Magyar fogyasztók - tudatosak, de tájékozatlanok
2008. április 03. 13:28
A magyar vásárlók döntő többsége előnyben részesítené a hazai termékeket az importáltakkal szemben, de csak kevesen tudják egyértelműen megkülönböztetni egymástól a magyar és a külföldi márkákat - állítja a TNS Hungary és a OmnicomMediaGroup (OMG) közös tanulmánya.
A TNS Hungary és az OMG 15 évnél idősebb lakosság körében végzett, reprezentatív kutatása szerint a magyar fogyasztók - bár hajlandóak lennének forintjaikkal támogatni a hazai termékeket - mégis nehezen tudják elválasztani a magyar márkákat a külföldiektől.
Az egyes márkák beazonosításánál leginkább a tradíció ad támpontot a fogyasztók számára: a megkérdezettek például a hagyományosan erősebb hazai iparágakban inkább feltételezték, hogy magyar a brand, de például műszaki cikkek esetén jobban megbékéltek egy nemzetközi produktummal.
A fogyasztó zavarát a márkák külföldi, illetve magyar eredetének meghatározásában jól illusztrálja, hogy például a Kékkúti Ásványvizet a válaszadók 51 százaléka azonosította magyarként, míg a Theodora Quelle – ugyan ezen márka másik neve – már kétharmaduk szerint külföldi.
A Soproni és a Dreher magyar gyártású sörök besorolásával is problémák voltak: bár mindkét gyár nagy nemzetközi cégek birtokában van, a megkérdezettek többsége csak a Soproniról tudta hogy magyar gyártású, míg a Dreher csak hatoduk szerint hazai termék.
A kutatás azon túl, hogy ismerős márkák besorolására kérte a válaszadókat, azt is megpróbálta felmérni, milyen előnyökre számíthatnak a magyarként azonosított termékek, és milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben a fogyasztóknak.
A felmérés tanulságai szerint a megkérdezettek legtöbbször arra törekszenek, hogy magyar terméket vegyenek, és így is tesznek mindaddig, amíg a hazai árucikket nem érzik gyengébb minőségűnek a külföldi konkurencia termékénél.
Az egyes márkák beazonosításánál leginkább a tradíció ad támpontot a fogyasztók számára: a megkérdezettek például a hagyományosan erősebb hazai iparágakban inkább feltételezték, hogy magyar a brand, de például műszaki cikkek esetén jobban megbékéltek egy nemzetközi produktummal.
A fogyasztó zavarát a márkák külföldi, illetve magyar eredetének meghatározásában jól illusztrálja, hogy például a Kékkúti Ásványvizet a válaszadók 51 százaléka azonosította magyarként, míg a Theodora Quelle – ugyan ezen márka másik neve – már kétharmaduk szerint külföldi.
A Soproni és a Dreher magyar gyártású sörök besorolásával is problémák voltak: bár mindkét gyár nagy nemzetközi cégek birtokában van, a megkérdezettek többsége csak a Soproniról tudta hogy magyar gyártású, míg a Dreher csak hatoduk szerint hazai termék.
A kutatás azon túl, hogy ismerős márkák besorolására kérte a válaszadókat, azt is megpróbálta felmérni, milyen előnyökre számíthatnak a magyarként azonosított termékek, és milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben a fogyasztóknak.
A felmérés tanulságai szerint a megkérdezettek legtöbbször arra törekszenek, hogy magyar terméket vegyenek, és így is tesznek mindaddig, amíg a hazai árucikket nem érzik gyengébb minőségűnek a külföldi konkurencia termékénél.
(forrás:
Kreatív Online)
