A kiadványt egy kerekasztalbeszélgetéssel együtt mutatták be. A kerekasztal résztvevői voltak: Milanovich Dominika a Magyar LMBT Szövetségtől, Neizer Anita, a Hvg.hu felelős szerkesztője, Virág Tamás, a kiadvány egyik szerzője, Orbán Krisztina Kolos, a TransVanilla Transznemű Egyesülettől. A beszélgetést Halász Péter, a Magyar LMBT Szövetség “Itt vagyunk!” projekt munkatársa moderálta. 

Milanovich Dominika elmondta, hogy a kiadvány azért jött létre, mert javuló és örömteli tendencia, hogy a magyar média egyre többet foglalkozik LMBTQI-témákkal, de egyben felelősség is hárul az újságírókra, hogy miképpen tudósítanak ezekről a témákról. Ezért ez a kiadvány segíthet az újságírók számára abban, hogy a közösségek számára elfogadható és korrekt módon írjanak. 

Virág Tamás, az egyik szerző hozzátette, hogy mivel eddig is többször megkeresték őket azzal, hogy segítsenek az LMBTQI-témákban helyesen írni, ezért úgy gondolták, hogy legyen egy sillabusz a virtális polcon, ha az újságíró bizonytalan, akkor legyen hova fordulnia. 

Neizer Anita, a Hvg.hu felelős szerkesztője kicsit az újságírók védelmében is elmondta, hogy miközben az újságírónak úgy kell írnia, mint minden másról, addig alapvetően nem is tudja, hogy egy szót, kifejezést rosszul használ-e vagy sem. 

Erre reagálva Milanovich kiegészítette, hogy sokszor találkozik jóindulatú újságíróval, de jó szándékkal is lehet ártani. "Az újságíró kérdezzen, a kritikákat pedig építse be a munkájába" - tanácsolja. Orbán Krisztina Kolos szerint nyilván hibázni lehet, ám a magyar média sokszor azt tartja még helyes szóhasználatnak, amely tíz évvel ezelőtt ugyan korrektnek számított, de ma már nem. Típushibának tartja a nemi identitás és a szexuális irányultság összekeverését is. "Sokszor születnek jó cikkek, szörnyű szóhasználattal" - mondta. 

Virág Tamás ezt kiegészítve azt tanácsolta, hogy egy cikknél mindenre érdemes odafigyelni: a címre, az url-re, a képaláírásra is. "Ha ezek helytelenül mennek ki, akkor utólag már nehéz helyrehozni" - véli. Neizer Anita erre reagálva azt mondta, hogy az újságíró érthető módon megpróbálja eladni a cikket, így írja a Pride, vagy az LMBTQI-felvonulás helyett azt, hogy melegfelvonulás, mert utóbbiról mindenki tudja, miről van szó. Ráadásul Neizer Anita szerint számos újságíró sok kérdést nem is mer feltenni, mert nem akar illetlennek, érzéketlennek tűnni. 

Na de ha tudni akarja, hogy az LMBTQI-közösségek szerint milyen típushibákat vétenek a magyar újságírók, mi a helyes szóhasználat, és egy újságírónak milyen alapelveket lenne érdemes betartania a róluk szóló tudósítások során, akkor a kiadványt itt érheti el.