Hírgyár

„Aki ma Magyarországon médiavállalkozásba fog, nem kizárólag üzleti szempontokat mérlegel” – tette helyre név nélkül egy, a Kreatívnak nyilatkozó tévés vezető azt a kérdést, hogy vajon mennyire jövedelmező üzlet a hírtelevíziózás itthon. Azt a feltételezést, hogy ez a biznisz nem kizárólag az üzletről szól, sokan osztják, már csak azért is, mert az első magyarországi hírtelevízió nem titkoltan politikai szándékkal született meg. A 2002-es választások után a vesztes jobboldal sürgősen televíziós nyilvánosságot akart magának teremteni, ezért létrehozta a Hír TV-t.

Mindeközben az ATV az év eleji átalakulása óta még hangsúlyosabban a közéleti műsorokra koncentrál. A csatorna új arculatát és műsorstruktúráját rohamtempóban alakította ki Szabó Stein Imre, a televízió korábbi vezérigazgató-helyettese. A koncepció szerint az ATV-t igazi infotainment – szórakozató és informáló – csatornává akarták átalakítani, ahol este héttől egyórás híradó látható, nyolc és kilenc óra között pedig közéleti műsorokat sugároznak. Szintén az információs csatornák piacára lépett be a Széles Gábor nagyvállalkozó médiaportfóliójához tartozó Echo TV is.

A csatorna menedzsmentje az adót nem hírtelevízióként, hanem inkább egy közéleti, „talk and news”, gazdasági tematikus csatornaként definiálja.
Kérdés, szükség van-e a Magyarországon ennyi közéleti, információs tartalmat szolgáltató csatornára, és hogy a százmilliós befektetéseket vajon hosszú távú üzleti érdekek, vagy inkább a választási év politikai motivációi magyarázzák.

Adat nincs
Az Echo TV és a Hír TV nézettségi adatait méri ugyan az AGB Nielsen, de a számok nem nyilvánosak, így a médiaügynökségek csak a csatornák tájékoztatására tudnak támaszkodni, ha reklámokat rendelnek meg náluk. Az ATV esetében percre lebontott adatok állnak az ügynökségek rendelkezésére, amiből azok általános nézettséget tudnak vizsgálni, de az egyes műsorok és az elhelyezett reklámok pontos adatainak lehívására már nincs lehetőségük.
Ahogy más, kisebb kábeltévékre jellemző, a hirdetők többsége közvetlenül jut el a csatornához. Médiaügynökségi információk szerint akad olyan eset is, amikor a hirdetések megjelenését politikai szándék motiválja: ilyen módon vagy támogatni akarnak egy politikai oldalhoz tartozó médiumot, vagy pedig a kiegyenlítés szándéka húzódik meg a szerződések mögött. Ilyenkor a „ha hirdetek baloldali médiumban, akkor hirdetnem kell jobboldaliban is” elve valósul meg.

Kiss Krisztina, a MindShare médiaügynökség médiatervezője elmondta, hogy a hirdetők a kábelcsatornákat általában affinitás alapján választják ki, hiszen nézettségük lefedettségükből adódóan eleve nem lehet magas. Mivel pontos nézettségi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért pusztán a csatornák profilja miatt említ példát lehetséges hirdetői körre: bankok, biztosítótársaságok és inkább férfiaknak vagy az idősebb célcsoportnak szánt termékek jöhetnek szóba. Az ügynökségi szakember azonban hangsúlyozta azt is, hogy az ATV-n és a Hír TV-n egyaránt kialakult már egy hirdetői kör, akik jellemzően
a csatornákkal közvetlen módon és nem az ügynökségi munka eredményeként állapodnak meg.

Jaguár van
Nézettségi adatok hiányában a csatornák célcsoportját, nézőit is kizárólag az általuk elmondottakból ismerhetjük meg.
„Olyan emberekhez akarunk szólni, akiknek ma még csak használt autójuk van, de holnap már Jaguárral szeretnének járni” – jellemezte az Echo TV célcsoportját Gulyás István, a csatorna igazgatója. Úgy véli: az Echo TV-nek fontosak „a nyitott és kíváncsi emberek, akik fogékonyak a csatorna új, a világra őszintén rácsodálkozó” hangvételére. Gulyás István szerint a médiaügynökségeknek ez a szokatlan célcsoport-meghatározás nem jelent majd problémát. Ezenkívül a tulajdonos, Széles Gábor érdekkörébe tartozó médiumok együtt már olyan meghatározó súllyal rendelkeznek, hogy az értékesítő Rising Star ügynökség médiaügynökségi szerepet is betölthet, és így közvetlenül tudják a hirdetőiket megkeresni. Gulyás István szerint Magyarországon van igény egy, a politikától független csatornára.

„Megháromszorozódott az ATV nézettsége az esti hét és nyolc óra közötti sávban miután elindítottuk a 24 óra című műsort” – mondta el Szabó Stein Imre, aki 2005 októberétől az év végéig vezette az átalakulást az ATV-nél. A szakember szerint ez is » bizonyítja van igény a közéleti, infotainment műsorokra. Az ATV egyórás hírműsorán belül a híradót közvetlenül, egy a nap eseményeit meghívott szakértőkkel elemző élő műsor követi. Friderikusz Sándor új műsorával – a Friderikusz Mosttal – pedig már nemcsak nyolc és kilenc között, de kilenc után is közéleti tartalommal jelentkezik a csatorna. Igaz, a televíziós szakember a Heti Válasz közéleti hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Friderikusz Most-nak csak 30 százalékát teszik ki politikai témák.

A cikk írásakor természetesen megkerestük a Hír Tv vezetését is, akik ugyan válaszoltak a Kreatív kérdéseire, de Liszkay Gábor, az igazgatóság elnöke visszavonta a nyilatkozatukat.

A Kreatív megkereste az ATV vezérigazgatóját, Bohács Zoltánt is, aki lapzártánkig nem reagált a kérdéseinkre. A hírcsatornák gazdasági sikere rövid távon azért sem valószínű, mert az összes televíziós műfaj közül ennek előállítása a legköltségesebb, és az alacsony nézettség miatt a hirdetői bevételek is korlátozottak. Éppen ezért a befektetők vagy nagyon türelmesek, vagy egyéb politikai céllal finanszírozzák ezeket a médiumokat.