„Mire megírtuk a digitális kiadványok auditjának üzletszabályzatát, már el is avult.” – utalt Liviu Burlacu, a Magyar Terjesztés Ellenőrzési Szövetség (Matesz) főtitkára a Sanoma székházában szerdán rendezett rendezvényen arra, milyen nehéz lépést tartaniuk a technológiai fejlesztésekkel, amelyek a kiadók körül mostanában történnek. Amikor tavaly összeült a szövetség technikai bizottsága, hogy lefektessék a nyomtatott lapok digitális kiadványainak terjesztés-ellenőrzését, még arra számítottak, hogy ősszel már publikálhatják is az adatokat. Ez úgy tűnik elhúzódott, azóta teszt-ellenőrzéseket és egyeztetéseket folytattak kiadók, terjesztési technológiákat szolgáltató cégek és maga a Matesz.

De miről is van szó? Ami Magyarországon megvalósul, az tulajdonképpen nem más, mint a nyomtatott kiadványok úgynevezett digitális replika kiadványainak letöltési számait a Matesz a print változat terjesztett példányszámai mellett tűnteti majd fel, ezzel növelve a csökkenő példányszámok adatait – persze csak abban az esetben, ha teljesül az az előfeltevés, hogy a digitális kiadványok is fogynak majd.

A szövetség rendezvényén, amelyen bejelentették a szolgáltatás elindítását, több külföldi előadó, és magyar szakember is arról beszélt, hogy a print kiadványok digitális publikációs lehetőségeinek sokasága megnehezíti e termékek fogyasztásának mérését. Minél interaktívabb ugyanis egy ilyen kiadvány, annál inkább van lehetőség arra, hogy egy website-hoz hasonlóan, annak alapadati (egyedi látogató, látogatás, oldal-cikk letöltés-olvasás) szerint mérjék, ne pedig csak a letöltést regisztrálják, mintha egy hagyományos lapról lenne szó.

Túlzott szigor

Először is tehát arra van szükség, hogy definiálják a nyomtatott kiadványok különféle digitális megjelenéseit, és hogy ezek közül melyek azok, amelyeknek látogatottsági, letöltési adatai összevonhatóak a nyomtatott lapok példányszám-adataival. A Matesz jelenleg az un. replika kiadványok (a print lapok digitális másainak) terjesztési adatait auditálja és csak azokét, amelyeknek nyomtatott változatát is már eleve auditálja a szövetség. Burlacu Liviu megemlítette, hogy már több olyan visszajelzést kaptak, hogy ez túl szigorú megkötés, amelyen lazítani kellene, hogy több digitális kiadvány is bekerülhessen a Matesz rendszerébe.

Richard Foan, a brit terjesztés-ellenőrzési szövetség, az ABC vezetője szerint a platformok és a formátumok sokfélesége miatt a legfontosabb, hogy iparági konszenzus alapján meghatározott módon, és átláthatóan, kiadóktól független szervezetek végezzék a kiadványok ellenőrzését. Foan elmondta, nemzetközi gyakorlat alapján annak a digitális kiadványnak fogadják el a terjesztési adatait, aminek tartalma legfeljebb 5 százalékban tér el a nyomtatásban megjelent változattól.

Glenn Hansen, a világ legnagyobb audit szervezetének, az amerikai BPA-nek a vezetője előadásában négyféle digitális kiadványt különböztetett meg: azokat, amelyeknek dinamikusan szerkesztik tartalmaikat, - ezeknek a legbonyolultabb az auditálása, hiszen részben online frissülő tartalmaik vannak, másfelől pedig többféleképpen személyre szabható mutációkat tudnak készíteni, így a tartalma ezeknek nem egyezik meg a print kiadványok tartalmával. Ezeknél némileg kötöttebb az általa targetáltnak nevezett kiadványok szerkesztése. Ezek is az egyedi felhasználókra szabott tartalommal bírnak, ám az előzővel ellentétben már nem frissülnek valós időben, hanem a tartalmak dátumhoz kötöttek. A harmadik csoportba Hansen azokat a kiadványokat sorolta, amelyekben többletet csak a multimédiás tartalmak adnak a nyomtatottban megjelenthez képest, a negyedik csoportba pedig a fent említett, a Matesz által is auditált replika kiadványok tartoznak.

Itthon egyelőre még csak játékszer, de annak nagyon fontos

A rendezvényen tartott kerekasztal beszélgetésen magyar kiadók vezetői – és egyben a rendezvény szponzorai – osztották meg eddigi tapasztalatikat kiadványaik digitális terjesztésével kapcsolatban. Az Inform Média, a Metropol és a Népszava vezetői szerint az, hogy előrukkoltak digitális kiadványokkal elsősorban útkeresés, ami ugyanakkor idővel pénzt is hoz már, még ha nem is sokat. A Népszava a PDF-kiadványaira kötött előfizetések révén jut bevételekhez, ám ha a rendszert auditálni fogják, akkor lehetőség nyílik majd a hirdetői oldalról is pénzt kérni. További fejlesztésekre ugyanakkor csak azután látnak lehetőséget a kiadók, hogy ha komolyabb érdeklődés mutatkozik az új terjesztési mód iránt.

Mi mennyi

A Matesz szolgáltatása laponként és negyedévenként 70 ezer forint plusz ÁFA. A Matesz mind a kiadóknál, mind a digitális terjesztést végző szolgáltatóknál folytat auditálást, viszont utóbbiaknak csak a tanúsítás kell kifizetniük, a szövetségi tagságon keresztül. A Matesztől jelenleg három ilyen szolgáltató szerzett tanúsítványt: a dimag.hu, a testman.hu és az Inform Média, amely saját maga terjeszti digitális példányait.