Fotógaléria

A szpotot szubjektív kameraállások építik fel, az események résztvevőjévé téve a nézőt. A történetek egy-egy szereplő pillanatnyi reakcióját elcsípve állnak össze a filmbeli kiállítás fotóin. A jeleneteket úgy kellett bevilágítani, hogy azok fotózáshoz is alkalmasak legyenek, mivel a kiállítás képeit maga a rendező készítette a forgatás alatt.

A szpot talán legérdekesebb része a barlangjelenet. Nehéz, majdhogynem lehetetlen vállalkozásnak számított volna olyan barlangbelsőt találni, amely egyrészt illik a jelenethez és jól bevilágítható, másrészt pedig a stáb és a szereplők is biztonságosan elférnek benne. A jelenet helyszínéül ezért egy sziklafalat választottak, amelyet egy molinósátorral fedtek be. A sátor imitálta a barlangot, amelyet kelléksziklákkal, műkövekkel rendeztek be. Ennek a trükknek köszönhető a jelenet varázslatos fényjátéka.

A szpot színeinek, tónusának kialakításában Szabó Gábor operatőr méltó segítőre talált a Helsinkiben élő magyar származású colorist, Vándor Ádám személyében, aki kizárólag a szpot fényelése miatt tért vissza hazájába pár napra. A film tömegjeleneteiben összesen harminc statiszta tűnik fel, beleértve a boksz, a barlangi mentés és a kiállítás jeleneteit is. A harminc ember ahhoz képest kevés, hogy jóval nagyobb tömegnek tűnő csoportosulás látszik a filmben.

A tradíciók továbbéléséről szóló szpotban a leghangsúlyosabban az átélt pillanat jelenik meg. A film ezt közeli gesztusképeken keresztül mutatja be, amelyek egymásutánisága különös lüktetést kölcsönöz a szpotnak. A film realisztikusságát kifejező monokróm világot átszövi a terméket is bemutató jelenetek arany és ezüst színpárjának dominanciája. A színhatások mellett a realisztikusságot és a tempót még fokozzák a döntött plánok, valamint a dokumentarista filmekben megszokott állandó, minimális kameramozgások is.