Mi a helyzet az utómunkapiacon?
Az idén először meghirdetett Craft Award verseny díjkiosztója előtt a Kreatív és a Magyar Filmutómunka Egyesülés (MAFU), az Adstream támogatásával egy workshopot rendezett az hazai utómunka helyzetéről, a piac legfontosabb kihívásairól és a fejlődési lehetőségekről.
A MAFU-s beszélgetés előtt a Adstream szolgáltatását mutatta be Kuripla Anita, az ausztrál gyökerű cég hazai vezetője. Ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk az Adstream a megbízók, az ügynökségek, az utómunkacégek és a média között szállítja és tárolja a reklámokat. Az előadásból megtudhattuk, hogy jelenleg a piac 80-90 százaléka megállapodott már az Adstreammel.
Az előadást követő beszélgetésben a MAFU tagjai vettek részt: Varga Iván (Budapest Animation), Erdélyi Róbert (Gyár), Nagy Miklós (Melon), Kázmér Miklós (Umbrella), Erdész Róbert (Solaris), Tóth Csaba (MAFU).
Mekkora a piac?
Az első kérdéskör a piac méretére vonatkozott. A szereplők nagyjából egyetértettek abban, hogy jelenleg nagyjából egy-két milliárd forint mozog az utómunkapiacon, amelyen 10-12 nagyobb cég osztozik. A megbízások nagyobb része hazai megrendelőktől jön, de van akiknél akár 30-40 százalék a külföldi munkák aránya.
A beszélgetésben részt vevő cégek szerint a hazai megbízások mennyisége vélhetően nem fog nőni és az sem valószínű, hogy lényegesen több szervízmunkát végezzenek a hazai cégek külföldre. Egy németországi utómunkacég eleve jóval magasabb árakon dolgozik, a nagyobb bevételből könnyebben kigazdálkodja azokat a fejlesztési költségeket, amelyek elengedhetetlenek a minőségi munkához. Az utómunkacégek képviselői szerint a piac konszolidálódni fog, kevesebben tudnak majd megélni ebből a munkából.
Veszélyesek-e a garázscégek?
A beszélgetés ezután a kicsi, minimális költségekkel működő garázscégek és a nagyok közötti versenyről szólt. A résztvevők szerint az egyik nagy probléma jelenleg, hogy a nem legális szoftvereket használó, sokszor kicsi vagy semmilyen adóterheket nem vállaló néhány fős cégek az utóbbi öt-hat évben szép fokozatosan leverték az árakat. Hiába derült ki sokszor, hogy a beígért szolgáltatást nem tudták az elvárt minőségben szállítani, és a megbízó később visszatért a megbízható nagy utómunkacégekhez, az ügyfelek hozzászoktak a nyomott árszinthez, ahhoz állították be a költségeiket.
A résztvevők szerint a nagy cégek azért drágábbak, mert legális szoftverekkel dolgoznak, adót fizetnek és fix színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és határidőre elkészülnek, ezt egy bizonytalanabb hátterű szolgáltatótól nem lehet elvárni.
Elmennek a szakemberek
Az utómunkapiac másik problémája a szakemberhiány. A beszélgetés szerint a hazai cégek csak nehezen vagy sehogy nem tudnak kigazdálkodni versenyképes fizetést a legtehetségesebb embereknek, ezért aki teheti külföldön dolgozik. Ezt néhányan úgy próbálják ellensúlyozni, hogy a munkatársaiknak jobb munkakörnyezetet és izgalmas, az önkifejezést jobban megengedő feladatot adnak. Ha valakinek lehetősége van saját filmes ötleteit is megvalósítani a céges kereteken belül, akkor kisebb eséllyel áll fel, nagyobb kedvvel végzi a monotonabb munkákat - hangzott el egy lehetséges megoldás.
Többet kellene beszélgetni
A beszélgetés végén abban is egyetértettek a résztvevők, hogy az utómunkastúdiók nem artikulálták jól eddig saját érdekeiket, az elmúlt években nem kommunikáltak eléggé. A MAFU tervei szerint ebben is lesz fejlődés, többet fognak egyeztetni az iparág más szervezeteivel, a Magyar Reklámszövetséggel például már elindult egy közeledési folyamat. Tóth Csaba szerint a legfontosabb cél 2015-ben, a MAFU márka megerősítése és a fenetebb vázolt kommunikációs hiányosságok megszűntetése.
