Kaszás György a kalimpáló teknősről, Tamás Pál a mozgássérült társadalomról beszélt, Sas István legszomorúbb előadását tartotta meg. Tudósítás.
Kedves látogatónk! Ez a tartalom csak a Kreatív Online előfizetői számára elérhető, kérünk, a megtekintéséhez lépj be!
Ha nincs kéznél a jelszó, érdemes előkeresni, mert a jövőben az archívum mellett az exkluzív tartalmaknál is sűrűbben találkozhatsz majd vele. Azelofizetes@pphmedia.hu címen segítünk, ha nem került elő.
Kedves István,
Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy a közönség nem ügynökségi és a médiában dolgozó emberekből állt. Ők ugyanis nyilván a munkahelyükön voltak és dolgoztak. Sajnos az előadásodban taglalt válság abban is megnyilvánul, hogy az embereknek nincsen idejük elmenni ilyen eseményekre. Illetve csak arra van, amiből közvetlen üzleti haszon származik. Kár, hogy így van, de akkor is a tény. Ha választani kell egy vezetőnek, hogy arról hallgasson előadást, hogy mekkora szarban vagyunk, vagy menjen el üzletet szerezni, akkor egyértelmű a döntése. Ez inkább egy diákrendezvény, ez a program pedig szerintem nekik nem hasznos. Vagy legalább is nem volt szerencsés szegényeket ezzel traktálni. Ez persze nem a Ti hibátok, akik előadtatok, hiszen ti elvégeztétek a feladatot, a felkérésnek megfelelően, sőt kiválóan.
Ami a szégyenkezést és a Kreatív szerepét illeti. Mi elsősorban oktatással, információ átadással és szórakoztatással járulunk hozzá a szakma életéhez. Azzal a temérdek tartalommal, amit előállítunk, és amit Te is olvasol és használsz. Például az előadásod egy része is a mi cikkeinkre épült. Mi tártuk fel részletesen a közterületi reklámpénzek aránytalan elköltését, a diagram, amit kivetítettél Bátorfy Attila munkája. A reklámszakmában dolgozók attitűdjeiről szóló kutatást is mi csináltattuk, mi állítottuk össze a kérdőívet, amit az Ipsos lekérdezett, nálunk jelent meg hat részben és egy külön mellékletként még 2009-ben. A reklám és médiaiparban dolgozók általános elégedettségére vonatkozó adatokat 2010-ben Szalai Balázs kollégám kérte el Hewitt Legjobb munkahelyes kutatásából. Ezeket csak azért írom le, mert az előadásban sehol nem láttam vagy hallottam, hogy megjelölted volna a forrást, míg más adatoknál ott volt a slide alján. Nyilván ezzel az aprósággal nem kerestelek volna meg, de ha már szóba hoztad a dolgot, gondoltam szólok.
És még egy dolgot felvetettél. A Reklám, vagy amit akartok könyvről szóló beszámolót. A szeptemberi Kreatívban, a 13. oldalon van.
Kedves Román Balázs!
Egyszer már el kellene gondolkoznia a Kreatívnak és örömteljesen fikázó munkatársainak, hogy ők vajon miként járulnak hozzá a szakma valóban szomorú válságához. Többek közt az ilyen pökhendi és pimasz megjegyzésekkel, hogy "jobb volt kint lenni az aluljáróbűzben". Magam nem "mindenféle" válságról beszéltem, hanem például a reklámszakma önértékelési válságáról, ami a Szonda felmérése alapján mutatta, hogy "a reklámszakmában dolgozni büszkeségre ad okot" állítással a szakmában dolgozók 1 (azaz egy) százaléka értett egyet! No vajon miért? Meg arról, hogy a "Reklám, vagy amit akartok" c. könyvet, (amiről itt éppen szó volt), és amibe a magyar közélet húsz kiválósága írt ezekről a problémákról, gyakorlatilag senki nem olvasta! No miért is tette volna, hiszen a Kreatívban erről a könyvről még egy szó nem jelent meg! Igen derék ez a hozzáállás, hogy a Konferenciától távolmaradás okainak feltárása helyett azt az üzenetet tolmácsoljátok innen a még szerencsétlenül próbálkozók utolsó hídfőállásáról, hogy "jobb volt kint az aluljáróbűzben". Szégyelljétel magatokat! Sas István
Itt a tavasz, ami egyben azt is jelenti, hogy a Hornbach új kampánnyal jelentkezik. Szerencsére nem változtattak az eddig bevált humoros megközelítésen.