Az Egyszervolt.hu ötlete még 1999-ben fogalmazódott meg egy baráti társaság tagjainál, akik két évvel később elindították az oldalt, de csak az utóbbi négy évben foglalkoznak vele üzletszerűen, és egy éve számít nyereségesnek – derült ki Pintér Róbert, a portál ügyvezető igazgatójának előadásából a Nagy Kreatív Napon.

Pintér Róbert

Mónika vs Móra Ferenc

A kilencvenes évek végén nem volt nehéz megkülönböztetni a jó gyerektartalmat a rossztól, mert abban az időben szűnt meg a Magyar Televíziónál a gyerekműsorok szerkesztősége, és a felmérések szerint a kulcsos gyerekek iskola után leginkább a Mónika Show-t nézték – mondta el Pintér Róbert, aki szerint Mónika és a Móra Ferenc közül könnyű volt eldönteni, hogy melyik számít igényes gyerektartalomnak.

Az Egyszervolt.hu arra is figyel, hogy friss, mai tartalmat kínáljon a gyerekeknek, így együttműködnek a MOME-val, amely például Palya Bea dalára készített animációt, de a Kaláka, vagy Varró Dani munkáival is korán megismerkedhetnek a gyerekek. Az Egyszervolt.hu célja továbbra is, hogy a gyerekkultúráért tegyen, munkájuk fontos elismerésének tartják, hogy megkapták a Cebiten a European Seal of e-Excellence elismerést, ami Pintér Róbert szerint a digitális Oscarnak számít.

Rupert Slade

Lendületes előadással folytatta a koradélutáni programot Rupert Slade, a PHD International vezetője, akinek prezentációja a U2 felirattal kezdődött. Kérdésére, hogy ez kinek ismerős, a teremben mindenki felemelte a kezét. Ez az 1980-ban alapított együttes egy pubban zenélt tíz rajongónak, akik meséltek a koncertről még tíz embernek, akik szintén tovább adták az infót, és évek alatt eljutott oda a U2, hogy ma már ismert a világon.

Ezután egy fiúcsapat fotóját mutatta a közönségnek, de senki nem ismert rájuk, pedig a Kajagoogoo hetekig állt a slágerlisták élén a nyolcvanas években, ám az együttes három év után megszűnt, a hírnév gyorsan jött, gyorsan ment.

Reklám nélkül is sorban állnak

A közönség hozza létre a brandeket – mondta el Rupert Slade, és a Twittert, Apple-t, Facebookot említette. A kütyüőrült emberek reklám nélkül is sorban állnak a New York-i Apple-üzlet előtt, ha megjelenik az új Ipad.

A Nagy Kreatív Nap témájához, a kreativitáshoz és hatékonysághoz kapcsolódva Rupert Slade egy rövid filmben mutatta be a "Világ legjobb állása" ausztrál kampány eredményeit. A turisztikai hivatal jóval nagyobb médiamegjelenést ért el, mint amennyit ráköltött, ötlete bejárta a világsajtót, hatezer hírt, beszámolót, interjút generált, az állásra 200 országból pályáztak. Ezzel példázta a prezentáció azt a későbbi állítást, hogy a kommunikációs világ sokkal nagyobb, mint a reklám világa.

A piacon óriási változás ment végbe az elmúlt években, amit az egyik slide egy televízió és egy érintőképernyős telefon képével illusztrált. Az új média kulcsszava az advocacy (meggyőződésből fakadó támogatás), vagyis a hatalom a fogyasztók kezében van, ők teremtik a brandeket – mondta Rupert Slade.

Az előadás az április 29-i királyi esküvő kapcsán a brit T-Mobile-nak készített saatchis szpottal zárult. Ruper Slade szerint a jelenleg 13,5 milliós nézettségnél járó szpot a tévében nehezen ért volna el hasonló eredményt, az emberek megosztják a filmet, ami tökéletesen illeszkedik a társaság szlogenjéhez (Life is for sharing).

Két világ

A kreativitás mást jelent Baritz Sarolta Laura domonkos nővér közgazdásznak: ő nem az extremitás, hanem az érték-átadás felől közelítette meg a fogalmat. „Ha az ember gondolkodásmódja változik, változik a ráépülő struktúra” – hívta fel a figyelmet az előadó azzal, hogy az ember szabadnak teremtett, épp ezért önmagát határozza meg és képes a változtatásra.

Baritz Sarolta Laura két világot mutatott be: a haszonközpontú és az értékközpontú világot, amely más-más alapokra épül. Míg az előbbi a jót a szubjektív, haszonelvű és hedonista módon határozza meg, addig az utóbbi objektív, célratörő módon. Az én birtoklásról, individuumról szól a haszonközpontú esetében, míg a másiknál létezésről, kiteljesedésről. Erény tekintetében is különbözik a két világ: a haszonközpontúnál a hatalom és a birtoklás számít, az értékközpontúnál a jóra való cselekvési képesség.

Baritz Sarolta Laura

A célok sem azonosak a két világban, a haszonközpontúban a haszon és az élvezet, aminek eszköze az erkölcs és az erény, míg az értékközpontúban az a cél, amit a másik világ eszköznek használ.