újságíró, Index Magyari Péter cikkei

A januári cseh elnökválasztási kampány a legbizarrabb politikai reklámhadjárat volt, amit az egykori kommunista blokk valaha látott.

A novemberben újraválasztott amerikai elnök kampányának az volt a titka, hogy nagyon hatékonyan ötvözte a legősibb és a legmodernebb technikákat.

„Természetesen előfordulnak olykor túlzások, amelyek engem is bosszantanak” – mondta egy orosz újságírónak Vlagyimir Putyin állatos kalandjairól. Az orosz elnök minden bizonnyal az összes politikusnál több állattal fotózkodott a 21. században.

Nyilván sokan vagyunk, akik minden holland parlamenti választást különös izgalommal várunk. Az elmúlt tíz évben mindig feltűnik egy őrültnek tűnő, radikális figura, aki sztár lesz, akitől félteni kell a nagyon civilizált, nagyon mérsékelt Hollandiát. Aztán a vége mindig az, hogy győznek a kereszténydemokraták és a liberálisok, Hollandia nem radikalizálódik, de a kormány ingatag marad, megint előre hozott választást kell tartani, és ijesztget az új karizmatikus figura.

A sikeres politikai kampány jutalma az eskütétel és a beiktatási ünnepség. Az ottani stílus legalább annyira hozzátartozik a győztes politikai üzeneteihez, mint maga a kampány még akkor is, ha nemzeti hagyományok sora ad keretet az eseménynek.

Politikai szlogent kitalálni egyáltalán nem egyszerű dolog. Hogy ez Magyarországon sem megy könnyen, arra bizonyíték, hogy az utóbbi két évtizedben is sok olyan szöveget használtak a magyar pártok, amelyeket már régebben valahol máshol sikerrel alkalmaztak. Most néhány ilyenről rántjuk le a leplet, jelezve, hogy a jó szöveg a politikában éppen olyan globális eszköz, mint a kereskedelemben.

A negatív kampány akkor a legerősebb, ha nagyon egyszerű és sokkoló.

Európa keleti oldalán nem olyan meglepő, ha egy választási kampányban előkerül az úgynevezett szomszédságpolitika.

Alig kezdődött el a republikánus előválasztás Amerikában, máris úgy tűnik, hogy nincs az a jelölt, aki be tudná fogni Mitt Romneyt. Persze lehetnek még meglepetések, de ritka az a helyzet, hogy ennyire a kampány elején csak egyetlen komoly esélyessel számoljon a sajtó. Amerikában már január végén erős a közmegegyezés, hogy a republikánusok őt indítják majd el Barack Obama kihívójaként.

Spanyolországban még nem nyert akkorát a jobboldal, és nem vesztett akkorát a baloldal soha, mint most novemberben. Egy szürke eminenciás és a visszafogottság hosszabb távon hálás kommunikációs forma lehet az új kormánypártnak.

A Palikot Mozgalma egyről 10 százalékra nőtt három hónap alatt Lengyelországban. Mivel nyerte meg a közvéleményt az új sztárpárt? Magyari Péter publiciszikája a Kreatív novemberi lapszámából.

Ősidők óta gyakorlat, hogy a legyőzött ellenséget meg kell alázni. A világ első írásos emlékei között vannak azok a győzelmi oszlopok, amelyekre az ókori kelet uralkodói olyanokat írattak, mint például „Legyőztem x ország nyomorult fejedelmét.”

„A rendőri munka és a büntetőjog minden eszközét felhasználva zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdetünk az uzsorás bűnözők ellen. Javaslom, hogy törvényben állítsunk korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé. Azt javaslom, hogy Magyarországon 30 százalékos úgynevezett THM fölött egész egyszerűen ne lehessen hitelt nyújtani.” Ezeket a mondatokat Orbán Viktor mondta el egymás után szeptember 12-én a parlamentben, az országvédelmi terv bejelentésekor. 

Hogyan lehet a legkevesebb befektetett energiával és pénzzel megfordítani egy választás várható kimenetelét?

Április közepén remekül szerepeltek az Igazi Finnek a finn választásokon. Már 2007-ben addigi történetük legjobb eredményét érték el a négy százalékukkal, de 2011-ben ennél is többet, 19 százalékot kaptak – miközben az összes többi parlamentbe jutott párt kevesebb szavazatot szerzett, mint négy éve. 

A május eleji kanadai választás olyan unalmasan kezdődött, mint egy végtelen hómező látképe. Ezt még be is bizonyították szociológusok, ugyanis közvélemény-kutatással kimutatták, hogy a választáshoz kapcsolódó érzések közül a polgárok mintegy harmada (32,6 százalékuk) említette első helyen az unalmat. Izgalmat csak 5,9 százalék érzett. A választások végére pedig földindulásról írt a kanadai sajtó, meg történelmi helyzetről. Mi történt közben?

A kormány nagy spórolásra készül. Így tettek elődei is már sokszor: a Bokros-csomagtól kezdődően minden ciklusra jutott egy olyan bejelentés, hogy „most össze kell szednünk magunkat, de aztán nagyon jó lesz”. 

2569. alkalommal idézik bíróság elé az olasz miniszterelnököt április 6-án. Silvio Berlusconit még soha nem találták bűnösnek egyetlen ügyben sem. A mostani alkalom azért különleges, mert a történetet kivételesen könnyű megérteni. Nincs benne szó bonyolult céges hálóról, adócsalásról. Viszont megint szó van a kormányfő péniszéről, ami lassan 75 éve szolgálja a leggazdagabb és leghatalmasabb olaszt.

Hogyan lett a keménykedésből kompromisszum? Hogy oldotta meg a komány a médiatörvényes kommunikációs bakit? A Kreatív magazin cikke.

Idén két új európai kormány is kiadott egy iratot arról, hogy hosszú ellenzékiség után a hatalmat megszerezve mit gondol az általa vezetett társadalomról.

A Koch-fivérek Soros Györgyhöz mérhető pénzt öntenek a politikába. Ráadásul őket csak az USA érdekli, kelet-európai dolgokkal nem foglalkoznak. A 35 milliárd dollár vagyonú Charles és David Koch harminc éve igyekeznek befolyásolni a világ legerősebb államának politikáját, és Obama megválasztása óta különösen látványos kampány tapad a kezükhöz. 

Lehet valaki egyszerre populista balos népvezér és a liberális politikus? Megnyerheti-e földbirtokosként a parasztokat? Mit tanulhat Magyarország Hondurastól?