Gyurcsány-Orbán rántottacsata
Kedves és hálás szerep, amikor a politikus kénytelen bepillantást engedni magánélete apró-cseprő hétköznapjaiba. Valahogy úgy alakult, hogy idén nyáron Orbán Viktornak és Gyurcsány Ferencnek véletlenül pont ugyanaz jutott eszébe: elmesélni, hogy a szabadságuk idején reggelente ők főzték a családnak a kávét és ők ütötték össze a rántottát. Ezzel kapcsolatos mondandójuk tartalmi része megdöbbentő módon teljesen egyezik, ezért a stiláris különbségek hatalmasra nőnek, és példaértékűvé válnak.
Annyira közhelyesen utalnak kimondóikra az alábbi idézetek, mintha egy közepesen sikerült paródiában hangoztak volna el. Orbán Viktor a Story magazin augusztus 7-ei számában így vallott családi nyaralásáról (amit egy kis magyarországi faluban töltött): „Tegnap én készítettem el a lányok kakaóját, és Anikónak, a feleségemnek is ágyba vittem a kávét” – büszkélkedik a politikus. „Az ilyesmi sokkal ritkábban fordul elő, amikor a fővárosban vagyunk, itt viszont szívesen kedveskedem a lányoknak.” Ezekben a hetekben az sem ritkaság, hogy Orbán Viktor komplett reggelivel kényezteti a családját. „Apai tekintélyemet erősíti a rántotta, amiben verhetetlen vagyok!” – állítja. „Ha mindannyian asztalhoz ülünk, akkor húsz tojásból készítem, és szalonnát is csúsztatok alá.”
Gyurcsány Ferenc augusztus 22-ei blogbejegyzésében így írt családi nyaralásáról (amit írországi hajókázással töltött): „Aki reggel elsőként kel fel, az kávét készít a többieknek – ez legtöbbször én voltam –, feltörli a hajnali párát a hajóról, s nekiáll a reggeli készítésének. A sláger továbbra is a rántotta volt, amihez olyan elősütött zsemléket sütöttünk készre, amelyeket már itthon is lehet kapni vákuumcsomagolásban.”
Eleve érdekes, hogy mindkettejüknek a rántotta és a kávé jutott az eszébe arról a feladatról, ami így hangozhatott: „most mondjunk valami könnyedet, amivel magukhoz hasonlónak látnak majd az olvasók”. Elég egy kicsit paranoiásnak lenni, hogy arra gyanakodjunk, ugyanannál az ügynökségnél fizettek elő az „életképek + zsáner” csomagra. Persze lehet, hogy nyaraláskor tényleg ugyanazt szeretik. Nézzük a részleteket inkább, mert az ördög abban van! Sajnos ezek is a közös ügynökségre utalnak. Helyszín: magyar falu vs. ír csatornák. Feltét: szalonna vs. vákuumcsomagolású elősütött zsemle. Vagyis: magyar hagyomány vs. külföldi trendiség, kétszer is.
Már az is elképesztő, hogy Orbán csúsztatja a szalonnát. Olyan szót használ, amit csak az ötven feletti vidéki lakosság használ erre a tevékenységre. Gyurcsány pedig annak örvendezik, hogy végre a külföldi műanyagzacskós zsemle ott van a magyar közértek polcain is. E banális pörkölt-hamburger antagonizmus nem lehet a véletlen műve!
Nézzük az ízlés után az emberi tényezőt, a reggelizők motivációit: Orbán egy igazi férfi. Azért csinál kávét és kakaót, hogy kedveskedjék a nőknek, udvarol, és külön szól, hogy azért ez nem így megy mindennap. Utána atyai tekintélyét erősíti azzal, hogy felver húsz tojást; konyhai tüsténkedése összességében felér egy vadkanvadászattal.
Gyurcsány viszont nincs tekintettel a nemi szerepekre. A szorgos dolgozó tör elő belőle, amikor megosztja a világgal, hogy ő szokott a legkorábban kelni. A sorsába belenyugvó hangya ő, aki felnyalja a fedélzetet. Családja nem egy verhetetlen atya köré rendeződik, hanem inkább úttörőtáborra emlékeztet: „aki elsőként kel, az kávét készít”, áll a nyaralók házirendjében.
A romantikus és a modern, a népi és az urbánus, a jobbos és a balos világnézet tökéletes példázata a két reggeli, tankönyvben volna a helyük. Olyan egyszerűen és plasztikusan világítják meg ezek a szövegek a két értékrend közti különbséget, hogy minél többször visszaolvasom az idézeteket, annál biztosabb vagyok benne, hogy a háttérben mégiscsak egy perverz ügynökség áll. Vagy főszereplőink tényleg ennyire mindenbe beleszövik láttatni akart identitásukat?
