Hankiss Elemér szociológus 1993-ban távozott a Magyar Televízió elnöki székéből. Ekkor, a rendszerváltozás után megalakult kormány idején folyt az azóta médiaháborúként elhíresült politikai küzdelem a közszolgálati média irányításért. Mivel az elektronikus kereskedelmi média kialakulását csak az 1995-ben elfogadott első médiatörvény tette lehetővé, a közszolgálati média feletti irányítás megszerzése kulcsfontosságú volt a politikai pártok számára.

Arról, hogy miért nem tudott hosszú távú változásokat elérni elnöksége idején (1990-1993), a Hullámvadásznak 2002-ben adott interjúban úgy beszélt, „érdekekbe, érdekcsoportokba, hagyományba, előítéletbe, tudásba és tudatlanságba, jó és kevésbé jó emberi karakterekbe, saját tévedéseikbe” ütközött, amelyek lehetetlenné tették, hogy a demokráciának megfelelő módon alakíthassák át a közszolgálati televíziót. Véleménye azóta sem lett sokkal jobb, de nemcsak a közéleti szereplőkről, hanem az őket bemutató újságírókról sem. Ahogy fogalmazott, a műsorkészítők szemlélete, hite, és előítélete is túlontúl gyakran kiütközik.

Hankiss Elemér az 1980-as évek elején tűnt fel népszerű szociológiai műveivel, amelyekben a késő-Kádár-korszak társadalmának értékválságát mutatta be, annak mindennapi kultúráját állította szembe a támogatott magaskultúrával. Az 1990-es években útjára indítja a Találjuk ki Magyarországot!, majd egy évtizeddel később a Találjuk ki Közép-Európát! elnevezésű mozgalmakat.