Szüksége van-e Magyarországnak egy jelentős állami pénzekből fenntartott hírügynökségre? A kiegyensúlyozott tájékoztatás fellegvára valóban a piaci kényszerektől eddig távol tevékenykedő Magyar Távirati Iroda (MTI)? Egészséges versenyt vagy bulvárosodást okoz az MTI ellenében alapított új hírügynökség, az RTL Klubhoz közeli Független Hírügynökség?

Bár első pillantásra a szélesebb nyilvánosságot csak közvetve érintő kérdésekről van szó, a probléma és annak növekedése valójában minden médiafogyasztót és felhasználót érint. A vezető sajtóorgánumok híreik egy részét a jelenleg gyakorlatilag monopolhelyzetben működő MTI-től vásárolják, a kisebb médiumok pedig gyakran teljes egészében a nemzeti hírügynökségre alapozzák hírszolgáltatásukat. Az MTI átformálása, pozícióvesztése végeredményben tehát a teljes magyar médiapiac átrendeződéséhez vezethet.

Tízszeres áron az államtól
A problémát az év elején a Magyar Rádió (MR) elnökének közleménye hozta felszínre. Kondor Katalin az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát idézve kijelentette, a rádió az MTI hírcsomagjának csupán tíz százalékát tudja felhasználni. Mivel a szerződés módosítására, igényeikre formálására a hírügynökség monopolhelyzete miatt nincs lehetőségük, összességében akár 20-30 ezer forintot is fizetnek egy hírért. Mindeközben külföldi hírügynökségektől már 2-300 forintért vásárolhatnak híreket – szólt a közlemény.

Az MTI „megsérti a tisztességes piaci magatartás szabályait, és ezzel súlyosan veszélyezteti az állampolgárok szabad tájékozódását és azt, hogy a Magyar Rádió tisztességesen gazdálkodjon az adófizetők pénzével” – vonta le a következtetést a rádió vezetősége. Kondor Katalin azon melegében országgyűlési vizsgálatot is kért a cég gazdálkodása és szerződéskötési gyakorlata miatt, egyúttal pedig felmondta a rádió MTI-vel fennálló szerződését.

Hollós János, az MR alelnöke a szakítás fő okaként az MTI rugalmatlanságát említette. Hollós a Kreatívnak elmondta: havi több mint tízmillió forintot fizetnek az MTI négy hírcsomagjáért, noha azok közül csupán a belpolitikai részre van szükségük. Összehasonlításul pedig megemlítette, hogy az MTI mellett használt hírügynökségek – köztük kisebb hazai cégek (például Havaria Press, Objektív) és nagy, nemzetközi cégek szolgáltatásai – összesen alig kerülnek többe havi egymillió forintnál. Bár a Kreatív MR-közeli forrásokból úgy értesült, hogy a munkatársak nehezen birkóznak meg a hirtelen rájuk szakadt feladatokkal, Hollós állítja, hogy az MR a többi ügynökséggel és saját riportereivel is képes fenntartani a hírszolgáltatást.

Hogy a helyzet mégsem ideális, azt jelzi, a rádió nem zárkózik el a további tárgyalásoktól. Ezek szerintük egyébként is az MTI elutasító magatartása miatt rekedtek meg.

„A mai napig van egy érvényes üzleti ajánlatunk az MTI-nél, amire nem válaszolt a hírügynökség” – mondja Hollós. Az alelnök információja szerint a rádió felvette a kapcsolatot többek közt a frissen alakult Független Hírügynökséggel (FH) is. Ez akár úgy is értelmezhető, hogy a botránynak induló ügy végül pezsgést hozott a hosszú ideje egyhangú játékba.

Oldás és kötés
Habár az MR lépése politikai támadásnak is tűnhet, hiszen a rádió vezetőjének jobboldali szimpátiája közismert, a hírügynökség pedig a baloldali többségű Országgyűlés irányítása alá tartozik, a botrány mégsem tekinthető politikai természetűnek. Hamarosan ugyanis jelezte elégedetlenségét az MTI három másik jelentős ügyfele, a TV2, az RTL Klub és a Magyar Televízió (MTV) is.

Sérelmeik hasonlóak voltak: a médiumok a rugalmatlanul kialakított hírcsomagokat, a rugalmatlanság következtében is drága híreket, és az ingadozó minőséget kifogásolták. Az ügy súlyát érzékelteti, hogy Kert Attila, a TV2 Tények című műsorának főszerkesztője az Index internetes lapnak nemrégiben úgy nyilatkozott: az MTI-nek kifizetett öszszegből húsz-harminc riportert alkalmazhatnának.

Megállapodás végül csak az MTV-vel, a TV2-vel és a Duna Televízióval született.

A sikertelen tárgyalások után végleg kenyértörésre került sor az MR-rel. Április végén az RTL Klub is felmondta szerződését, és az egészségesebb piaci helyzet megvalósítását lobogójára tűzve segédkezett egy új szereplő, a FH létrehozásában. Az MTI elkerülte ugyan az összeomlást, de kénytelen volt saját bevallása alapján mintegy nyolcvan, a Kreatív értesülései szerint viszont több mint száz munkatársának felmondani. Az átszervezések után, szeptemberre pedig újabb leépítéseket helyeztek kilátásba.

Piac és állam
Az MTI versenypozícióját erősen rontja, hogy míg az ügynökség állami támogatása évről évre csökken – 2004-ben az előző évinél 100 millió forinttal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia –, a szervezeti átalakulás, a majdnem nyolcszáz fős állomány leépítése, az évtizedekkel ezelőtt kialakult struktúra modernizálása az utolsó pillanatban, az MR kirohanása után kezdődött meg.

Mindezt ráadásul maga Vince Mátyás MTI-elnök is kifejtette az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának írott levelében. A május végén kelt dokumentum kiemeli, hogy a médiapiac átalakulása, elsősorban az „internet térhódítása teljesen új dimenzióba helyezte a hagyományos hírügynökségi tevékenységet”. A levél, amelyet Vince interjú helyett juttatott el a Kreatívhoz, mondván, abban minden kérdésünkre választ találunk, értő módon elemzi a hazai viszonyokat is. Rámutat az előnytelen gazdasági környezetben a hazai médiapiacon tért hódító bulvárosodásra, a hírlopások terjedésére és a kiélezett versenynek áldozatul eső minőségi követelmények problémájára. Az MTI-vezér azonban nem állt meg ezen a ponton. A nemzeti hírügynökség huszárosan hajlíthatatlan kiállását feledtetve Vince további megállapításokat tesz: „az MTI menedzsmentje tisztában van vele, hogy a megbomlott egyensúly helyreállítása (…) megköveteli tevékenységének átalakítását, a változó piachoz történő rugalmas hozzáigazítását”.

Vince egyrészről örömmel jelenti be, hogy a fentiek megvalósítására éppen most indítanak majd el egy 2007-ig tartó „stratégiai tervet”. Másrészről viszont rámutat: a célok megvalósítása nem megy önerőből. A reformokhoz szükség van némi állami segítségre, ami először is 405 millió forintos egyszeri költségvetési támogatást jelent. Elengedhetetlen továbbá, hogy az MTI éves költségvetési támogatása reálértékben álljon vissza az 1998-as szintre. Mindez 862 millió forinttal lenne több a jelenleg folyósított összegnél. Hogy a piaci viszonyokra történő átállás képletéből hogyan jött ki a gazdasági hatásoktól elszigetelő, megnövelt állami támogatás végeredménye, lapunk számára megfejthetetlen maradt.

Felhasználóbarát Hírek
A piaci verseny lehetőségébe vetett hit érezhető viszont az FH főszerkesztőjének szavaiból, aki feladatait az MTI ellenében határozta meg. Kövesdi Péter az április 5-én bejegyzett cég célkitűzései közt elsőként a pontosságot említette, de a legtöbb szó végül a rugalmasságról és az árról esett. „Az FH hírei bármilyen konstrukcióban megvásárolhatóak lesznek” – vázolta fel az ügyfélközpontú modellt a főszerkesztő. „Ha valaki csak tehenészeti hírekre kíváncsi, akkor tőlünk megkapja azt a néhány hírt, ami ebben a témában született” – mondta az RTL Klub híradójának egykori szerkesztője.

A regionális médiumok szerveződéséből felálló, és az FH által mozgásban tartott információs hálózat azonban egyelőre csak a tervek világában létezik. A „magyar hírpiacon egyedülálló rendszerben” az FH saját, országos híreit a beszervezett vidéki orgánumoktól érkező helyi hírekre cseréli, hogy azokat aztán feldolgozva továbbértékesítse.

„A rendszer így jóval olcsóbban működtethető” – vélte Kövesdi. Híreik árát tovább csökkenti, hogy az ügynökség kis stábbal, tíz-tizenöt budapesti, és valamivel több vidéki újságíróval dolgozik, a számlázást és a karbantartási munkákat pedig külsős cégekkel végeztetik el.

Az FH koncepciójában jelenleg a közepes és a kis hírigényű médiumok alkotják a célcsoportot, bár a főszerkesztő szavaival a „jövő teljesen nyitott”. Az FH előtt valóban nyitva áll a jövő, hiszen a hárommillió forintos törzstőkével bejegyzett kft.-nek van hová fejlődnie. A rugalmasság ellenére az ügyfelek egyelőre csak a belpolitikai és a bűnügyi hírek között válogathatnak, bár a tervek szerint hamarosan beindulna a sportrovat, a Los Angeles-i tudósító pedig hollywoodi filmhírekkel és pletykákkal szolgálna. Anyagaik felhasználását pedig azzal próbálják elősegíteni, hogy ugyanazt a hírt más megfogalmazásban juttatnák el az írott sajtóhoz, mint egy rádióba. „Szinte készen adnánk a hírt, hogy azt csak be kelljen olvasni” – vázolt szép új világot Kövesdi.

Az elképzelések impozánsnak tűnnek, megvalósulásuk azonban bizonytalan. Az FH szolgáltatásait jelenleg ugyanis egyetlen ügyfél veszi igénybe, a hírügynökség létrejöttét fontos munkatársainak „elengedésével” is segítő RTL Klub, amely – mint Kövesditől megtudtuk – „stratégiai partner”, nem pedig tulajdonos.

A kiegyensúlyozott, piaci viszonyokon alapuló hírszolgáltatás záloga, hogy vevő-e az abszurditásoktól sem mentes magyar sajtó az olcsóbb, rugalmasabb, specializáltabb hírügynökségekre. Továbbá, hogy a kereslet képes lesz-e állami segítség nélkül is eltartani a piacról élő hírgyárat, miközben konkurenciája jelentős közpénzek hátszelével vesz részt a versenyben. A témát mindeközben nemzetközi szinten is a megválaszolatlan kérdések határozzák meg. Jelenleg nem ismert, hogyan lehet a felgyorsult kommunikáció miatt egyre gyorsabban – a sztenderd 24 helyett már három-négy óra alatt – elértéktelenedő információkkal nyereségesen kereskedni. Lehet-e kis stábbal, rövid átfutási idővel, de mégis pontosan hírt szolgáltatni? Egy dolog azonban valószínű: a problémát inkább a strukturális változások, semmint politikai ráhatás és az állami pénzpumpa fogják megoldani.

Megkésett rendszerváltás

Az Országgyűlés által tulajdonolt, évi négymilliárdos büdzséből gazdálkodó nemzeti hírügynökség működtetéséhez az állam eddig évi 1,7 milliárd forinttal járult hozzá. Az MTI a nyolcvanas években 1300 fős gárdával dolgozott, amely a rendszerváltás után a még mindig jelentős 410-460 főre csökkent, és nagyjából ezen a szinten maradt egészen a jelenlegi megszorításokig. Az MTI válságának közvetlen oka, hogy költségvetési támogatását az elmúlt években reálértéken több százmillió forinttal csökkentették, a problémákat pedig fokozta, hogy a cég ezek után elesett a Magyar Rádió és az RTL Klub százmilliós nagyságrendű megrendeléseitől. Mivel a hírügynökségnek a számítások szerint idén még 400 milliót kellene megspórolnia, a mostani 350 fős állomány szeptemberben tovább zsugorodhat.