyatott” zónának egy bolton belül.
A jól pörgő környékek közé tartoznak az édességek, pékáruk, lapok, müzlik, snackek, a tej és az ásványvíz, míg a ruhaneműk, edények, videókazetták, a liszt vagy éppen a hajfestékek felé lényegesen kevesebben néznek el. Mike Hess azt is kifejtette: az amerikai boltokban egy adott árucikket megvásárlók egyharmada akarja már az üzletbe belépve is azt a konkrét terméket megvenni, másik egyharmaduk valamit szeretne vásárolni abból a kategóriából, a harmadik harmad viszont nem is tervezi, hogy olyasmit vásároljon, mint amivel végül kijön.
Van különbség aközött, ha valaki, aki egyébként is nézője egy programnak, tízes skálán mondjuk kilencesre vagy tízesre értékeli a műsort? James Holden, a BBC kutatási osztályának projektvezetője, és Nick North, a brit GfK médiarészlegének társ-ügyvezetője szerint van: miután hosszasan vizsgálták a 9/10-es és a 10/10-es vélemények közti különbséget a BBC nézői körében, arra jutottak, a „value”, az adott műsorok értéke a nézők szemében mérhető és fontos szempont – fejtették ki a budapesti ESOMAR W3 konferencián.
A szakemberek szegmentálták a közönséget az igazán kedvenc műsorok alapján, és a gyakorlatban is hasznosítani tervezik az adatokat – például a BBC „Building a digital Britain” kezdeményezése keretében, ahol a tévénézési szokásokból és a kedvenc programokból fognak következtetni arra, hogy a még nem internetező csoportok számára milyen online tartalmakat kell létrehozni ahhoz, hogy rákapjanak a netre.
In-store: tervezhető, jósolható
„Az in-store marketing jelentős médium” – ezt már Mike Hess, az OMD Worldwide kutatási igazgatója jelentette ki a konferencia közönségének, egy amerikai boltokban lefolytatott, többek között a 3M, a Coca-Cola, a Disney, a Kellogg’s, a Miller és a Clorox támogatta kutatás eredményeit ismertetve. A legfontosabb megállapítás szerint elhelyezkedéstől és üzlettípustól nagyjából függetlenül általánosítható és megjósolható a vásárlók viselkedése, és az, hogy mi számít „forró” és mi „elhagyatott” zónának egy bolton belül.
A jól pörgő környékek közé tartoznak az édességek, pékáruk, lapok, müzlik, snackek, a tej és az ásványvíz, míg a ruhaneműk, edények, videókazetták, a liszt vagy éppen a hajfestékek felé lényegesen kevesebben néznek el. Mike Hess azt is kifejtette: az amerikai boltokban egy adott árucikket megvásárlók egyharmada akarja már az üzletbe belépve is azt a konkrét terméket megvenni, másik egyharmaduk valamit szeretne vásárolni abból a kategóriából, a harmadik harmad viszont nem is tervezi, hogy olyasmit vásároljon, mint amivel végül kijön.
(forrás:
Kreatív Online)
