Fellélegezhet a rendezvényszakma?

Igencsak fogták a fejüket a rendezvényszervező cégek és eseményhelyszínek az elmúlt hónapokban a West-Balkán-tragédia kapcsán alkotott – és napokon belül a gyakorlatban is érvénybe lépő – kormányrendelet miatt. A jogszabály az érintettek szerint tele van életszerűtlen pontokkal, és egyes vonatkozásai százmilliós összegekkel fogják megcsapolni a rendezvényes szakmát.

Most azonban, a korábbi félelem és felháborodás után elkezdtek reménykedni az érintettek: a Belügyminisztérium (BM) módosító indítványt terjesztett be a kérdéses kormányrendelethez. Ebben több olyan változtatást szándékoznak végrehajtani, amely láthatóan a szakmai szervezetek, elsősorban a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ), a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MARESZ) és a Magyar Fesztivál Szövetség észrevételei alapján készült. A tervezet még nem végleges, és nem tudni, hogy pontosan mikor fogadja el a kormány.

Megkönnyebbülés?

A rendelet tervezett módosítása csökkenti a sok embert megmozgató „zenés, táncos” rendezvények engedélyezési eljárásában a szakhatóságok számát és a szervezők képzettségi előírásain is változtatna a szöveg, amely szerint az előírás szűknek és feleslegesnek bizonyult, komoly korlátot képezve már régóta működő és sok tapasztalattal – ugyanakkor az adott képesítésekkel nem feltétlenül – rendelkező rendezvényszervezők számára.

A legnagyobb jelentőségű változtatás mégsem ez, hanem a „zenés, táncos rendezvények” definíciójának finomítása. Az eredeti, márciusi rendeletben az az egyszerű megfogalmazás szerepelt, hogy „zenés, táncos rendezvény a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény”. Az új szöveg ezt úgy módosítaná, hogy „zenés, táncos rendezvény a nyilvánosan meghirdetett, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott – de nem kifejezetten népzenei, vagy népzenei feldolgozásra épülő – zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a közönség kifejezetten táncolás céljából vesz részt, és a részvételhez nem kell megváltott ülőhely”.

A bonyolult megfogalmazás lényege tulajdonképp nem más, mint amit a szakmai szereplők is szerettek volna elérni: kivonja a West-Balkán rendelet hatálya alól a legtöbb vállalati eseményt, hiszen azok többsége nem nyilvánosan meghirdetett, hanem zártkörű; továbbá mentesíti hatálya alól a népzenei, a hagyományos komolyzenei koncerteket, művészeti előadásokat is.

Persze mindaddig, amíg az új rendeletet el nem fogadják, senki sem tudhatja, hogy mi az, ami pontosan szerepel és véglegesen benne is marad, illetve, mi az ami változik ezzel a sok port kavart jogszabállyal kapcsolatban, melynek tartalmát és történetét cikkünk további részében aprólékosan is bemutatjuk.

Biztonságot akartak

Idén január 15-én, szombat este történt a súlyos tragédia a budapesti West-Balkán szórakozóhelyen, amikor tisztázatlan körülmények között halálra tapostak három fiatal lányt. Az eset komoly közfelháborodást okozott, a kormány lépésre kényszerült, aminek eredményeként március 8-án fogadták el a nyolc nappal később hatályba lépő, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló – 23/2011. (III. 8.) – kormányrendelet, amelyet átmenetileg felfüggesztettek 90 napra, azonban június 18-tól hatályba fog lépni. 

A rendeletet több minisztérium - KIM, BM, NEFMI - együttműködésével azzal a céllal hozta a kormány, hogy szigorítsa a zenés tömegrendezvények megtartásának feltételeit és biztonságosabbá tegye a szórakozóhelyeket. A rendelet legfontosabb vonatkozásai – melyekről már több korábbi cikkünkben is szót ejtettünk - például a MARESZ-napról szóló tudósításban – érintik a rendezvényhelyszínek engedélyeztetését, az ellenőrzés lehetőségeit és a rendezvényszervezők számára kötelező végzettségi kérdéseket azon „zenés, táncos” események esetében, amelyek létszáma meghaladja beltéren a háromszáz, szabadban pedig az ezer főt.

Túlszabályozták

A rendelet szerint „zenés, táncos rendezvény” csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható, melyet az illetékes jegyző adhat ki és a helyszín üzemeltetője igényelheti. Ez már legtöbbek szerint eleve probléma, hiszen a helyszínek üzemeltetői nem szívesen rohangálnak engedélyek után, ez a rendezvény szervezőjének a dolga. Továbbá a jegyzők bevonódása miatt több piaci szereplő is felvetette a korrupció növekedésének lehetőségét.

Az engedélyeket ráadásul nem adják könnyen a jegyzők, akik csak számos szakhatóság vizsgálata után tehetik azt meg. Csak egy példa: a Grund nevű szórakozóhelynek – mint azt Mann Dánieltől, a hely tulajdonosától megtudtuk – 14 méternyi új vészkijáratot kellett kialakítania, hogy megfeleljen az új szabályoknak. Ilyen fajta beruházásra nyilván csak azok a helyszínek lesznek kaphatók, ahol gyakran, rendszeresen rendeznek eseményt, ez a szakértők szerint szűkíteni fogja a rendezvényhelyszínek számát is. „Egy-két tucatból lesz mondjuk öt komoly budapesti helyszín, ráadásul az állami intézmények bérlése lesz az egyik legproblémásabb kérdés” – fogalmazott Pichovszky Domonkos, a Createam kreatív stratégiai igazgatója a Kreatív Online-nak. Duca Andrea, a Nexus ágazati igazgatója is egyetértett azzal, hogy egy egyedi helyszín, például a BKV valamelyik speciális ingatlanja, nem fogja egyszerűen kijárni az engedélyezési folyamatot.

A jövőbeli „zenés, táncos” eseményekre kötelező helyszíni ellenőrzéseket is előír a rendelet, ezeket pedig igen nehéz úgy levezényelni, hogy az ne tegye tönkre magát az eseményt, mondjuk egy céges ügyfélpartit vagy termékbemutatót. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. Ez az általunk megkérdezett szakemberek szerint elég hosszú idő ahhoz, hogy a megbízások egy számottevő részét lehetetlenné tegyék, vagy megkössék a rendezvényesek kezét abból a szempontból, hogy milyen helyszínt választhatnak: csak olyat, ami a rendelet értelmezése szerint rendszeresen ad helyt rendezvényeknek. Egy új helyszín engedélyeztetése ugyanis jó eséllyel túlcsúszna a határidőn - vélik a megkérdezettek.

A rendelet továbbá a végzettségre vonatkozóan is olyan kitételeket fogalmazott meg, amelyek a hazai szakmai oktatást rendszerét és annak történetét figyelembe véve elég nehezen teljesíthetőek azon cégek és szakemberek szerint, akik évek óta, vagy akár több mint egy évtizede a szakmában vannak, de nincs specifikus papírjuk erről – ellentétben azokkal a fiatal egyetemistákkal, akik egyetemi szakok keretében tanulják a szakmát, de még nincs semmi gyakorlati tapasztalatuk.

Ezt szerették volna

A rendezvényes szakma legfőbb problémája mégsem a túlszabályozás és az engedélyek hosszadalmas kibocsátásának félelme. A veszélyt és téves jogalkotói hozzáállást abban látják, hogy a jogszabály az üzleti eseményeket ugyanúgy szabályozza, mint a lakosságnak szóló, szórakozóhelyeken zajló partikat, egy kalap alá helyezve így egy Corvintetőn megrendezett bulit a céges karácsonyi ügyfélpartikkal.

Igaz, voltak olyan nyilatkozatok, amelyek arra utaltak, hogy a törvényhozók sem tekintenek ugyanúgy a két eseménytípusra. Harsányi Zsolt, a Belügyminisztérium Szabályozási Főosztályának főosztályvezetője egy konferencián megerősítette, hogy a rendeletet nem szabad úgy értelmezni, hogy az kiterjedne a komolyzenei, ülős koncertekre, vállalati rendezvényekre – idézi a tisztviselőt az Index tudósítása.

Sőt, a BM a Kreatív Online kérdéseire adott májusi válaszában is igyekezett kifejteni, hogy mire és mire nem terjed ki a rendelet hatálya. Válaszuk szerint a jogszabály azon rendezvényekre vonatkozik, ahol zene és tánc egyszerre valósul meg, vagyis táncoló vendégek vesznek részt azon. Azok a rendezvények, amelyeken pusztán előadó tevékenység történik – például egy komolyzenei koncert, vagy fitnesszbemutató –, nem tartoznak a rendelet szabályozási körébe. Fontos körülmény továbbá a tárca szerint a rendezvényen résztvevők létszáma: amennyiben egy vállalati ügyfélpartin mondjuk 400 fő vesz részt és táncolásra is lehetőség nyílik, úgy értelemszerűen a rendelet szabályait alkalmazni kell. „De ha ketten-hárman perdülnek táncra egy dallam hallatán, akkor értelemszerűen nem” – fogalmaz kissé nehezen értelmezhetően a tárca válasza.

A szakma képviselői szerint azonban a márciusi rendelet szövegéből a fenti elkülönítések és kivételek egyáltalán nem derülnek ki egyértelműen, ezért mind a MARESZ, mind a MAKSZ azt a célt tűzte ki az elmúlt hónapokban, hogy a jogszabály hatálya alól nyilvánvalóan kerüljenek ki az üzleti célú rendezvények és megszűnjön a kiszolgáltatott helyzet. A két szakmai szervezet a Magyar Fesztivál Szövetséggel karöltve áprilisban kereste meg az illetékes állami szerveket és minisztériumokat, és a Belügyminisztériummal való egyeztetések kapcsán egészen konkrét, a rendelet egyes pontjaihoz kapcsolódó módosítási javaslatokat dolgoztak ki.

A fő igényük az volt, hogy a rendelet hatálya alól vonják ki a vállalati ügyféltalálkozókat, dolgozói rendezvényeket, konferenciákat, szakmai-tudományos találkozókat, amelyeket ügyfelek, munkavállalók vagy egyéb érdekeltek részére szerveznek és bonyolítanak le, továbbá a művészeti, kulturális és gasztronómiai fesztiválokat és sportrendezvényeket, ahol az esemény fő vagy kizárólagos célja nem a zenés-táncos szórakoztatás.

Hányatott rendelet

Információink szerint az áprilisi egyeztetéseken a BM segítőkészen fogadta a szakmai ajánlásokat – tekintve, hogy az eredeti rendeletet tudtunkkal a felsorolt szakmai szervezetekkel való lényegi egyeztetés nélkül és rövid idő, egy-két nap alatt kellett kidolgozniuk.

A javaslatok benyújtása után a szakma tehát várakozó álláspontra helyezkedett. Semsei Rudolf, a Budapest Party Service ügyvezető igazgatója, egyúttal a MARESZ alelnöke, valamint Sipos Dávid, a HPS ágazatvezetője és a MAKSZ képviselője – mindketten aktív résztvevők voltak a javaslatok kidolgozásában és a tárcával való egyeztetésben – reményeiket fejezték ki a Kreatív Online-nak, hogy a kormány változtat a rendeleten. Egyúttal aggodalmukról is beszámoltak, hiszen ez a piaci szektor szerintük nem feltétlenül rendelkezik elég nemzetgazdasági súllyal és lobbierővel ahhoz, hogy jobb belátásra bírja a törvényalkotókat.

A bizakodásra eleinte úgy tűnt, nincs is sok okuk: az illetékesek a szövetségek lobbija és konkrét javaslatai ellenére sem szándékoztak változtatni a rendeleten, szertefoszlatva ezzel az event-szakma reményeit. A Kreatív Online megkeresésére ugyanis a Belügyminisztérium május elején azt a választ adta, hogy amennyiben a rendeletvégrehajtás során problémák, nehézségek merülnének föl, megfontolás tárgyává teszik módosító javaslatok kormány elé terjesztését. Ugyanakkor azt is határozottan közölték, hogy egyelőre nem tervezik a rendelet módosítását, mert a MAKSZ-tól és a MARESZ-től eltérően azon a véleményen vannak, hogy a szervezetek által felvetett szakmai kérdésekre a rendelet akkori formájában egyértelmű és megfelelő választ ad.

A lényeg változhat

Úgy tűnik azonban, hogy a BM nem sokáig volt ebben ilyen magabiztos, hiszen május második felében végül mégis módosítót nyújtottak be. A tárca honlapján közzétett dokumentum és a BM sajtóosztály tájékoztatása szerint az előterjesztést egyelőre nem tárgyalta meg a kormány, így az nem is tükrözi annak álláspontját.

A rendelet felülvizsgálata mindenesetre folyamatban van, a véleményezés május végén zárult le. A Belügyminisztérium a beérkezett vélemények feldolgozása után véglegesíti a tervezetet. Arról, hogy ezt mikor fogja megtenni, vagyis mikor kerül sor az elfogadásra, egyelőre nincs pontos információnk, a tárca annyit közölt a mai, szerdai napon, hogy napokon belül várható a rendelet módosítása. Mindenesetre amint eljut ebbe a fázisba a történet, tájékoztatni fogjuk a Kreatív Online olvasóit is.